Inkább nem építenek adatközpontot a litvánok, mert félnek az oroszoktól

A Nyugat és Oroszország közötti növekvő feszültség közepette Litvánia tavaly leállította egy adatközpont építését, attól tartott ugyanis, hogy az orosz hírszerzés beszivároghat a létesítménybe - közölte hétfőn egy litván titkosszolgálati vezető.

Az illetékes elmondta, hogy a kormány a Litvániában bejegyzett Arcus Novus építővállalat tervével kapcsolatos aggodalmakra reagált, amely üzleti vállalkozások számára felhőszolgáltatást biztosító adatközpontot tervezett kiépíteni.

"Figyelmeztettük a kormányt, hogy amennyiben az adatközpontot optikai kábellel Oroszországhoz csatolják, ráköthetik az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) rádióelektronikai felderítő hálózatára" - közölte Darius Jauniskis, a litván kémelhárító szolgálat vezetője.

A beruházó nevetségesnek tartja

Vidmantas Tomkus, az Arcus Novus vezérigazgatója közölte, hogy a cég beperli a kormányt, amiért megváltoztatta a döntését. Nevetséges az az érvelés, hogy egy "ellenséges" adatközpontot esetleg bekötnek majd az orosz biztonsági szolgálatokhoz, amikor

Litvánia már ma is optikai kábellel csatlakozik Oroszországhoz, csakúgy mint a világ többi részéhez

- mondta a vezérigazgató.

Az információtechnológiai biztonsággal kapcsolatos aggodalmak egyre nőnek az Oroszországgal határos három baltikumi uniós tagállamban.

A litván nemzetbiztonságot fenyegető legnagyobb veszélynek az orosz számítógépes kalózokat tekintik

- közölte a kémelhárító hivatal egy tavalyi jelentésében.

A nyugati országok - élükön az Egyesült Államokkal és Németországgal - már többször hangoztatták aggodalmaikat, amelyek szerint állami hátterű orosz hackerek demokratikus intézmények megingatására törnek. A Kreml tagadja, hogy köze lenne a kalózakciókhoz.

A litván információtechnológia biztonságért felelős vezető korábban azt mondta a Reutersnek, hogy 2015 óta három orosz kémprogramot találtak a kormány számítógépein, és 2016-ban húsz kísérlet történt a gépek megfertőzésére.

Egy 2014-ben elfogadott törvény alapján a litván kormány leállíthat bármilyen energiaipari, szállítási vagy információtechnológiai projektet, amelyet a nemzetbiztonság szempontjából veszélyesnek talál. Az állami biztonsági hivatal közölte, hogy 2015-ben négy ilyen beruházás leállítását javasolta a kormánynak, közöttük a vilniusi repülőtér bővítését, annak kivitelezője ugyanis egy olyan litván üzletember lett volna, aki egy Moszkva melletti repülőtéren is bővítési munkákat végez.