Ebből a könyvből megtudhatja, mire készül Erdogan

2017.01.12. 09:03

A török külpolitika 21. század útkereséséről és eredményeiről, valamint várható fejleményeiről adott ki könyvet az Antall József Tudásközpont.

A magyar Törökország-képet alapvetően formáló, a tágabb összefüggéseket és az apróbb részleteket is kiemelő kötetet készített az országról az Antall József Tudásközpont, Újhold – A török külpolitika útkeresése a 21. század elején címmel. Hosszú ideje nem készült olyan tudományos mű, amelyben megismerhetjük a török külpolitika mozgatórugóit és várható lépéseit a nem egyszerű európai és közel-keleti geopolitikai helyzetben. 

Forrás: Antall József Tudásközpont

Szekularizmus versus oszmanizmus?

A tanulmánykötet szerzői és az Antall József Tudásközpont közreműködő munkatársai azt az ambiciózus célt tűzték ki maguk elé, hogy egy kötetben foglalják össze és elemezzék a Török Köztársaság geopolitikai tényezőit. A kötet tankönyvként és kézikönyvként egyaránt használható módon mutatja be az érdeklődők számára, hogy az állam sajátos geopolitikai elhelyezkedésére épülve hogyan alakultak a török külpolitika főbb irányvonalai a 21. század elején. Ehhez a kötet egy általános geopolitikai áttekintést követően megfelelő történeti alapozást biztosít, majd néhány kiemelt politikaterület bemutatása után a két- és többoldalú államközi kapcsolatok bemutatására helyezi a hangsúlyt.

Törökországban az utóbbi évek mindig elég mozgalmasra sikerültekForrás: AFP/2016 Anadolu Agency/Muhammed Enes Yildirim

Nyugati „típusú" szekuláris demokrácia vagy oszmán babérokra törő birodalom? Felemelkedő középhatalom vagy harmadik világbeli ország? Törökország évszázadokon keresztül Európa történelmének egyik meghatározója volt – ereje teljében és gyengeségében egyaránt. Az Oszmán Birodalom romjain létrehozott Török Köztársaság földrajzi helyzeténél fogva régiókat és kontinenseket köt össze, hidat képezve Kelet és Nyugat között. Törökország, lassan száz évvel a köztársaság kikiáltása után – az oszmán múlttal együtt, illetve anélkül – a térség elismert és tudatos regionális hatalmává vált, sajátos érdekekkel, amelyeket képes és akar is érvényesíteni, még ha eddig változó sikerrel is tette azt.

Összetett helyzet

A kötetből képet kaphatunk többek között a 16. század geopolitikai helyzetről is, amikor az Oszmán Birodalom a Magyar Királyság kárára az európai politikai térkép aktív szereplője lett. A keleti birodalom egyszerre volt a kereszténység ellensége, de ha a helyzet úgy adódott, akkor a nyugati nagyhatalmak az egymással szembeni konfliktusaik során már nagyon könnyedén tudtak a portával gazdasági és politikai alkukat kötni.

Természetesen a kiadványban a legnagyobb hangsúlyt az elmúlt 15 év török külpolitikájának az elemzése kapja. Világosan kirajzolódik, hogy Törökország térségbeli mozgástere egészen az arab tavasz kezdetéig folyamatosan bővült. Ez részben a tudatos külpolitikai stratégiának köszönhette, valamint a kiválóan teljesítő gazdaságnak. Az elmúlt években úgy tűnik, hogy a közel-kelet teljes instabilitása a török pozíciókat is meggyengítette, ráadásul az ankarai vezetésnek a lassuló gazdaság miatt egyre több belpolitikai problémával is meg kell küzdenie.

Recep Tayyip Erdogan az utóbbi tizenöt év meghatározó politikusa TörökországbanForrás: AFP/2016 Anadolu Agency/Kayhan Ozer

Érthető módon arra nem kapunk választ, hogy a következő években, hogyan alakul majd Törökország sorsa a térségben. A könyvet olvasva azonban támpontjaink lehetnek arról, hogy Törökország nem fog visszavonulni sem a térségből, sem a nemzetközi porondról. Az biztosra vehető, hogy Törökország belátható időn belül nem lesz az Európai Unió tagja, de a Közel-Kelet, Oroszország és az öreg kontinens között továbbra is kiegyenlítő szerepet játszhat majd.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK