Tapasztalatból tudja, miről beszél: több évtizedes ügyészi pályafutása alatt több, az IRA, az al-Kaida és az Iszlám Állam által elkövetett merénylet nyomozását vezette, többek között a 2005-ös londoni robbantások mögött álló terrorsejteket is az ő vezetésével leplezték le.
Mint a The Sunday Telegraphnak adott interjúban fogalmazott:
az Iraki és Levantei Iszlám Állam (Isil) támadásai éppúgy válogatás nélkül céloznak ártatlan civileket, ahogy 40 évvel ezelőtt az IRA terrorcselekményei.
Azt azonban hangsúlyozta, hogy „mind gondolkodásban, mind szervezeti felépítésben, mind pedig a stratégiájukban ki lehet mutatni különbségeket a két terrorszervezet között, ezért hiba lenne egyszerűen összehasonlítani az ír republikánus mozgalmat az úgynevezett Iszlám Állam ideológiájával”.
Ám az a fenyegetés, amit az IRA jelentett és amit most az Iszlám Állam jelent, mégis hasonló Max Hill szerint, mégpedig intenzitásában. „Úgy vélem, hogy a folyamatos terrorfenyegetettség legalább akkora, mint az 1970-es évekbeli Londonban volt, amikor az IRA volt aktív a szigetországban" – mondta. Akkoriban is ártatlan civilek, tömegrendezvények, pubok, vasútállomások és a parlament is potenciális célpontja volt az összehangolt terrorcselekményeknek. Ennek a folyamatos fenyegetettségnek csak 1998-ban vetett véget az úgynevezett Nagypénteki megállapodás, amelyet a brit kormány és a legtöbb észak-ír párt kötött.
A szakember szerint a felélénkülő titkosszolgálati tevékenység a 2005-ös londoni merényletek után sikerrel előzött meg hasonló terrorcselekményeket, de
aggodalomra ad okot, hogy Nagy-Britanniából több száz radikalizálódott fiatal ment Szíriába és Irakba harcolni az Iszlám Állam mellett. Ezek a szélsőséges harcosok visszamenekülhetnek Nagy-Britanniába, ha sikerült Moszul visszafoglalása
(amiért pillanatnyilag is folynak a harcok az iraki biztonsági erők és az Iszlám Állam fegyveresei között, illetve talán majd Rakka felszabadítása is soron következik) – jelentette ki Max Hill. Hozzátette: ebből nem következik közvetlenül, hogy a harcot is importálják Nagy-Britanniába, ámbár vereségtudattal térnek vissza, ami veszélyes.
Annak kapcsán, hogy százak mentek a szigetországból az Iszlám Állam mellett harcolni Szíriába és Irakba, a terrorellenes ügyész kiemelte:
a fiatalok már 14 éves koruk környékén radikalizálódnak az online videók és a gyűlöletkeltő közösségi tartalmak miatt.
Ebből nem következik szerinte az, hogy a Facebookot, a Twittert vagy a többi nagy közösségi szolgáltatót külön törvényekkel kellene leszabályozni, inkább nemzetközi összefogásra lenne szükség a kormányok között a szélsőségek megfékezésére.