Az iraki és szövetséges erők Moszul környéki előrenyomulásával párhuzamosan egyre pontosabban sikerül felmérni a régészeti helyszíneket ért károkat, amelyek az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO szerint a feltételezettnél súlyosabbak.
Szakértők szerint elhúzódó harcra lesz szükség az Iszlám Állam terrorszervezet által okozott károk kijavításához.
Az Iszlám Állam által 2014-ben kikiáltott "kalifátus" fénykorában több mint 4000 iraki régészeti helyszín került a terrorszervezet ellenőrzése alá.
Csak az észak-iraki Moszul térségében "legalább 66 régészeti helyszín pusztult el, tömeges pusztítást végezetek több muzulmán és keresztény vallási épületben, kéziratok ezreinek veszett nyoma" - mondta Kaisz Rasíd iraki kulturális miniszterhelyettes.
A buldózerekkel és robbanóanyaggal megrongált Nimrúd ókori asszír város 80 százaléka pusztult el.
Moszulban, amelynek visszafoglalásáért offenzívát indított a hadsereg, a károk becslésével várni kell a harcok befejezéséig. A dzsihadisták 2014-es érkezésükkor az általuk bálványimádónak tekintett, az asszír és hellenisztikus korszakból származó számos értékes műtárgyat semmisítettek meg.
Az iraki hadsereg előrenyomulásával tett felfedezések nem túl biztatóak. Szálim Halaf kulturális miniszter elmondta, hogy a térségben 700 régészeti emléket kiástak az iszlám szélsőségesek, hogy a feketepiacon értékesítsék.