Theresa May jövő szerdán indíthatja el a brexitet

2017.03.20. 15:51

Theresa May brit miniszterelnök jövő szerdán indítja el hivatalosan a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozatot a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával. 

A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – a kilépési folyamatot. A cikkely két évet határoz meg a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra. Ennek alapján 

a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg. 

De az is előfordulhat, hogy a folyamat meghosszabbításáról állapodnak meg, így a határidő kitolódhat. Ehhez egyébként az Európai Unióban maradó 27 többi ország egyhangú beleegyezésére lenne szükség. 

Theresa May brit miniszterelnök – a tervek szerint jövő szerdán aktiválja az 50. cikkelyt

Forrás: AFP/Justin Tallis

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője hétfőn bejelentette, hogy Sir Tim Barrow, az Egyesült Királyság EU-nagykövete már tájékoztatta az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, hogy 

a brit kormányfő március 29-én küld neki értesítést az 50. cikkely aktiválásáról. 

Theresa May aznap várhatóan a londoni alsóházban is hivatalos bejelentést tesz a kilépési folyamat elindításáról. A hétfői bejelentés szerint a brit kormány a hétfői bejelentés után 48 órán belül választ vár az Európai Uniótól. Azzal számolnak, hogy a kilépési feltételekről szóló tárgyalássorozat az 50. cikkely aktiválása után haladéktalanul megkezdődik. A kormányszóvivő is megerősítette, hogy a brit kormány két évig tartó folyamatra számít, így az Egyesült Királyság 2019. március 29-én léphet ki az Európai Unióból. 

EU-illetékesek a brit sajtónak korábban olyan nem hivatalos jelzéseket adtak, hogy az unió 18 hónap alatt szeretné lezárni az érdemi tárgyalássorozatot, megfelelő időt hagyva az Európai Parlamentnek, a brit parlamentnek és a tagországok törvényhozásainak a kilépési feltételekről szóló majdani megállapodás ratifikálására. 

Theresa May egyébként már az év elején bejelentette, hogy március végéig tervezi a kilépési folyamat hivatalos elindítását. Azt is egyértelművé tette, hogy az Egyesült Királyság abban az esetben is kilép az EU-ból, ha a tárgyalássorozaton nem sikerül egyezségre jutni a távozási feltételekről. Azt mondta, 

a megállapodás elmaradása is jobb, mint egy rossz megállapodás. 

A brit kormány januárban ismertette a brexittárgyalások tervezett stratégiáját részletező Fehér könyvet. A 77 oldalas tanulmány egyik leglényegesebb eleme az, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után 

nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, 

mivel a tagsághoz olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha a brit EU-tagság meg sem szűnne. 

Ennek ellenére a brit kormány a Fehér könyv szerint "nagyratörő és átfogó" szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére törekszik az unióval. E stratégia kockázataira egyébként a brit üzleti szektor több felhívásban is figyelmeztette a kormányt. Az üzleti élet képviselői szerint ugyanis ha a tárgyalási folyamat megállapodás nélkül zárul, akkor az unióval folytatott brit kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere alapján folytatódna, 

ez pedig vámokat is jelentene a jelenleg akadálymentes kétoldalú kereskedelemben. 

A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválására törvényi felhatalmazást kérő kormányindítvány többhetes parlamenti vitája egy hete zárult le, és a felhatalmazásról elfogadott törvényt II. Erzsébet királynő csütörtökön hirdette ki hivatalosan.

Az alsóház a múlt hónapban módosítások nélkül fogadta el a felhatalmazást kérő tervezetet, amely ezután a felső kamara elé került. A Lordok Háza két olyan módosítást fűzött a tervezethez, amelyeket a kormány nem kívánt belefoglalni a felhatalmazásról szóló néhány soros törvénybe. Az egyik felsőházi módosítás a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel a brit kormányt, a másik pedig arra, hogy az Európai Unióval a kilépés feltételeiről kötendő majdani megállapodást terjessze jóváhagyásra a parlament elé.

A brit kormány ezekkel a szándékokkal egyetértett, és jelezte is, hogy a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodást szeretne elérni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, és azt is, hogy ha sikerül a tárgyalássorozat végén egyezségre jutni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről, a megállapodást a brit parlament elé terjeszti.

Theresa May ugyanakkor azt elvetette, hogy ezekben a kérdésekben a brit törvényhozás előre megkösse a kormány kezét. A brit kormány emellett az Európai Unióban maradó országokkal viszonossági alapon 

egyezségre akar jutni az ott élő britek jogosultságainak garantálásáról is. 

A Lordok Háza által elfogadott két módosítást az alsóház múlt hétfőn érvénytelenítette. A tervezet még aznap este visszakerült a felső kamara elé, amely rövid tárgyalás után 

a korábban általa elfogadott módosítások nélkül, az eredeti szöveggel véglegesítette 

az 50. cikkely aktiválására felhatalmazást adó törvényt.

A kilépési folyamat elindításáról tartott parlamenti vitasorozat nem szerepelt a kormány eredeti menetrendjében. Theresa May korábbi hivatalos álláspontja szerint a cikkely aktiválása az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és a döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás. A brit legfelsőbb bíróság azonban január végén hozott jogerős végzésében a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerősítve az első fokon eljáró londoni felsőbíróság tavaly novemberi döntését. A felsőbíróság elé magánszemélyek terjesztették be a kormány álláspontját megtámadó keresetet, és az elsőfokú bírói fórum a kereset beterjesztőinek adott igazat, kimondva, hogy a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK