Török népszavazás: győztek az igenek, vagyis Erdogan

ERDOGAN, Recep Tayyip, népszavazás, alkotmánymódosítás, Törökország
Isztambul, 2017. április 16. Recep Tayyip Erdogan török államfő támogatói ünneplik az elnöki rendszer bevezetéséről tartott népszavazás részeredményét a referendum napján, 2017. április 16-án Isztambulban, a háttérben Erdogan kampányplakátja. A szavazatok 98,2 százalékos feldolgozottsága alapján az alkotmánymódosítást támogató igen szavazatok a voksok 51,3 százalékát teszik ki. (MTI/EPA/Deniz Toprak)
Vágólapra másolva!
Hiába az Erdogan-pártiak sikere a török népszavazáson, ez a történet még koránt sincs lefutva. Brutális részvételi arányt mértek, az alkotmánymódosítást támogatók alig egy százalékkal vannak többen a nemmel szavazókhoz képest. Ha minden így marad, a török államfő szuperelnökké válhat, egymaga képes lesz rendkívüli állapotot bevezetni az országban. Csakhogy a török ellenzék csalást emleget, és újraszámolnák a szavazatokat.
Vágólapra másolva!

A vasárnap népszavazáson leadott szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál úgy tűnik, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfőt Recep Tayyip Erdogan szuperelnök váltja Törökország élén. Az erről szóló alkotmánymódosítást ugyanis a mintegy 55 millió törökországi és másik 3 millió külföldön élő,

választásra jogosult török polgár 51,3 százaléka szavazta meg.

Vagyis ha a hiányzó egy százalékot teljes egészében be is húzza a "nem" tábor, akkor is még bő fél százalékos lemaradása lenne az "igen" oldalhoz képest. Akárhogy is, kijelenthető, hogy nagyon szűk, már-már szabad szemmel alig látható, de mégiscsak többségre tudott szert tenni az Erdogan-féle jogszabály, ami a jelenlegi parlamentáris rendszerből egy prezidenciális állami berendezkedést kreált. Az erre való felhatalmazás beágyazódottságát némiképp erősíti a brutális részvételi adat: a jelentések szerint

a török választási névjegyzékben szereplők közel 86 százaléka adta le a voksát.

Jellemző adat, hogy csak az első választók, tehát akik most szavaztak először életükben, 1,2 millióan voltak.

Karneváli hangulat Erdogan táborában Forrás: MTI/EPA/Deniz Toprak

Az ország egyik fele

Erdogan még nem állt ki a nyilvánosság elé, a török állami hírügynökség, az Anadolu viszont arról tudósított, hogy telefonon gratulált Binali Yildirim kormányfőnek és más, az "igen" szavazatok mellett kampányoló szövetségesének. Az államfő szerint a török nép "történelmi döntést" hozott, és arra intett minden országot, hogy tartsa tiszteletben a török nemzet állásfoglalását. A miniszterelnök ezek után a kamerák kereszttüzében rögtön be is jelentette, hogy

Binali Yildirim török miniszterelnök pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ankarai székházának erkélyéről intézett beszédet a kint várakozó, többezres tömegnek. Abban az Ankarában, ahol egyébként, ha csak 0,1 százalékkal is, de a nemek győztek.

A kormányfő nyilván megérezve az ország megosztottságát kijelentette, hogy mindenki biztos lehet benne, hogy ezt az eredményt a török nép békéje céljából, a legjobb módon használják majd fel.

"Ennek a választásnak nincs vesztese, egész Törökország nyert vele. Büszkék vagyunk rá, hogy a nemzet egy nézetet vall velünk"

– tette hozzá.

Ezzel párhuzamosan az Erdogant támogató nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) elnöke, Devlet Bahceli is fontos sikernek nevezte a referendumot. Úgy értékelt, hogy a választók letették voksukat az elnöki rendszer bevezetése mellett, egyúttal ugyancsak felszólította a kritikusokat, hogy tartsák tiszteletben a népszavazás eredményét.

Elnöki eksztázis Forrás: MTI/EPA/Deniz Toprak

Az ország másik fele

Merthogy kritikusokból aztán van bőven. Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) például percekkel korábban bejelentette, hogy az eredmény hivatalos kihirdetése után kérvényezni fogják a leadott szavazatok 60 százalékának újraszámlálását, mert "törvénytelenségeket" tapasztaltak a népszavazás során. Bülent Tezcan, a párt elnökhelyettese azt kifogásolta, hogy többen olyan szavazólapon voksoltak, amelyet korábban nem pecsételtek le a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) tisztségviselői.

A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) – amely szintén a kezdetektől bírálta az elnöki rendszer ötletét – a Twitteren jelezte, hogy ugyancsak kifogást fog emelni.

A feltételezésük szerint a szavazatok 3-4 százaléka manipulált lehet.

A konkrét szavazási aktus úgy néz ki Törökországban, hogy a szavazólap két részre van osztva, egy fehérre és egy barnára. Előbbi az igent, utóbbi a nemet jelöli. A választott részt pecsételi le a választó. A felemlegetett és nem megerősített visszaélések éppen arról szólnak, hogy ezt a rendszert trükközték meg úgy, hogy voltak szavazóhelyek, ahol csak igennel lehetett voksolni. A hibák kapcsán a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) dönt majd.

Forrás: MTI/EPA/Deniz Toprak

Miről szól ez az egész?

A török választópolgárok 18 olyan alkotmánymódosításról döntöttek, amelyek értelmében nem a miniszterelnök, hanem a mindenkori államfő lenne a végrehajtó hatalom feje Törökországban, a kormányfői tisztség pedig meg is szűnne. Az alkotmánymódosítás gyakorlatilag arról szól, hogy az eddigi parlamentáris rendszert egy prezidenciális váltja fel Törökországban. Ezzel kvázi megszűnik a miniszterelnök és a kormány végrehajtói hatalma, a kormányrendeletekkel való kormányzás is a múlté.

Ehhez képest az elnöki rendszerben az elnök a feje az államnak és a végrehajtó hatalomnak is. Ez lenne Erdogan, akit csak a parlament kétharmados többségével lehet vizsgálat alá vonni. Két elnöki ciklusra választható meg, mind a kétszer 5-5 évre. Még néhány apróság: az elnöknek joga lesz a legfelsőbb bíróság 13 tagjából ötöt kinevezni, és elnöki rendeletekkel felülírhat jogszabályokat. De ő készítheti a költségvetést, nevezi ki a minisztereket, sőt, az elnök a parlamenti felhatalmazás nélkül, egyedül dönthet rendkívüli állapot bevezetéséről.