Letartóztatások Törökországban a népszavazás után

2017.04.20. 14:04

Országszerte tüntetések vannak Törökországban Erdoğan elnöki jogköreinek a kiterjesztése ellen, amit a tüntetők szerint az elnök visszás körülmények között szavaztatott meg a vasárnapi népszavazáson. Az Európában élő török bevándorlók többsége azonban támogatta az új elnöki rendszer bevezetését.

Törökországban több tucat ellenzékit tartóztattak le, akik a vasárnapi népszavazás legitimációját kérdőjelezték meg. Recep Tayyip Erdoğan török elnök jogkörének kiszélesítését a választók 51,4 százaléka szavazta meg, a változtatást ellenző voksok pedig 48,7 százalékot értek el. Az eredményt követően minden este utcára vonultak azok, akik szerint a népszavazás manipulált volt – írja a The New York Times

Szerda reggelre 38 embert állítottak elő, és további elfogatóparancsot adtak ki a tüntetők ellen. A rendőri fellépés ellenére is több százan mentek tüntetni Törökország számos városában. 

Az elmúlt öt évben Törökországot a félelem birodalmává próbáltak tenni” – mondta Serhat, egy 27 éves tüntető, aki kérte, hogy teljes nevét ne írják le, mert tart a letartóztatástól. Azt is mondta, hogy szerinte továbbra is lesznek majd olyanok, aki nem hajlandóak a hatalommal szemben megalkudni. 

Kemalisták isztambuli menete a referendum megsemmisítésért

Forrás: AFP/Bulent Kilic

Bár a tavalyi puccskísérlet óta több tízezer embert vettek őrizetbe politikai okokból Törökországban, a népszavazás óta ezek voltak az első politikai letartóztatások. 

Főleg azokat tartóztatták le, akik tüntetéseken vettek részt, és a népszavazás eredménye ellen felemelték a hangjukat a közösségi médiában is”  – mondta Deniz Demirdöğen, az egyik fogvatartott ügyvéde. Az ügyvéd azt is elárulta, hogy a fogvatartottak ellen azt is felhozták vádnak, hogy az igenek ellen próbálták agitálni az embereket.

Abdurrahman Atalay politikai aktivistát, aki fellebbezést nyújtott be kedden a népszavazás eredménye ellen, szintén őrizetbe vették. A férfi unokaöccse az újságíróknak telefonon elmondta, hogy a rendőrség közölte vele: Atalayt gyűlöletkeltéssel vádolták meg, mert azt állította, hogy kétséges a népszavazás eredménye. 

Erdoğan és szövetségesei azt mondják, hogy a referendum eredménye megerősíti Törökország stabilitását és a jólétét, míg a kritikusok azt állítják, hogy a kiterjesztett elnöki jogkör miatt inkább instabillá teszi az ország működését. 

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter bírálta és beavatkozással vádolta a voksolást ellenőrző külföldi megfigyelőket, akik azt mondták, hogy a szavazás nem felelt meg a nemzetközi normáknak. A miniszter szerint a megfigyelők jelentésének nincs jelentősége. 

Törökország-szerte tüntetnek az utcákon

Forrás: AFP/Yasin Akgul

A két nemzetközi megfigyelő misszió közölte, hogy a népszavazási kampány alatt az ellenzéki hangokat teljesen elnyomták. A megfigyelők azt is bírálták, hogy a népszavazás ideje alatt is fenntartották a rendkívüli állapotot, amit a tavaly júniusi sikertelen puccs után rendeltek el az országban. 

A tavalyi zavaros puccskísérlet óta közel 

45 000 embert tartóztattak le, főleg olyan ellenzékieket, akiket összeesküvéssel vádoltak meg. 

Több mint 150 médiacsoportot és közel 1500 civil szervezetet szüntettek meg, és mintegy 130 000 embert rúgtak ki a munkahelyéről. 

Az ellenzéki, kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) és a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) a referendum érvénytelenítését kérvényezte. A török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) azonban elutasította a panaszokat. A pártok szerint a YSK 

legalább 2,5 millió olyan borítékot és szavazócédulát érvényesnek fogadott el, amelyek nem voltak hivatali pecséttel ellátva, azaz nem voltak hitelesítve. 

A török bevándorlók többsége támogatta Erdoğant

A török külügyminiszter a főként muszlimellenes megnyilvánulásairól ismert holland Geert Wilderst, a Szabadságpárt (PVV) vezetőjét is élesen bírálta. A Hollandiában szavazó törökök 71 százaléka voksolt igennel a referendumon.  Wilders a népszavazást követően azt mondta, hogy: 

gondoskodnunk kell arról, hogy mindenekelőtt a törökök ne rendelkezhessenek többé kettős állampolgársággal.” A török külügyminiszter erre úgy reagált, hogy ezek szerint „akik igennel voksoltak, azokat meg kellene fosztani állampolgárságuktól, és le kellene gyilkolni őket. Ez egyértelmű náci felfogás, teljes mértékben fasiszta nézet. 

Egyetlen politikus sem mondja Hollandiában, hogy (Wilders) sületlenséget beszél. Hallgatásukkal pedig őt támogatják” – mondta a török külügyminiszter. 

Ötezer euróig terjedő pénzbírsággal büntetnék Ausztriában az osztrák jogba ütköző török-osztrák kettős állampolgárságot – jelentette ki a bécsi kabinet ülésén Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter. Ausztriában fő szabály szerint kizárt a kettős állampolgárság: 

aki osztrák állampolgárságot kap, annak le kell mondania eredeti állampolgárságáról, és fordítva. A tilalom betartását azonban eddig nem nagyon ellenőrizték. 

Sobotka szerint az 1970-es és 1980-as években Ausztriába érkezett vendégmunkások integrációs folyamatában elkövetett mulasztásokat mutatja, hogy az Ausztriában voksoló törökök majdnem háromnegyede szavazott igennel a török elnök hatalmának kiszélesítésére. 

Erdoğan tervei

Erdoğan 2014. augusztus 10-én az első fordulóban megnyerte az ország történelmének első közvetlen elnökválasztását. 2017. április 16-án népszavazást tartottak, amelynek értelmében Erdoğan már elnöki rendszerben kormányoz. A tervek szerint az elnök nevezheti ki a minisztereket (megszűnik a miniszterelnöki poszt), a bíróságok tagjait, rendeleteket adhat ki, a költségvetést kontrollálhatja, kihirdethet rendkívüli állapotot, illetve feloszlathatja a parlamentet.


Erdoğan az elnöki jogkörök kiterjesztése mellett azt is kilátásba helyezte, hogy visszaállítják a halálbüntetést. Ennek újbóli bevezetése azonban összeegyeztethetetlen lenne az ország Európa Tanács-i tagságával – mondta Yves Cruchten, a nemzetközi szervezet Parlamenti Közgyűlésének luxembourgi jelentéstevője. Az Európa Tanács 47 tagországának egyikében sincs halálbüntetés, továbbá a jelentéstevő azt is mondta, hogy a halálbüntetés elutasítása alapvető elve a nemzetközi szervezetnek.