Oroszország először elkápráztat, majd magával ragad

Moszkva, Szentpétervár, study tour
Vágólapra másolva!
Már 100 éve annak, hogy megdöntötték a cári rendszert, a történelem minden egyes fejezete olyan élénken él az oroszoknál, ami egyszerre sokkoló és lenyűgöző. Maradandó élmény turistáskodni az országban, mi Moszkvában és Szentpéterváron jártunk nemrég. Emlékezetes kirándulás volt.
Vágólapra másolva!

Szentpétervár volt a fő úti cél, mikor nekivágtunk az orosz kalandnak, de azért egy napot eltöltöttünk Moszkvában, Oroszország fővárosában is. Már az út elején feltűnik az embernek, hogy itt aztán rend van, a tipikus orosz mentalitás már a repülőtéren is megmutatkozik, sőt már a légitársaság működésében is. Az oroszokkal repültünk Budapestről Moszkvába, ami kifejezetten pozitív élmény volt, a gép ugyanis a lehető legnagyobb pontossággal indult el Budapestről és érkezett meg az orosz fővárosba.

Az oroszok semmit nem bíznak a véletlenre. A Moszkvától 30 km-re fekvő seremetyjevói nemzetközi repülőtér hatalmas, egyik terminálból a másikba átjutni akár 20-30 perc is lehet, de az egész nagyon modern, jövőre is átadnak egy újat, amely 15 millióval fogja növelni a kapacitását, ami jelenleg 35 millió utast jelent. Azoknak például, akik nem tudnak belépni az országba, csak átutazóban vannak, egy kapszulahotel nyújt szállást a reptéren belül, ahol különböző méretű helyiségekben lehet megszállni akár pár órára is. A szobák ára per óra alapon van feltüntetve, a minimum fizetendő összeg 4 óra/szoba.

A reptéren található kapszulahotel kívülről. A képre kattintva fotógaléria nyílik. Forrás: Bujtás Merdzsán - Origo
A kapszulahotel egyik szobája. Kattintás után galéria nyílik! Forrás: Bujtás Merdzsán - Origo

A kényelmen felül azonban a biztonságra is nagyon odafigyelnek az oroszok. Többször is átvilágították a csomagjainkat - mindent, de tényleg mindent, még a belföldi utazás során is. Minden alkalommal levetették az emberrel az övet, órát, cipőt, egyebeket, legalább kétszer kapcsoltatták be a laptopot, hogy megnézzék, valódi-e, ugyanez a helyzet a fényképezőgépekkel.

Moszkvába érkezésünkkor az útlevél-ellenőrző pontnál kaptunk egy papírt, amire felhívták a figyelmünket, hogy kis túlzással úgy vigyázzunk rá, mint az életünkre. Ezt a papírt ugyanis minden beutazónak meg kell őriznie a teljes kint tartózkodása alatt, és hazautazáskor vissza kell adni a hatóságnak az útlevél ellenőrzésekor, ekkor kapunk rá egy pecsétet ismét, és már mehetünk is haza.

Moszkva - a világ egyik legdrágább városa

A reptérről megérkezve az orosz fővárosba egy transzfer busz várt minket egy szótlan, de kedves orosz sofőrrel és a moszkvai idegenvezetőnkkel, dr. Schneidgen Józseffel. Józsi bácsi – ahogy mi hívtuk – 50 éve él Moszkvában, 25 éves volt, mikor kiköltözött, és egyből magával ragadott az, ahogyan az orosz fővárosról kezdett el mesélni. Csupán egy napot töltöttünk együtt, mégis annyi információt osztott meg velünk, hogy az ember úgy érezte, újra kijárta a középiskolát. Szinte már az első mondata is meghökkentette az embert, ugyanis a reptérről a város felé utazva elmondta, éppen egy új sugárutat építenek az oroszok, ahol a minimális haladási sebesség 120 km/h. Először talán nem értettük, de hamar kiderült, mi is ennek az oka. Moszkvában dugó van. Nem olyan, mint nálunk, hogy lassan, de azért folyamatosan lehet haladni, nem. Ott a dugó azt jelenti, hogy se előre, se hátra. Egy négysávos úton. Ez pedig mindennapos, nem is csoda, hiszen

közel 13 millió ember él Moszkvában.

Úton a reptértől egyenesen Moszkva centerébe. A képre kattintva fotógaléria nyílik. Forrás: Bujtás Merdzsán - Origo

Akkor itt egy kicsit a közlekedésről is: Moszkvában majdnem mindenkinek van autója, ezenfelül van tömegközlekedés és van a metró. Nem érdemes egy kalap alá venni az orosz metrót a többi járművel, mert

mindenki, aki hamar el akar jutni A-ból B-be, az ezt a megoldást választja.

Az első metrót 1935-ben adták át, azóta is folyamatosan fejlesztik. A metróvonalak úgy vannak kialakítva, hogy az ember bárhonnan rövid időn belül a centerben tud lenni.

Már itt elkezdheti megismerni a turista az ország történelmét, hiszen minden egyes megálló ismertet egy-egy eseményt, tele festményekkel, szobrokkal, elképesztő látvány az egész.

2017-től egyébként évente újabb 10 állomást adnak át. Természetesen a metróba is úgy jut be az ember, hogy átvilágítják a holmiját, ide sem lehet csak úgy besétálni. A használata roppant egyszerű, az ember megveszi a jegyet (lehet többet is, úgy olcsóbb), a jegy ebben az esetben egy kártya, amelyet ha odaérint a szenzorhoz, az mutatja, hány alkalommal tudunk még utazni vele. Ha érvényes a jegyünk, felvillan a zöld fény, és már mehetünk is. A metrón van wi-fi, ingyenes és elég gyors.

Tipp: Moszkva világváros, rengetegen használják a metrót, nagyjából 20 másodpercenként jön egy új szerelvény, szóval nagyon kell sietni a ki- és beszállással, mert itt nincs pardon, nem várnak senkire.

Józsi bácsi elmondta, érkezésünk előtt két héttel még igazi orosz tél volt, 15 centiméteres hóval, mi ebből már azonban semmit nem tapasztaltunk. A tavasz mindösszesen 2-3 hét, viszont az ősz hosszúra nyúlik, ez az éghajlat sajátossága. A buszból végignézve az utunkat a város központja felé, rengeteg hasonlóságot látunk, például a panelépületeket, melyek a szocializmus alatt épültek, kicsit olyan érzésünk támad, mintha csak Budapesten lennék, persze sokkal nagyobbak a méretek, de mégis van egy ismerős érzés bennünk.

Dr. Schneidgen József volt a moszkvai idegenvezetőnk, 50 éve él Oroszországban. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

A járdák nemrég lettek kiszélesítve, ez 39 milliárdba került, de ez Moszkva költségvetését nem annyira terhelte meg, mint hinnénk, itt van ugyanis a Gazprom, a Lukoil, és még sorolhatnánk, és mind itt fizetnek adót. Moszkvában az elmúlt években sporttelepeket hoztak létre, a lakótelepeket rendbe hozták.

A város területén 96 park, 4 botanikus kert 160 sétány 400 parkosított tér és 4 erdősáv található.

Moszkva főutcája, a Tverskaya, 4,5 km hosszú. A 17-18. században is a moszkvai társadalmi élet központja volt. Ez a város legdrágább utcája, a legnagyobb divatmárkák is itt vannak, de emellett az éjszakai élet és a szórakozás központja. Az ingatlanok árai itt a legmagasabbak.

A Hét nővér egyik épülete esőben, itt egy lakás akár 12 millió dollárba is kerülhet. A képre kattintva fotógaléria nyílik. Forrás: Bujtás Merdzsán - Origo

Elhaladtunk a „sztálini stílusban" épült Hét nővér egyik épületénél is. Értelemszerűen ebből a monumentális épületből - mely többféle építészeti stílusból épült – hét darab található Moszkvában, az egyik ilyen épület

a Külügyminisztérium, de a Moszkvai Állami Egyetem is egy ilyenben található.

Ezen felül szállodák lettek belőlük, de van, amelyik lakóházként üzemel. Egy ilyen lakás Józsi bácsi elmondása szerint akár 12 millió dollárba is kerülhet, ahogy ő fogalmazott: röplabdázni lehet ezekben a lakásokban.

Megelevenedik a képeslap

Nézzük a lényeget: Vörös tér és Kreml. Nekünk ebben az egy napban, amit Moszkvában tölthettük, ezeket sikerült jobban szemügyre venni, valamint a Megváltó Krisztus-székesegyházat.

Unásig ismeri az ember ezeket a fényképekről, de ne higgye senki azt, hogy akkor tényleg látta is.

A Vörös tér előtt. Kattintás után galéria nyílik! Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

A Vörös tér élőben még hatalmasabb, mint a képeken, és ahogy rögtön szembe találjuk magunkat Vaszilij Blazsennij-székesegyházzal (Boldog Vazul-székesegyház), oldalunkon a GUM-mal, a luxusáruházzal, nem hinném, hogy azt az ember szavakba tudja önteni, látni kell. Mi esti kivilágításban csodálhattuk meg.

Vaszilij Blazsennij-székesegyház: mintha egy sütemény lenne az egész. A képre kattintva fotógaléria nyílik. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

A története egyébként már-már meseszerű, az épületet ugyanis Rettegett Iván cár építtette 1555 és 1561 között. Az épületegyüttes központi eleme az 57 méter magas, kis hagymakupolával ékesített torony, valamint az alatta lévő főtemplom. Ezt nyolc kisebb templom veszi körül, melyeket az általuk jelképezett győztes csaták napjának védőszentjeiről neveztek el. A székesegyházat Posztnyik Jakovlev tervezte, akit a legenda szerint IV. "Rettegett" Iván megvakíttatott azért, hogy sehol máshol ne építhessen még egy ilyen gyönyörű templomot.

Moszkva luxusáruháza a Vörös téren, a GUM. Forrás: Bujtás Merdzsán - Origo

Itt még nem ér véget a kultúrsokk, hiszen egyet fordulunk balra, és ott találjuk magunkat a GUM-mal szemben,

ami este úgy van kivilágítva, hogy olyan érzésünk van, mintha ez az egész csak oda lenne rajzolva.

Moszkva az esti fényekben. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

A Kremlt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, és nem okoz csalódást. Természetesen a Kreml bejáratánál is szigorú átvizsgáláson estünk át, de hát ezen a ponton már nem akadtunk fent ilyen apróságon, rutinszerűen ment az egész. A nagyrészt olasz mesterek által épített, III. Iván uralkodása alatt létrejött történelmi épületegyüttesnek az elmúlt évszázadokban rengeteg mindent kellett kibírnia. Nem pusztán egy hosszú falból (amely 2235 m hosszú) és néhány székesegyházból áll, ennél sokkal több.

Cárágyú. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo
A harang, amely sosem szólalt meg. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

A Kreml beszél az emberhez,

itt kezd igazán megtalálni minket az orosz történelem,

itt kezdi az ember egy kicsit más szemmel tekinteni ezt az országot. Az Uszpenszkij-székesegyház Rettegett Ivántól II. Miklósig az orosz cárok koronázó templomaként szolgált, a Blagovescsenszkij-székesegyház, a cárok és más uralkodók házi temploma volt, az Arhangelszkij-székesegyház, egy temetkezési templom - itt nyugszik például Retteget Iván is -, a Nagy Iván-harangtorony, de a paloták mellett

itt található még Vlagyimir Putyin orosz elnök rezidenciája is.

A hagymakupolák zöme arannyal bevont, mely a fehér alaptól jól elkülönülve tündöklik.

Kreml. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

Ha végigjártuk a Kremlt, és még bírjuk, érdemes egy megállót utazni a metróval, ugyanis ott található az

ország legmagasabb ortodox temploma, a Megváltó Krisztus-székesegyház.

Az épület I. Sándor orosz cárnak köszönhető, aki miután Napóleon katonái elhagyták a várost, megfogadta, hogy Megváltó Krisztusnak szentelve építtet egy katedrálist. Közel 50 év alatt felépült a templom, ám 1931 decemberében Sztálin uralma alatt felrobbantották. Végül a Szovjetunió bukását követően, a 90-es évek elején elkezdték újjáépíteni a templomot – teljesen pontos másolatát, ráadásul

az emberek saját maguk adakoztak a renoválásért

– amit 10 évvel később, 2000-ben adtak át ismét.

A Megváltó Krisztus-székesegyház. Valóban óriási és gyönyörű épület. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

Moszkvai városnézésünk itt ért véget, nem számítottunk rá, mi jön még Szentpéterváron. A Moszkvába utazók készüljenek viszont fel, hogy tényleg az egyik legdrágább város, de mindent összevetve a látvány kárpótol mindenért. Természetesen a belföldi utazás is rettentően jól átgondolt és kényelmes,

Moszkva belvárosából 35 perc alatt kijutunk a Seremetyevó nemzetközi repülőtérre,

egy bizonyos Aeroexpress-szel, ami egy vadiúj, szupergyors és szuperkényelmes vonat. A wi-fi itt is tökéletesen működik, csak úgy, mint a metrón. A vonat már a reptéren tesz le, egyetlen fotocellás ajtó áll közénk és a terminálok közé. Újra átvizsgálás a reptéren minimum négyszer, ugorjunk.

Ezzel a vonattal nagyon hamar kiérhetünk a reptérre. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

Varázslatos Szentpétervár

Szentpétervárra megérkezve havas eső, szél és Karlova Mónika idegenvezető fogad minket. Az egyik legkedvesebb idegenvezető, akivel valaha találkoztam. Mónika édesanyja magyar, aki Szentpétervárra ment tanulni, majd beleszeretett egy orosz férfiba – Mónika édesapjába –, és végül ott maradt. Mónika viszont gyönyörűen beszél magyarul, olyan választékosan, mintha minimum kétlaki életet élt volna.

A városáról pedig olyan szenvedéllyel tudott beszélni, hogy már önmagában ez beszippantotta az embert,

holott az is csodálatos, amit mond, nem csak az, ahogyan mondja.

Szentpétervár belvárosa. Kattintson a galériához! Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

Szentpétervár belvárosában, az Oktyabrskaya Hotelben szálltunk meg, ahonnan konkrétan egy sarokra van a híres

Nevsky Prospect, ez Szentpétervár főutcája,

ez az ő Andrássy útjuk. Habár a város mindössze 300 éves, ez egyáltalán nem érződik, ugyanis annyi látnivaló van, és olyan gazdag műkincsekben, ami arra engedhetne következtetni, hogy jóval idősebb ennél. Mindemellett az ország második legnagyobb városa, nagyjából ötmillió lakosával.

A híres Nevsky sugárút. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

Mielőtt azonban rátérnénk a kikötőváros történelmi sokszínűségére, fontos megjegyezni, hogy mind Moszkva, de még inkább Szentpétervár rettenetesen tiszta. A három nap alatt

egyetlen cigarettacsikkbe sem szaladt bele az ember, se egy eldobott zacskó vagy vodkásüveg,

- apropó vodka, hajléktalanokat sem nagyon láttunk -, sőt a hómunkások és utcaseprők előtt tisztelegve külön szobor lett nekik felállítva a városban. Ez egyébként az egyik olyan nagyon fontos dolog, ami miatt Szentpétervár varázslatos.

A műemlékeket folyamatosan renoválják, egy pillanatig nem hagyják, hogy veszítsenek káprázatos külsejükből,

ha egy oszlopról már picit mállik a bármi, azonnal javítják. Az üzletek rendkívül jó nyitva tartással működnek, nagyon sok az éjjel-nappali élelmiszerüzlet, patika, dohánybolt, de a főutcán található Galéria nevű bevásárlóközpont is este 23:00-ig várja a vásárlókat. Természetesen itt sem ússzuk meg a plázába belépve az ellenőrzést, fémdetektoros kapu és egy biztonsági őr felel a vásárlók biztonságáért. Összegezve, első ránézésre úgy tűnik, Szentpétervár egy nagyon élhető város.

Diadalív Szentpéterváron. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

Az ételekről is néhány szó: Moszkva és Szentpétervár is azon városok közé tartozik, ahova betette a lábát minden nagyobb gyorsétterem (McDonald's, Subway stb.), de természetesen az oroszoknak erre van válaszuk, úgy hívják, Teremok. Ez az orosz gyorsétterem, ahol

hamburger helyett borscs (orosz céklaleves), óriáspalacsinta kapható, ez utóbbi akár kaviárral is kérhető,

szóval orosz ételek gyorsétterme ez. Jellemzően egyébként minden sarkon találunk valamilyen önkiszolgáló éttermet, itt lehet jó orosz ételeket enni megfizethető áron, de természetesen étteremből sincs hiány, viszont ezek már drágábbak.

Újabb, süteménynek álcázott templom. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

És akkor a tények: Szentpétervár alapításkor mocsaras, lápos vidékre épült, ezért is nevezik gyakran Észak Velencéjének mivel szinte az egész régi városrész cölöpökre épült.

A város 42 szigeten fekszik, csaknem 600 palota épült fel itt. A cári dinasztia kincseit olyan mértékben sikerült megőrizni, ami egészen elképesztő. Mintha még most is köztünk lennének.

A hajózási időszakban minden éjszaka felnyitják a Névát átívelő hidakat a hajóforgalom számára. Ez az esemény a nyári, „fehér éjszakák" csúcspontja, miközben a városban sétáló turisták és a szentpéterváriak tömegei még késő este is elidőznek a kiülős teraszokon, söröznek és élvezik ezt a furcsa életet, amikor „a nap sosem ér véget".

A jelenben élő történelem

A Téli Palota borús időben is nagyon szép. A képre kattintva fotógaléria nyílik. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

Az első utunk az Ermitázsba vezetett. Nevét a Nagy Katalin cárnő által építtetett ún. Remete-lakról kapta, ami franciául Hermitage. Ebben az épületben tartotta a cárnő első gyűjteményét.

Az Ermitázs a világ egyik legjelentősebb képzőművészeti múzeuma, ahol 365 helyiségben közel 2,5 millió alkotás tekinthető meg.

Na most nekünk 4 óra alatt sikerült bejárni egy (!) szintet - állítólag ha valaki végig szeretné nézni az egészet, az minimum fél év lenne. Ez úgy jön ki, ha napi 8 órában nézzük, és minden alkotásra egy percet szánunk. A Téli Palota, vagyis az Ermitázs 535 teremből áll.

Ép ésszel felfoghatatlan az a műkincsmennyiség, amit ez a palota rejt.

Ermitázs Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

Maga az épület mesés és magával ragadó, de hogy konkrétumokat említsünk a tartalmából, láthatunk

eredeti festményt Leonardo Da Vincitől, nem is egyet, hanem mindjárt kettőt, ugyanennyi Raffaello olasz festőtől, több mint 20 Rembrandt festményt, valamint Michelangelo egyik szobrát is

(A guggoló fiú).

Michelangelo: A guggoló fiú

Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

Az Ermitázs után mi sem természetesebb, mint hogy látogatást tesz az ember Puskinban, - az egész város Puskinról szól, de az író konkrétan itt nőtt fel - annak is egy részébe, Carszkoje Szeloba, melynek jelentése cári falu. Ez is az

UNESCO világörökség része, tulajdonképpen a Romanov-ház egykori rezidenciája volt ez,

amelyet kifejezetten nyáron használtak. A területet még Nagy Péter cár ajándékozta Katalin cárnőnek, 1710-ben.

Carszkoje Szelo. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

A palota építésével párhuzamosan egy falu is épült köré, innen kapta nevét. Pazar látvány fogad ismét,

ömlik mindenhonnan a luxus,

egy idő után az ember szeme már meg is szokja azt a mérhetetlen mennyiségű aranyat, borostyánt, márványt és még sorolhatnánk, amit ez a rokokó stílusban épült palota ont. Az épülethez egyébként tartozik egy hatalmas francia kert is, abban fürdők és egy kisebb palotácska is van, mindez nyáron igazán Pazar látványt nyújthat, de az áprilisi szeles, esős időben sem lehetett okunk panaszra.

Ez egy KISEBB terem. A képre kattintva fotógaléria nyílik. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

Ez az a pont egyébként, ahol már azt érzi az ember, hogy most meg kell állni és pihenni kell egy kicsit, mert

feldolgozhatatlan a látvány.

A mi megoldásunk erre az volt, hogy elmentünk a városban található vodka múzeumba - milyen jól tettük! Nem akarjuk lelőni a poént, de annyit el lehet árulni, ha elmegy, mindent megtud az orosz vodkáról. Például azt, hogy Mengyelejev volt az, aki képes volt beállítani a mai napig ideálisra, 40 fokosra az oroszok nemzeti italát. De a vodka története sokkal előbbre tehető, a 14. századra. Az oroszok ekkor ugyanis a borszeszhez hasonló italt akartak előállítani, de szőlő híján a gabonára, egészen konkrétan a rozsra tették le a voksukat, minthogy akkoriban ez az oroszok privilégiuma volt, hiszen csak ott termett. A múzeumban láthatunk rengeteg eredeti dokumentumot, cári rendeleteket és még kóstolni is lehet.

Mindent megtudhat a vodkáról, ha elmegy Szentpétervárra. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

A vodkától felmelegedve és egy kicsit megpihenve továbbmehetünk a székesegyházak irányába. Itt két olyan épület van, amit kötelező megtekinteni. Az

Izsák székesegyház Oroszország leghatalmasabb temploma, mely összesen 40 évig épült

I. Sándor elrendelése következtében Auguste Montferrand francia építész tervei alapján. Kívülről kevésbé megkapó ez a „Péteri barokk" stílusban épült bazilika, ám ha belépünk, egy újabb csoda fogad. Csalóka lehet, hogy az épület akkora, hogy szinte a város összes pontjáról lehet látni. Ha nem tudjuk biztosan, milyen messze van tőlünk, semmiképp ne induljunk neki gyalog!

Mindenhonnan látszik, olyan hatalmas a bazilika. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

Habár a látvány pazar, ismét egy olyan monumentális alkotásról beszélünk, amit az emberi agy szinte képtelen feldolgozni.

400 kg arany, 1000 tonna bronz – az egész kapu abból van -, hatalmas mennyiségű lazurit, malachit, melyből az ikonosztáz oszlopai készültek, 43 különböző ásvány,

és még sorolhatnánk.

A kupola belülről. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

A kupola 100 méter magas, ha az épületen belül vagyunk és pontosan a kupola alá állunk, pillanatok alatt lehet érezni, ahogy az embert feltölti energiával. Földöntúli élmény szinte. 32 cár sírja található meg az épületben, tulajdonképpen ez a Romanov dinasztia temploma és a város főtemploma is.

Ez Szentpétervár leggyönyörűbb temploma szerintünk. Kattintson a galériához! Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

A Véren Megváltó Templom a Gribojedov-csatorna partján található, újabb lenyűgöző temploma a városnak. Nevét onnan kapta – amikor belépünk az épületbe, ezt rögtön láthatjuk is -, hogy ezen a helyen halt meg II. Sándor orosz cár egy merénylet következtében 1881-ben.

Pontosan ezen a helyen halt meg a cár. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

Belül nagyon impozáns, legtöbbünkre ez a templom volt a legnagyobb hatással. Mindent mozaikok borítanak, mondani sem kell, hogy a legkiválóbb anyagokból és ásványokból van összerakva az egész épület.

A Véren Megváltó teljes pompájában. A képre kattintva fotógaléria nyílik Moszkváról Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

Ezen felül amit érdemes még mindenképpen megnézni, ha csak pár napra megy az ember, Péter-Pál erődjét, az Auróra cirkálót, illetve Nagy Péter cár kisebb palotáit, ugyanis a 2 méternél is magasabb cár gyűlölte a nagy tereket, nem bírta elviselni, ezért pici, alig feltűnő palotákat építtetett magának.

Péter cár egyik kisebb palotája. A képre kattintva galériát kap! Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

Nagyon fontos, mind Moszkva, mind Szentpétervár esetében, hogy az oroszok nagyban gondolkoznak. Éppen ezért

nem éri meg egyedül utazni, sokkal inkább utazási irodán keresztül csoportosan.

Ugyanis évről évre szűkül azoknak a lehetősége, akik egyénileg oldják meg az utazást. Egyrészt sokkal drágább a szállás és a múzeumi belépők, másrészt még a csoportok esetében is nagyon szigorú beosztás szerint tekinthetőek meg a kiállítások, itt nem lehet csak úgy besétálni egy Ermitázsba és

a csoportok mindig előnyt élveznek az egyénnel szemben.

Szentpétervár közlekedéséről azt érdemes tudni, hogy itt is a metró a legnépszerűbb jármű, villamos is van, de egy kocsiból áll, buszok is járnak, de a metró a legjobb választás.

A cárok és Puskin városa Szentpétervár. A képre kattintva fotógaléria nyílik. Fotó: Bujtás Merdzsán - Origo

Ha azt hinnénk, hogy ezzel le is tudtuk a várost, akkor nagyon tévedünk. Mi három nap után is azt éreztük, sőt tudjuk is, hogy Szentpétervár csupán egy kis szeletét láthattuk csak és mindannyian megfogadtuk, hogy ide még visszatérünk. Úgy kell ezt elképzelni, mintha elkezdené gyötörni az embert a szomjúság, és még többet akarna kapni abból a csodából és abból a történelmi múltból, amit Szentpétervár ad.

Különleges látni és átélni, ahogyan emléket állítanak a nagy orosz költőknek, ahogy szivárog mindenfelé a kultúra és a történelem.

Az ország vezetőit tisztelik mind a mai napig, ezért van az embernek az az érzése, hogy kevés olyan nemzet van, amely annyira büszke lenne történelmére, mint az oroszok.

A mi utazásunkat az 1000 Út Utazási Iroda és az Aeroflot légitársaság támogatta.