Ami a közvéleményt megdöbbente: Mélanchon nem hajlandó szavazóit felszólítani, hogy ne a radikális jobboldali jelöltre szavazzanak.
Ezt még a konzervatív Le Figaro is furcsállta. Mélanchon ezzel hosszú évek politizálását árulta el, hiszen
mindig arról beszélt, hogy a radikális baloldalnak a fő feladata a radikális jobboldal elleni küzdelem, mindent el kell követni, hogy Marine Le Pen és a Nemzeti Front ne kerüljön hatalomra.
Most viszont arról beszélt, hogy Macron sem jobb Marine Le Pennél.
Emmanuel Macron egyébként furcsán viselkedett a számára győzelemmel véget ért estén. A volt szocialista miniszter, egykori bankár elment barátaival az egyik drága párizsi étterembe ünnepelni. Színészek, újságírók, sztárok társaságában. Ezt két okból kifogásolták sokan. Egyrészt azért, még nem ő az elnök,
az ilyen ünnepségekkel a hagyomány szerint Franciaországban megvárják a második fordulót.
Másrészt a baloldal éveken át Nicolas Sarkozy szemére vetette, hogy 2007-es győzelme (tényleges, második fordulóbeli győzelme) után elment a show-világ kedvenc éttermébe ünnepelni. Most Macron ugyanazt tette.
Macron és a második Marine Le Pen között már elkezdődött a veszekedés, és bár voltak, akik mást tippeltek, de Macron vállalja a televíziós vitát Marine Le Pennel.
A harmadik egyébként a jobbközép Francois Fillon lett. Sok felmérés szerint a franciák valójában őt tartották a legalkalmasabb elnökjelöltnek, de felesége botrányos foglalkoztatása miatt nem jutott be a döntő, második fordulóba.
Így az V. köztársaság történelmében először, tehát közel 60 éve, most fordult elő először, hogy a konzervatív jelölt nem jutott túl az első fordulón. Francois Fillon egyébként elismerte a vereségét, bejelentette, hogy ő Macronra fog szavazni a második fordulóban, és kétségtelenül korrekt módon azt mondta: mindenről ő tehet, ez az ő személyes veresége.