A fiatalizmus győzelme

MACRON, Emmanuel
Le Touquet, 2017. május 7. Emmanuel Macron független jelölt, volt szocialista gazdasági miniszter támogatóval, miután szavazott a francia elnökválasztás második fordulójában Le Touquet-ben 2017. május 7-én. (MTI/AP/Christophe Ena)
Vágólapra másolva!
Luc Ferry, a nagy francia filozófus, aki Jacques Chirac második elnöksége idején oktatási miniszter is volt, a Le Figaróban fogalmazott így: Macron (akkor még csak várható) győzelme szerinte a fiatalizmus győzelme. Szándékosan használt egy franciául alig létező kifejezést, amit magyarra sem lehet jobban lefordítani. De mi az a fiatalizmus?
Vágólapra másolva!

Francois Hollande 2012-ben lett elnök, és egyik első beszédében azt mondta, hogy a fiatalok ügye lesz elnöksége egyik fő feladata, sokat foglalkozik majd a „fiatalizmussal”. Hogy ez mennyire volt nyelvbotlás, vagy mennyire tudatos fogalmazás, az mindegy is, mert azóta ez a kifejezés többé-kevésbé a politikai köztudat része lett. Az, hogy a második fordulóban Macron

megverte Marine Le Pent, nem meglepő, hiszen a jobbközép is Macront támogatta.

Emmanuel Macron az elnökválasztás második fordulójában Le Touquet-ben 2017. május 7-én Forrás: MTI/AP/Christophe Ena

Őt támogatta az első forduló harmadik helyezettje, Fillon és a saját pártjában legnépszerűbb Nicolas Sarkozy is. Meglepőbb viszont első fordulóbeli győzelme, függetlenül attól, hogy a nagy közvélemény-kutatók számítottak rá. De volt egy másik felmérés is: a tapasztalt, egykori miniszterelnököt, Francois Fillont – pénzügyi botrányai ellenére – a franciák többsége alkalmasabb elnöknek tartotta. Csak éppen nem akarták, hogy elnök legyen. És aztán Macront választották.

Macron 39 éves közgazdász, egykori bankár, az V. Köztársaság története legnépszerűtlenebb elnökének, a szocialista Francois Hollande-nak a gazdasági minisztere. 60 éve nem volt olyan népszerűtlen elnök, mint Hollande, és mégis egykori (fontos) minisztere győzni tudott. Luc Ferry filozófus ezt azzal magyarázza, hogy

kampánya minden területén a fiatalizmus eszméjét hangsúlyozta,

és Macron jeleníti meg az emberek (a választók) szenvedélyes vágyakozását az öncélú újra, újdonságra. Hiszen semmit nem lehet tudni Macron valódi terveiről. Például: ki lesz a miniszterelnöke? A lista rendkívül széles. Lehet a baloldali, szocialista Gérard Collomb, lyoni polgármester és a másik véglet, az egy ideje már centrista Francois Bayrou, egykori jobboldali oktatási miniszter. Ennek megfelelően Macron valódi programja sem egyértelmű.

Emmanuel Macron volt francia gazdasági miniszter beszél a délkelet-franciaországi Carpentras-ban tartott kampányrendezvényén 2017. február 17-én Forrás: MTI/EPA/Sebastien Nogier

Macront a francia film és a televízió világából nagyon sokan kedvelik, első fordulóbeli győzelmét 200 ismert ember ünnepelte a Rotonde-ban, az egyik leghíresebb párizsi étteremben. Ez azért volt érdekes, mert első fordulóbeli elsőséget a hagyományok szerint nem szoktak így ünnepelni. (Hiszen például 1995-ben nem is az lett az elnök, aki az első fordulót nyerte.)

Megszólalt Jacques Attali filozófus-közgazdász, az EBRD megalapítója és első elnöke. Szavainak azért van különös súlyuk, mert őt fenntartások nélkül elismerik minden politikai oldalon. A szocialista Francois Mitterrand tanácsadója volt, de csalódott az elnökben, amikor kiderült második világháborús, kollaborációs múltja. Később bankár lett, legutóbbi esszéiben pedig számos konzervatív gondolatot fogalmazott meg. Attali most azt mondta Macronról:

ő korunk ürességét testesíti meg.