Őrült hajsza zajlik Magyarország közelében

2017.08.17. 09:50

Az oroszbarát elnök és az EU-barát kormány küzdelme határozta meg eddig Moldova idei évét, de a 2018-as parlamenti választásig biztosan nem csillapodnak majd a kedélyek Európa legszegényebb országában. A geopolitikailag roppant kiélezett helyen fekvő országban egyelőre a Moszkva-barát erők vannak kedvezőbb helyzetben, de a jövő évi választásig a kedvezőbb gazdasági helyzetnek köszönhetően megerősödhet a Nyugat-barát kormánypárt.

Miközben a nemzetközi politika az egyre forróbb észak-koreai helyzetre, valamint a Földközi-tenger felől érkező egyre nagyobb migrációs nyomásra figyel, addig Magyarország keleti határaitól pár száz kilométerre nagyon érdekes geopolitikai játszma zajlik. Moldovában egészen 2009-ig a Moszkva-barát kommunisták kezében volt a hatalom, majd egy véres tüntetéssorozatot, és több előrehozott választás után az EU-párti erők szerezték meg a hatalmat.

Az egymilliárd dolláros lopás

A nehéz gazdasági helyzet ellenére az uniós pártok erőknek 2014-ben is sikerült megtartaniuk a kormányrudat. Pedig a geopolitikai helyzet meglehetősen forró lett 2014 végére a Krím orosz annektálása, majd pedig a kelet-ukrajnai fegyver harcok kitörésével. A moldovai belpolitikai helyzetet 2015-ben izzott fel igazán, mivel kiderült, hogy az állami bankrendszerből különféle ügyletek útján több mint egymilliárd dollárt loptak el 2012-14 között.

Igor Dodon, moldovai államfő inkább Moszkvához közeledne, míg a kormány továbbra is az európai uniós tagságot érné el

Forrás: Sputnik/Alexei Druzhinin

Az óriási korrupciós botrány miatt le kellett mondania a miniszterelnöknek, a kormányzó EU-párti pártok támogatottsága pedig összeomlott. Flad Flat volt kormányfőt egyébként kilenc évre le is csukták a gigalopás miatt. A válság nyertesei egyértelműen az oroszbarát erők lettek, és 2016 végén Igor Dodonnak sikerült megnyernie az elnökválasztást. Győzelme után több alkalommal is hitet tett oroszbarátságáról, és kijelentette, célja az ország kiléptetése az uniós társult tagságból, valamint a chisinaui NATO összekötő iroda bezáratása.

Változik a választási rendszer

A háborúskodás az oroszbarát elnök és a nyugat-barát kormány között eddig teljesen rányomta a bélyegét Moldova idei évére. A kormánypártok látva, hogy nincs sok esélyük arra, hogy 2018 után is hatalmon maradjanak érdekes manőverbe kezdtek. Eltervezték, hogy teljesen megváltoztatják a választási rendszert, és a korábbi teljesen listás szisztémát egy teljesen egyéni kerületi rendszerre cserélik. A terv mögött az a számításuk állt, hogy bár minden felmérés szerint az ellenzéki szocialisták vezetnek, de támogatottságuk nem érte még el az 50 százalékot, így az egyéni kerületekben a második körben meg lehetne őket verni.

A Pavel Filip, moldovai miniszterelnök mögött álló pártok támogatottsága a korrupciós botrányok miatt jelentősen megcsappantak

Forrás: Anadolu Agency/2017 Anadolu Agency/Turkish Prime Ministry/Mustafa A

Júliusban végül kompromisszumos megoldás született a választási rendszerről. A megállapodás az arányosról vegyes választási rendszerre történő áttérést előirányzó törvény elfogadása a kormányon lévő Nyugat-barát Moldovai Demokrata Párt (PDM) és Igor Dodon oroszbarát államfő, illetve az őt támogató ellenzéki szocialista párt közötti kompromisszum eredménye. Az új törvény szerint ezentúl a parlamenti képviselők felét pártlistás szavazással, másik felét pedig egyéni választókerületekben fogják megválasztani.

Washingtonnak nem tetszett

A jogszabályt a 101 tagú parlament jelen lévő 77 képviselője közül 74-en szavazták meg, az ellenzéki kommunisták, liberálisok és liberális demokraták tiltakozásul kivonultak az ülésteremből. A kormány a jogszabállyal kapcsolatosan kikérte a velencei bizottság véleményét, amely úgy foglalt állást, hogy nem tanácsos széles társadalmi konszenzus híján ilyen jelentős változtatásokat eszközölni a választási rendszerben.

A választási rendszer átalakítását az amerikai kormányzat is bírálta. Washington kisinyovi nagykövetsége szerint „a választási törvények módosítása megkérdőjelezi a kormány arra vonatkozó, kinyilvánított szándékát, hogy európai és demokratikus jövőt biztosítson a Moldovai Köztársaság polgárai számára." Folytatjuk az együttműködést az összes érdekelt féllel, beleértve a civil társadalmat is, hogy a Moldovai Köztársaság európai jövőjét megvalósítsuk – áll a nagykövetség Facebook-oldalára feltöltött állásfoglalásban. A módosítást Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője és Johannes Hahn bővítési biztos is bírálta. Rajtuk kívül súlyos bírálatot fogalmazott meg az Európai Néppárt is.

Az elmúlt évek egyáltalán nem voltak unalmasak a moldovai belpolitikában

Forrás: AFP/Daniel Mihailescu

Nem lesz népszavazás

A választási rendszer átalakításával párhuzamosan Dodon népszavazást kezdeményezett több kérdésben. Az államfő arról kérdezte volna meg az embereket, hogy támogatják-e az elnöki hatalom kiterjesztését a parlament feloszlatásának a területén. Dodon emellett 101-ről 71-re csökkentette volna a parlament létszámát, valamint a románok története helyett a Moldova történte című tantárgyat vezette volna be az iskolákba. Az Alkotmánybíróság végül nem engedélyezte a referendum kiírását, így Dodonnak a teljes hatalom megszerzéséig legalább 2018 végig várnia kell.

Moldovában a belpolitikai problémák mellett továbbra is aggasztó a kivándorlás nagy mértéke, amely szintén a nyugati irányultságú demokratikus pártokat és a civil társadalmat gyengíti. A legfrissebb előrejelzések szerint 2100-ra kétmillió alá csökken a most még 3,5 millió lakosú ország népessége. Ugyanakkor a mostani kormányzat stabilizálta a gazdaságot, az idén már szerény életszínvonal- növekedés várható, ami kiegyensúlyozhatja a belpolitikát. Ebben bíznak az EU-párti erők is, hogy a következő választásig sikerül némileg közelebb kerülni a szocialistákhoz, így akadályozva meg az abszolút többségüket.

A rendőrségnek is többször közbe kellett avatkoznia

Forrás: AFP/Daniel Mihailescu

Moszkva és az EU között

Barabás T. János, a Külgazdasági-és Külügyi Intézet vezetője elemzője rámutatott arra is, hogy mivel Moldova határos a háborús Ukrajnával és a súlyos gazdasági válságban lévő Dnyeszter-mellékkel, ez szintén elriasztja a külföldi befektetőket. A térség instabilitása a szervezett bűnözést is elősegíti. Úgy látja, az ország megmarad alacsony biztonsági kockázatnak a térségünkben, amit egy regionális együttműködéssel, a nyugati szövetségi rendszerek közreműködésével lehetne kezelni. Ezt segíthetné elő egy román–magyar, román–V4 kormányzati együttműködés is – tette hozzá.

Barabás T. szerint a román- és Nyugat-barát politikai tábor korrupciós ügyei miatt visszaesett a nyugati integráció támogatottsága ugyan, de középtávon várhatóan az uniós gazdasági kapcsolatok és a társult tagságból fakadó előnyök elősegítik a nyugatos tábor erősödését. A moldovai belpolitika fő kérdése, hogy a politikai-ideológiai küzdelem milyen irányba dől el a 2018-as választásokig. Az EU-tól való teljes elfordulás nem várható, mert Dodon államfő idei januári moszkvai útja során is kiderült, hogy az ország elég csekély gazdasági támogatást kaphat onnan – mondta az elemző.

A fiatalok nagy része elhagyja a szegény országot

Forrás: Sputnik/Miroslav Rotar

Ha viszont az Oroszország elleni EU-s szankciók életben maradnak 2018 után is, akkor Moszkva számításba vehet egy keményebb moldovai fellépést, mert csökken a Kremlnek az EU-val szembeni megfelelési kényszere. 2016-ban a moldovai kivitel 60 százaléka az EU-ba irányult, az oroszországi exportjuk 8 százalékkal csökkent. Az IMF stabilizálta a pénzügyeket. E tényezők várhatóan megakadályozzák az államfő oroszbarát fordulatának megvalósulását – véli Barabás T. Így 2018 utánra is egy több vektorú külpolitika valószínűsíthető. Annak a menedzselése viszont nehéz lesz a moldovai elit számára, mert két nagy kihívással is szembe kell néznie: a regionális hatalmi törekvésekkel, valamint a belföldi mentalitás éles különbségeivel – zárta szavait.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK