A fent említett szobrok hagyományos öltözéket viselnek, a női alakok ökölbeszorított kézzel, kifejezéstelen arccal merednek a távolba, vállukon pedig egy apró madár pihen.
A szobrok mindössze öt buszra kerültek fel, és előreláthatóan csak szeptemberig kísérik az utazókat.
A projekt a szöuli közlekedési vállalat vezetőjének volt az ötlete és azt mondta, a város vezetésének semmi köze az ötletéhez.
A szöuli polgármester annak jeléül, hogy elkötelezett a szexrabszolgák ügye iránt, felült az egyik buszra. Azt mondta a kezdeményezés
lehetőséget ad arra, hogy az emberek leróják tiszteletüket az áldozatok előtt.
A buszon a szobrok mellett egy narráció is elhangzik, mégpedig egy 2016-os dél-koreai film részleteit lehet hallani. Azokat a buszokat választották ki, melyek
elhaladnak a Japán Nagykövetség előtt is.
Emellett kihelyeztek egy szobrot a nagykövetség, valamint a puszani japán konzulátus előtt is. Japán az alkotások mihamarabbi eltávolítását követeli.
A második világháború idején csaknem 400 ezer ázsiai nőt kényszerítettek a japán katonák "vigasztalására" és szórakoztatására. Az áldozatok nagy része kínai és koreai volt.
2015 decemberében Szöul és Tokió megállapodást kötött, amelyben a japán kormány bocsánatot kért, és elismerte felelősségét a történtekért, valamint egymilliárd jent (2,3 milliárd forint) ajánlott fel a koreai áldozatokat támogató szöuli alapítvány számára.