Így lenne független Katalónia

2017.09.12. 16:58

A függetlenségről tartanak népszavazást október 1-jén Katalóniában, pedig a referendumot a spanyol alkotmánybíróság semmisnek nyilvánította. Számos kisebbség autonómiáért Európa-szerte, sőt a katalánok és a skótok saját országot szeretnének maguknak. Mi ennek a valós esélye? Lesz egy EU-n kívüli Nagy-Britannia és egy EU-tag Skócia? Börtönbe kerülnek-e a katalán kormány tagjai? Számos forgatókönyv elképzelhető.

A hétfő esti barcelonai tüntetésen a transzparenseket, zászlókat lengető tömeg megtöltötte a belvárosi utcákat, házakat, amiket a katalán függetlenséget szimbolizáló sárga-piros csíkos és kék alapon fehér csillagos lobogókkal díszítettek. A városi rendőrség szerint 1 millióan vonultak fel, míg a spanyol kormány helyi képviselete úgy véli, 350 ezer voltak. A tömeg egy hatalmas keresztet formázott az egyik útkereszteződésben, ezzel szimbolizálva az ikszet, amelyet a szavazólapon kell a kiválasztott rubrikába tenni, és jelképezve az egységes kiállást a voksolás mellett.

A katalán függetlenségi nap felvonulói nézik, amint egy akrobatacsoport embertornyot emel Barcelonában

Forrás: MTI/EPA/EFE/Marta Pérez

A katalán függetlenségi mozgalmak 2015 óta rendezik meg a Diada elnevezésű eseményt a katalán nemzeti ünnepen, amelyet idén a Diada del Sí (Az igen ünnepnapja) néven hirdettek meg, mint az utolsó ilyen eseményt a Spanyolországtól történő elszakadás előtt.
Katalóniában ugyanis mindenképpen meg akarják tartani az elszakadásról szóló népszavazást október 1-jén, noha

a spanyol kormány kezdettől fogva, vagyis már évek óta elutasítja autonóm régiója függetlenségi törekvéseit és a népszavazást.

Szerintük a katalán referendum sérti a spanyol nemzet egységét, szuverenitását, és arról csak egy országos népszavazás dönthet, ezt azonban a katalán vezetés nem fogadta el.

Az volt a cél, hogy ne legyen háború

Az Európai Unió megalakításának elsődleges célja az volt, hogy európai országok többé ne háborúzzanak egymással. Ha vannak is problémák az EU működésével, ez a legfontosabb cél megvalósult. Az írek és a baszkok egy része alkalmazta még a terrorizmus eszközeit, de az IRA 2005-ben, az ETA 2017 tavaszán beszüntette a fegyveres tevékenységet, mert úgy látták, hogy céljaikért politikai eszközökkel hatékonyabban harcolhatnak. A történelem fucsa fintora, hogy Európa tulajdonképpen erőszakmentes lehetne, ha közben a befogadott muszlim migránsok nem hajtanának végre merényleteket minden definiálható cél nélkül, pusztán gyűlöletből.

A Katalán Nemzetgyűlésen résztvevők visznek egy „A referendum demokrácia” feliratú transzparenst Katalónia zászlaja mellett a katalán függetlenség napi felvonuláson, Barcelonában

Forrás: MTI/EPA/ANC/Roser Vilallonga

Nyilvánvaló, hogy sem Katalónia, sem Skócia nem fog polgárháborúba kezdeni a függetlenségért. Széleskörű autonómiát élveznek, nemzeti büszkeségükben senki sem sérti őket, ápolhatják a saját kultúrájukat, tisztelhetik a saját hőseiket. Viszont mindkét nép tagjai közt számosan akadnak, akikben olyan nagy a nemzeti büszkeség, hogy újra és újra témává teszik a népszavazást mint a függetlenség kivívásának eszközét. Azt senki sem vitatja, hogy a katalánok vagy a skótok önálló nemzetet alkotnak, de könnyű arról ábrándozni, hogy önálló országuk is legyen, amíg csak a nemzeti büszkeségről van szó. Viszont ha a mozgalom sikeres, és hirtelen karnyújtásnyira kerül a függetlenség, akkor az már száraz realitás: gazdasági és diplomáciai kérdés. Megéri-e? Elfogadják-e a világ más országai?

A két új országnak nulláról kellene elkezdenie az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalásokat. Vajon taktikailag jó lépés lenne-e az EU különböző államai részéről készségesen asszisztálni a független Katalónia vagy Skócia létrejöttéhez? Hogy aztán az ő kisebbségeik is kedvet kapjanak az önállósodáshoz és elinduljon egy lavina? Európa mai határai a történelem különböző viharaiban lettek úgy megrajzolva, ahogy éppen most kinéznek. Ha bármelyiket megkérdőjelezzük, akkor az valóban lavinaszerű mozgásokat indíthat el. Ezek a határok nem „igazságosak”, de a történelemmel kapcsolatban nincs is értelme ezt a fogalmat használni. Minden higgadt politikus úgy látja, hogy a nemzetállamok határait ne bolygassuk, úgyis itt van a mindent magába foglaló Európai Unió, azon belül aztán az adott kisebbség vívjon ki magának annyi autonómiát, amennyire csak képes.

Forrás: MTI/EPA/EFE/Marta Pérez

Sokáig úgy tűnt, hogy az Európai Unióhoz majd szépen lassan egyre több ország csatlakozik vagy szoros együttműködést alakít ki vele (lásd Svájc és Norvégia). Nem volt olyan forgatókönyv, hogy valamelyik tag majd ki akar lépni az EU-ból, pillanatnyilag nem is látszik, hogy mi lesz ennek a módszertana. Nem lehet tudni, hogy mennyi idő alatt sikerül levezényelni a Brexitet.

Skócia függetlensége szempontjából viszont alapvető kérdés, hogy Nagy-Britannia tagja-e az Európai Uniónak.

Skót függetlenségpártiak várják Alex Salmond miniszterelnököt

Forrás: MTI/EPA/Andy Rain

Skóciában már egyszer eljutottak a népszavazásig. A szabályok szerint nem szavazhatott az Egyesült Királyság más részein élő 800 ezer skót, viszont szavazhatott a Skóciában élő 400 ezer nem skót nemzetiségű személy. A 2014 szeptemberében megtartott népszavazáson 3,6 millió érvényes szavazatot adtak le, ennek 44,7%-a támogatta a függetlenséget. A 2014-es viszonyok között nem csekély, de nem is elegendő támogatottsága volt az önálló Skóciának. Aztán ahogy változtak a körülmények, 2017 márciusában a skót parlament újra megszavazta egy népszavazás előkészítését, de még nincsen konkrét dátum. Valószínűleg kivárják, mi lesz a Brexittel. Egyébként Skócia nem szegény ország, felségvizei alatt kőolaj- és földgáztartalékok vannak. A világban körülbelül 50 millió ember él, aki skót származásúnak vallja magát, ők sokféle módon tudják segíteni egy új ország fejlődését. A 2014-es népszavazáson a függetlenség pártiak között többségben voltak a fiatalok és a jómódúak, az idősebbek és a szegényebbek féltek a változástól. Középtávon egyáltalán nem elképzelhetetlen egy független Skócia.

2015. szeptember 19. Glagowban skót függetlenség pártiak együtt lengetik a skót és a katalán zászlót.

Forrás: AFP/Andy Buchanan

Katalónia függetlensége ennél jóval távolabb van, mert a spanyol állam egyelőre nem ismeri el a katalóniai népszavazást mint önálló államot létrehozó aktust. A madridi kormány azt állítja, hogy egész Spanyolországban kellene népszavazást tartani arról, hogy Katalónia elszakadjon a Spanyol Királyságtól. Ennek ellenére Carles Puigdemont katalán elnökkiírta október 1-jére a Spanyolországtól való elszakadásról szóló katalán függetlenségi népszavazást, miután Madrid tiltakozása ellenére a katalán parlament megszavazta a függetlenségi népszavazásról szóló törvényt. A függetlenségi népszavazás kiírásán részt vett a katalán autonóm kormány összes tagja, és mindnyájan aláírták a dokumentumot. 

Forrás: MTI/EPA/EFE/Alberto Estevez

A parlament egész nap tartó vita után szavazta meg a referendumot. A törvényjavaslat gyors keresztülvitelét egyébként az ellenzéki pártok jogszerűtlennek tartják, ezért bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a katalán elnök ellen, hogy előre hozott választásokat lehessen tartani Katalóniában. A spanyol főállamügyész pedig bejelentette, hogy büntetőeljárást indít az ügyben. Érdekes kérdés, hogy mi fog történni a hátralévő három hétben. Hosszas jogi eljárásokra nincsen idő. Október 1-jén minden valószínűség szerint ki fognak nyitni a szavazókörök, ezt már csak fizikai erőszakkal tudja megakadályozni a madridi kormány. Esetleg felmerülhet a katalán kormány tagjainak letartóztatása, de ez valószínűleg tömeges tiltakozást váltana ki, és a függetlenségiek malmára hajtaná a vizet.

2017. június 17. Pep Guardiola, jelenleg a Manchester City edzője, korábban az FC Barcelona játékosa, majd edzője beszédet mond a Katalónia függetlenségét követelő tüntetésen.

Forrás: AFP/Lluis Gene

Egyébként megtörtént már, hogy a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére 2014 novemberében „alternatív népszavazás" címen rendeztek népszavazást, hogy megtudják, mennyien támogatják a már így is széles körű autonómiával rendelkező régió elszakadását Spanyolországtól. A 7,5 milliós Katalóniában (ebből 1,6 millió ember él Barcelonában) akkor az 5,4 millió választásra jogosult kevesebb mint fele, 2,3 millió szavazó vett részt a voksoláson. A függetlenséget és az elszakadást közülük mintegy 1,8 millióan, vagyis a szavazók 80 százaléka támogatta.

A katalán kormány pedig utoljára júliusban készíttetett hivatalos felmérést a függetlenség támogatottságáról Katalóniában, akkor viszont a megkérdezettek többsége nem támogatta az elszakadást. A Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség részéről most taktikai húzás lehet, hogy felkorbácsolja az indulatokat, és ezzel minél több katalánt ösztönöz a részvételre. Egy meggyőző fölénnyel megnyert népszavazás eredménye aztán bázisul szolgálhat a további harchoz a madridi kormánnyal. Ám hosszabb távon az önálló Katalónia sem elképzelhetetlen, hiszen Spanyolország leggazdagabb régiójáról van szó, éppen ezért érintené érzékenyen a központi kormányt a kiválása. De az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy megtartják a népszavazást, és azok mennek el rá, akik a függetlenséget támogatják. A madridi kormány pedig nem fogja elismerni az eredményt, és hosszas huzavona kezdődik. Ha viszont a „nemek” győznek, az egyértelműen politikai bukás lesz a katalán parlamentben többségben lévő, a függetlenség elérésére alakult pártszövetségnek.