A Halál Sebésze még Hannibal Lectert is megihlette

2017.10.01. 21:11

Szövevényes, szinte krimibe illő történet zajlott le nem is olyan régen Firenzében. Valaki autóban szeretkező párokat támadott meg az éjszaka közepén, aztán megcsonkította a nőket. Őrült hajsza indult az Il Mostrónak keresztelt sorozatgyilkos után. Több embert is bíróság elé állítottak, de egyáltalán nem biztos, hogy közülük bárkinek köze volt a brutális gyilkosságokhoz. Valójában ma sem tudják, ki a firenzei rém, ahogy azt sem, él-e még egyáltalán. A firenzei nyomozók lezáratlan aktaként kezelik az ügyet.

1981. június 6-án éjszaka a firenzei Via dell'Arrigónál, Scandicci környékén néhány fiatal szórakozott az Anastasia Discoban. Ittak és jól érezték magukat. Egyszer csak Carmela de Nuccio, a Gucci divatház munkatársa és szerelme, Giovanni Foggi, a Firenzei Villamosművek alkalmazottja, úgy döntött, az este hátralévő részét egymás társaságában fogják eltölteni. Beültek az autóba, amivel jöttek, levetkőztek és szerelmeskedni kezdtek. Ezek voltak életük utolsó pillanatai.

Mindkét halálos lövés az ablaküvegen keresztül érkezett. 

A férfit az autóban hagyta a gyilkos, a nő testét pedig elvonszolta, aztán kivágta a nemi szervét. Felcsendült John Lennon Imagine dala, amire egy közelben lévő földműves felemelte a fejét. Újhold volt.

Egy zseniális bűnügyi újságíró

Másnap fél 11-kor egy szabadnapos járőr figyelt fel az áldozatokra. Nem sokkal később elkezdődött a helyszíni szemle, amin Maurizio Cimmino, a firenzei carabinieri bűnügyi vezetője, Sandro Federico, a nyomozás vezetője és Adolfo Izzo ügyész is részt vett a helyszínelő csoport mellett. Igyekeztek mindent megvizsgálni, minden nyomot rögzíteni. Miután végeztek, a holttesteket az igazságügyi orvosszakértőhöz küldték.

Foggi holtteste az autóbanForrás: Bezsenyi Tamás

Különösen a lány megcsonkított testének részleteire voltak kíváncsiak.

Amíg a nyomozók válaszra vártak, a La Nazione újság szerkesztőségében egy bűnügyi újságírónak eszébe jutott, hogy

az éjszakai eset kísértetiesen hasonlít egy másikra. 

Hosszú cikkben vetette össze a kettőt.

Kísérteties egyezés

1974. szeptember 13-án éjjel is újhold volt, amikor Borgo San Lorenzo környékén meggyilkolták Stefania Pettinit és Pasquale Gentilcorét. Őket is szeretkezés közben érte a halál. A jegyespár - Foggiékhoz hasonlóan - a támadás előtt szórakozott, a Teen Clubban bulizott.

Nem csak ebben hasonlított egymásra a két ügy. Ezeket a szerelmeseket is agyonlőtték, és akárcsak hét évvel később Foggit, Gentilcorét is az autóban hagyták, Stefaniát pedig - Carmelához hasonlóan - elvonszolták az autótól. Bár neki nem vágták ki a nemi szervét,

97 késszúrással, összefüggő mintázatot „rajzoltak” a testére. 

A Borgo San Lorenzo-gyilkosság ikonikussá vált fényképe, Pasquale Gentilcore holtteste az autóbanForrás: Bezsenyi Tamás kriminalista gyűjteményéből

„Egy sorozat-bűncselekmény sohasem az úgynevezett valós elején kezdődik a nyomozók számára.

Általában a harmadik, negyedik eset az, amiből elkezdenek visszafele gondolkodni. 

Ez azért is van, mert legtöbbször különböző illetékességi területen történnek a gyilkosságok, így gyakorta az első eseteknél még nem kiforrott a sorozatgyilkos módszere. Vagyis a visszafejtés után lehet az elkövetés módjának perszeveranciája (elkövetési mód melletti megmaradás) miatt profizmusra gyanakodni” - mondja Bezsenyi Tamás kriminalista.

A cikk után a nyomozók elgondolkodtak, és elővették a Borgo San Lorenzói kettős gyilkosság aktáit. Ők is összevették a tényeket, majd a töltényhüvelyekre koncentráltak. 1974-ben 22-es kaliberű, H-sorozatú Winchester lövedékek okozták a jegyesek halálát, amit egy Beretta típusú „Long Rifle”-ből lőttek ki. Vajon ebben is volt egyezés a két eset között?

Sorozatgyilkosok évadja

Angelo Zappala, a profilozás olasz professzora és Dario Bosco kriminológus az 1970 és 2005 közötti évek olaszországi sorozatgyilkosságait vizsgálta. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy ebben az időszakban

Észak-Olaszországban 18 sorozatgyilkos ölt, az olasz félsziget középső és déli részén pedig 5-5 szedte áldozatait.

Azt is megállapították, hogy a gyilkosok 40%-a használt valamilyen fegyvert, az áldozatok 47%-át pedig random választották ki.

„A sorozatgyilkos kényes definíció, amit alapvetően az FBI Magatartástudományi részlegén próbáltak egyértelműen meghatározni. Akkor neveznek valakit sorozatgyilkosnak, ha legalább 3 alkalommal ölt, és legalább pár nap, úgynevezett cooling off (lenyugvási szakasz) eltelt ezen alkalmak között, mert ha nem telik el ilyen típusú nyugalmai szakasz, akkor az illető tömeggyilkosnak (spread killer) minősül. Bár ezzel egy kicsit leegyszerűsítettük a definíciót, hiszen számtalan olyan ügy van, ami nem illeszkedik ebbe bele, mint a szegedi ötös gyilkosság, amit 1955-ben Vass Gyula követett el” - mondja Bezsenyi Tamás őrnagy, az NKE RTK Kriminalisztikai Intézet tanársegédje.

A nyomozók végre kézbe vehették a szakértők véleményét. Az orvosszakértő megvizsgálta a bemeneti nyílásokat, valamint Carmela de Nuccio kivágott nemi szervének helyét, és érdekes megállapításokkal gazdagította a nyomozást. Eközben Stefania Pettini halálával kapcsolatban azon kezdték törni a fejüket, lehet-e üzenet a testére vésett minta.

„Volt, aki nyilakat látott bele, mások kört, és volt olyan, aki keresztként értelmezte, valójában egy nagyon fura, nonfiguratív mintázatot kell elképzelni. 97 szúrás elég sok egy testen ahhoz, hogy ezek mintázatáról meg lehessen mondani, hogy az tudatosan készült-e vagy sem. Az viszont tény, hogy ez az ábra a későbbiekben sem köszönt vissza sehol” - teszi hozzá a kriminalista.

Eközben a fegyverszakértő azt sugallta, hogy mindkét helyszínen ugyanaz lehetett a gyilkos. Jelentésében az állt, hogy nemcsak a fegyver kalibere egyezett meg a két ügyben, hanem maga

a fegyver is ugyanaz volt, 

hiszen a gyilkos pisztoly ütőszege jellegzetes nyomott hagyott, amit mindkét esetben kimutattak.

Indiánok és zsarolók

Amíg a szakértők a bizonyítékokat elemezték, az olasz nyomozók szemtanúk után kutattak, és megdöbbentek, mert egy olyan világ tárult fel előttük, amiről sejtelmük sem volt. Megmutatta magát Firenze rejtett oldala.

Az 1970-es években - a szabad szerelem jegyében - kukkolók egész hálózata létezett ebben a városban”- magyarázza Bezsenyi Tamás.

Ekkor derült ki, hogy egyesek éjjellátó kamerával és parabolamikrofonnal felszerelkezve szívesen bujkálnak bokrokban, hogy hasznot húzzanak a szerelmesek autós légyottjaiból. Videóra vették, és eladták az amatőr szexet, amivel - már akkor is - sok pénzt lehetett keresni.

Őket nevezték indiánoknak a firenzeiek”- teszi hozzá a kriminalista.

A kukkolók zónákra osztották fel a hegyvidéket. Mindegyik ilyen zóna más "indiáncsoport" felségterületének számított. Emellett figyelőpontokat alakítottak ki, amelyeket aztán jó pénzért adtak-vettek egymás között, és közben a jó autókat lesték, amelyektől „biztosan várhatók izgalmak”.

FirenzeForrás: Wikipédia

Nem telt el sok idő és

megjelentek azok, akik a kukkolókból akartak hasznot húzni. 

Amikor elterjedt, hogy indiánok „garázdálkodnak” a hegyen, azonnal megalakult egy csoport a zsarolásukra. Lefotózták a szexárus indiánokat, és pénzt követeltek tőlük.

A gyanúsított

Az 1981-es Via dell'Arrigói gyilkosság után egy mentősofőr került a nyomozók látóterébe, akiről Turbonéban sokan tudták, hogy indián.

Az alacsony, hepciáskodó férfi dacos ellenszegüléssel magára irányította a rendőrök figyelmét”- mondja a kriminalista.

Enzo SpallettiForrás: Bezsenyi Tamás kriminalista gyűjteményéből

Enzo Spallettit hat nappal a gyilkosság után hallgatták ki először. Amikor arról kérdezték, hogy került a tetthely közelébe a gyilkosság időpontja körül, azt mondta, Firenzében, Lugarno környékén találkozott egy szép, fiatal, nápolyi lánnyal, aki rövid, piros ruhát viselt, és nagyon megtetszett neki, őt vitte oda. A lány beült az autójába, és elment vele a „közeli” erdőbe, aztán visszavitte oda, ahol találkoztak. Aki ismeri Firenzét, tudhatja, hogy ebben az esetben a közeli szó nem stimmel. A nyomozók nem értették,

miért utaztak volna 20 kilométert azért, hogy szeretkezzenek. 

Hat órával ezután Spalletti megtört, és beismerte, hogy hazudott, mert valójában indián. Egy órával később már arról beszélt, hogy ismerte a szerelmesek rézvörös autóját, nyolc órányi kihallgatás után pedig előrukkolt az alibijével. Azt állította, hogy egy bizonyos Fosco Fabbrival kukkolt azon az éjszakán.

A nyomozók azonnal a kapitányságra vitték Fabbrit, aki éjfélig tudta igazolni indián társa állítását, ugyanakkor Spalletti csak hajnali 2 órakor érkezett haza. A kérdés adott volt: Mit csinált két óráig egyedül?

Annyira irtózik a vér látványától, hogy ha közúti balesethez mennek ki, ő nem hajlandó kiszállni a mentőautóból”- mentegette a felesége, amikor kihallgatták a nyomozók.

Vajon ő gyilkolta meg a szerelmes párt? És mi a helyzet Stefania Pettinivel és Pasquale Gentilcoréval?

Amíg a friss gyilkosságnál rávetődött a gyanú árnyéka,

a Borgo San Lorenzói-ügyhöz sehogy sem lehetett hozzákötni 

Spallettit, aki a Le Murate, vagyis az úgynevezett befalazottak börtönébe került. Akkor is ott ült, amikor 1981. október 23-ára általános sztrájkot hirdettek az olaszok.

A Spadolini-kormány politikája elleni tiltakozásuk jeléül úgy döntöttek, ezt a pénteket úgy kezelik, mintha egy hétvégi nap lenne. Minden bolt és iskola bezárt, és senki sem volt hajlandó dolgozni.Ezen a napon bukkantak két újabb áldozatra egy olyan vidéken, ahová nappal nyugdíjasok jártak kiskerteket gondozni, éjjel pedig szerelmes párok autós együttlétek kedvéért.

Gyilkosság a Bartoline-mezőn

Az új gyilkosság helyszínén egy fekete autó állt. A vezető ülés melletti ablakot pókhálósnak látták, a jobb oldali ajtót nyitva találták. Stefano Baldi holtteste az autóban feküdt, Susanna Cambié pedig az autó mellett keresztbe tett karral, megcsonkítva. Az ő nemi szervét is kivágták.

Ennél az esetnél nem kerítették el a tetthelyet. Mindenki ott nyüzsgött, a rendőrök, az ügyészek és az újságírók is. Ráadásul semmilyen nyomot nem tudtak rögzíteni, pedig a talaj fel volt ázva”- magyarázza Bezsenyi Tamás.

„Mario Spezi írta a La Nazionéban publikált egyik cikkében, hogy számára érdekes volt az, hogy egy meg nem nevezett carabinieri ezredes felvett egy csonka gúla alakú kődarabot, ami ezen a vidéken egy gránit ajtóütköző volt. Miután megfogdosta, kijelentette, hogy nyilván ezzel törték be az ablakot, ami azért nem igaz, mert belőtték, hiszen pókhálós volt, de nem is ez a baj, hanem az, hogy

azt gondolta, hogy az egy bizonyíték, mégis összefogdosta. 

Így már ujjnyomatot sem tudtak venni róla” – teszi hozzá.

Az akkor már nevet szerzett bűnügyi újságíró ezzel arra utalt, hogy bűnügyi technikai szempontból komoly szakmai hibákat vétettek 1981. október 23-án. Ennek ellenére a sorozat egyetlen használhatónak tűnő tárgyi bizonyítékát is itt rögzítették. Ez egy Cantily márkájú gumicsizma nyoma volt, amiről azóta sem tudják, hogy ki hagyta hátra.

Szabályos mozdulatok

Ahogy a korábbinál, ennél az esetnél is a híres Mauro Maurri igazságügyi orvosszakértőt kérték fel a holttestek megvizsgálására. A szaktekintély megállapította, hogy

egy búvárkéshez hasonló, fogazott vágószerszámot használt a gyilkos.

A nemi szerv kivágásánál pedig ezúttal is a korábbi szabályokat követte, vagyis három vágást ejtett. Az elsőt az óramutató járásával megegyezően 11 órától 6 óráig, a második azzal ellentétesen szintén 11 órától 6 óráig, végül egy lefelé irányuló mozdulattal kivágta a körbevágott részt.

Amikor Spezi azt kérdezte Maurritól, jól végezték-e el a műtétet, az orvos így válaszolt:

Mit értsek ez alatt, hogy jól végezték-e el? Ugyan ki végzett valaha is ilyen műtétet? Az biztos, hogy a tettes egy pillanatig sem habozott, lehetséges, hogy a munkájához használ ilyen éles szerszámokat.”

Bezsenyi Tamás azt mondja, a szakszerűség ebben az esetben valóban nem értelmezhető. Ilyesmiről ugyanis akkor lehetne beszélni, ha a gyilkos például a nők lépét vette volna ki, hiszen arra létezik szakszerű mozdulatsor.

Mivel Stefano Baldi a Guccinál volt bőrdíszműves, felmerült a gyanú, hogy az apja vagy a környezetéből valaki más ölhette meg a párt, mert közülük bárki könnyedén hozzájuthatott egy vargakéshez, ami hagyhat ilyen nyomokat. Érdekes, hogy a Via dell'Arrigónál meggyilkolt Carmela de Nuccio is a Guccinál dolgozott. Nem tudni, véletlen-e az összefüggés, ahogy arra sem jöttek rá, hogy találhattak a helyszínen 11 hüvelyt, ha a Berettába csak 9 töltény fér.

„Ebből az következik, hogy vagy újratöltött a gyilkos, vagy két tárat vitt, vagy többen voltak, 

de ez utóbbi ennél az esetnél eszükbe sem jutott. Inkább azt próbálták elmagyarázni, hogy az, hogy 9 töltény fér egy Berettába, csak a hivatalos állítás, mert ha kellően erőszakos valaki, többet is bele tud tuszkolni. Ez nem igaz, mert plusz kettő miatt már megszorul, és nem is tud átmenni a csőbe” - teszi hozzá a kriminalista.

Hogyan ölt Spalletti, ha börtönben volt?

A válasz kézenfekvő: sehogy. Egyedül a „reticenza”, vagyis a szándékos elhallgatás bűntettét tudták ellene vádként felhozni. Az újabb gyilkosság ugyanis igazolta, hogy nem a sorozatgyilkost tartóztatták le, akit Spezi először a halál sebészének keresztelt el, és csak később jutott eszébe az Il Mostro di Firenze, vagyis a firenzei rém elnevezés. Legújabb cikke új hullámokat gerjesztett és nem csak a nyomozók körében. A városban villámgyorsan terjedt a pletyka, hogy orvos lehet a firenzei rém.

Ezzel tulajdonképpen intellektualizálták ezt a sorozatgyilkost” - magyarázza Bezsenyi Tamás.

Először egy nőgyógyász, Garimeta Gentile vált gyanússá, mert a felesége azt terjesztette, hogy a hűtőben, a mozzarella és a saláta között megtalálta

az áldozatokból kivágott, „hátborzongató trófeákat”. 

Azt is pletykálták róla, hogy egy széfben rejtette a gyilkos fegyvert és az áldozatok maradványait. Bár a rendőrségi vizsgálat tisztázta az orvost, mégis a carabinieriknek kellett feloszlatniuk a háza elé szervezett tüntetést.

Aztán a Firenzei Patológiai Intézet professzora, Dr. Carlo Santangelo került reflektorfénybe azzal, hogy állandóan olyan orvosi táskával közlekedett, amelyben komplett sebészszikekészletet tartott, és szívesen szállt meg

olyan város környékén lévő szállodákban, ahonnan temetőre lehetett látni az ablakból. 

Az orvos barátnője igazolta, hogy rendszerint altatót vett be, mert erős vágyat érzett arra, hogy szex után temetőkben sétálgasson. Őt is tisztázták a vizsgálatok.

Miközben a nyomozók hajszát indítottak a firenzei rém után, a gyilkossal foglalkozó bűnügyi újságíró egy hónap alatt (1982 novemberében) 57 cikket írt a témáról a példányszám rekordokat döntögető La Nazionénak. Spezi teljesen kikészült. Azt állította, rémálmok gyötrik, amelyben üldözi őt a firenzei rém. A felesége pszichológust javasolt neki. A katolikus újságírónak végül egy szerzetes segített.

Ugyanakkor nemcsak Spezi környezetében tűnt fel a katolikus egyház, a firenzeiek egy része is arra gyanakodott, hogy pap lehet a rém. Erre bizonyítékokat is felhoztak.

Úgy gondolták, a gyilkos „Isten haragját zúdította a parázna fiatalokra”.

Ez az én testem, azaz hoc est corpus meum

A nyomozók is úgy látták, több minden utal arra, hogy a firenzei rémnek köze van a valláshoz, és feltehetően római katolikus, ahogy igen sokan a Vatikánnak is területet biztosító Olaszországban. Az első, nemi szervétől is megfosztott áldozat vaginájának helyén például egy szőlővesszőt találtak, amely ismert bibliai szimbólum. Ezt mondja János evangéliuma 15:1-2:

Én vagyok az igazi szőlőtő, s Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt, lemetsz rólam, azt pedig, amely terem, megtisztítja, hogy még többet teremjen.”

Ekkor ismerték meg a nyomozók azt a papot, aki rendszeresen felkeresett prostituáltakat, és fizetett is nekik, de nem szexuális szolgáltatásért, hanem azért, hogy leborotválhassa a szőrt a nemi szervükről. A pap beismerte, hogy „éjszakai műszakban kozmetikai feladatokat lát el”, ugyanakkor a nyomozók nem találtak ellene terhelő bizonyítékot. Elengedték. Jósok is jelentkeztek, hogy felajánlják a segítségüket, de nem jutottak velük előrébb.

A rém arca

Miután gyakorlatilag fél Firenzét kihallgatták már a rendőrök, találtak egy párt, amely arcot tudott adni a rémnek. A szerelmesek láttak egy piros Alfa Romeót, amelyben egy férfi eltorzult arccal nézett rájuk. Ebből ők arra következtettek, hogy

nagyon ideges, és biztos amiatt, mert ő a firenzei rém.

Róla készült az a fantomkép, amelyet az ügyészség, hisztériától tartva, ekkor még nem engedett nyilvánosságra hozni.

A firenzei rémről készült fantomképForrás: Bezsenyi Tamás kriminalista gyűjteményéből

A Montespertoli-ügy

1982. június 19-én Firenzétől délre, a Chianti borvidék szívében találtak rá az új áldozatokra. Antonella Migliorini és Paolo Mainardi mindössze húsz évesek voltak és jegyesek, akárcsak a Borgo San Lorenzói áldozatok. Barátaik „vinavyl”-nek hívták őket, mivel állandóan egymáson lógtak. A nyomozók megtudták, hogy a pár egy Montespertoli nevű városkában élt, és általában a Piazza del Popolón szórakozott.

Érdekes, hogy Antonella betegesen félt az Il Mostrotól, de Paolo megnyugtatta és a Gucciardini grófok székhelyének számító Poppiano kastély mellett egy zsákutcában parkoltak”- mondja a témát kutató kriminalista.

A helyszíni szemlén rekonstruálták, mi történhetett. Szeretkezés közben Paolo feltehetően észrevette a gyilkost, mert tolatni kezdett. A firenzei rém rálőtt az autóra. Eltalálta a fiatal férfi bal vállát, amitől az autó az árokba hajtott, a hátsó kerék pedig kipörgött. A gyilkos nem ijedt meg attól, hogy ezúttal nem megy minden „simán”.

Kilőtte a két reflektort, majd mindkettejüket főbe lőtte. 

Először megpróbálta kiemelni a kocsit az árokból, de mivel nem sikerült, ennél a tetthelynél a fiatal nőt is az autóban hagyta. Ugyanakkor még nem végzett.

A kulcscsomót 100 méterre elhajította. Ezt egy üres orvosságos üveg mellett találták meg a bűnügyi technikusok, amelyben Norzetam volt, egy piracetam hatóanyagú memóriajavító. A helyszínelőknek nem sikerült nyomot rögzíteni az üvegről, a nyomozók pedig nem tudták kinyomozni, honnan származott az üveg, hol váltották ki a gyógyszert.

„A Montespertoli-ügy esetében óriási szerencséje volt az elkövetőnek, mivel a tett elkövetésekor

hat gépkocsi haladt el a tetthely mellett, volt egy szerelmes pár, illetve egy kocogó is, mégsem látta senki sem.

Érdekes - ahogy Dürenmatt fogalmaz az Ígéretben - minden logikusan van felépítve a detektívtörténetekben, a dramaturgiai kényszernek megfelelően azonban folyton kifelejtik belőle a szerencsét” - teszi hozzá Bezsenyi Tamás.

Mainardi síron túli hangja

Az eset után Silvia Della Monciának, az egyik ügyésznek ötlete támadt. Arra kérte a bűnügyi újságírókat, hogy Mainardiról, aki a helyszínen meghalt, írják azt, hogy a mentősök még tudtak vele beszélni, és közelebb jutottak a gyilkoshoz. Abban reménykedtek, hogy ezzel kiugraszthatják a nyulat a bokorból. Hogy megrémisszék a rémet, június 30-án a fantomképet és a piros Alfa Romeo leírását is közzétették.

Ezután már

többen is a gyilkost vélték felfedezni a szomszédban vagy egy ismerősben. 

Gyanúba keveredett a firenzei Porta Romana közelében lévő hentesbolt hentese, a Vörös Póni pizzéria egyik pizzasütője és az egyik San Frediano negyedben dolgozó taxis is, akitől fejvesztve menekültek a potenciális utasok.

Ha maguk nem hoznak be, jöttem volna magamtól, amint lejár a műszakom. Mióta megjelent az újságokban a kép, pokol az életem” - mondta a rendőröknek.

Az ügy fontosságát mutatja, hogy Migliorini és Mainardi temetésén Benelli bíboros, a firenzei érsek prédikált. A temetés után levél érkezett a La Nazione szerkesztőségébe. Egy 1968. augusztus 23-ai újságcikk volt benne, amely egy autóban szeretkező pár meggyilkolásáról szólt.

Az óvatos, gyanakvó szárd

1968. augusztus 21-én éjszaka egy fehér Alfa Romeo Giulietta parkolt a signai temető melletti földes út közelében. Ebben gyilkolták meg a 29 éves, palermói, nős, háromgyerekes családapát, Antonio Lo Biancot és a 32 éves háziasszonyt, Barbara Loccit, akiről kiderült, hogy a Cagliari tartományban lévő Villasaltoban élt Stefano Mele feleségeként. Mele szardíniaiként néhány évvel korábban költözött Toscanába.

Barbara Locci és Antonio Lo BiancoForrás: Bezsenyi Tamás

A nyomozók kiderítették, hogy a pár előbb megnézett egy új japán horrorfilmet, majd autóba ült és pár kilométerrel később lehúzódott az út szélére. A támadás pillanatában, úgy éjfél körül, a két szerető az autóban szerelmeskedett, miközben

a fiatalasszony fia, a 6 éves Natalinó a hátsó ülésen aludt. 

A gyilkos megközelítette az autót, és nyolcszor rálőtt. Három Barbarát, négy Antoniót találta el.

A fegyverszakértői jelentés szerint a lövéseket egy 22-es kaliberű, H-sorozatú Winchester lövedékeket használó Beretta „Long Rifle”-ből adták le. A fegyver ütőszege jellegzetes nyomott hagyott, ami egyezett a későbbi esetekben talált mintázattal. A nyomozók tudták, hogy ez a firenzei rém fegyvere, és megértették, hogy ez lehetett az első gyilkossága.

Ugyanakkor ezt az ügyet nem megoldatlan aktaként tartották számon. Locci és Lo Bianco meggyilkolásáért - zavart elmeállapotra hivatkozva - 14 évre ítélték a fiatalasszony férjét, Stefano Melét.

Amikor rájöttek, hogy a fegyver ugyanaz, a nyomozók azonnal felkeresték a férfit, aki ekkor már egy rehabilitációs otthonban élt Verona mellett. Itt laktak azok, akik letöltötték a büntetésüket, és nem volt hova vagy kihez hazamenniük. A rendőrök gyakorlatilag odaköltöztek az otthon mellé, és le sem vették a szemüket a férfiről, aki azzal védekezett, hogy a fegyvert egy öntözőcsatornába dobta.

Mele óvatos volt és gyanakvó. A szárd férfi tyúklépésekkel közlekedett a rendőrökhöz. Képeket mutogatott a meggyilkolt feleségéről. Kihallgatásai során pedig többször visszatért a többesszámhoz, amivel implikálta a többes elkövetést” - mondja Bezsenyi Tamás.

Ezzel indult meg az úgynevezett Pista Sarda-vonal a nyomozásban, amely

egy erőszakos szardíniai klánra 

fókuszált. Arra, amelybe Mele is tartozott. A szárd klán tagjai Villacidro faluból származtak.

Ez az igazi vitézség

Az 1960-as években gazdasági szempontból az egyik legelmaradottabb rész Szardínia volt, ahol még nem létezett a Costa Smeralda, vagyis az úgynevezett smaragdpart. Ez csak a 1990-es években vált turista célponttá.

1871 után, az egységesülő Olaszországban, különböző nyelvjárások éltek. Szardíniában a 20. század közepén csak kevesen beszéltek olaszul. Legtöbben a helyi nyelven, az úgynevezett

logudorói szárd nyelvjárásban kommunikáltak egymással, 

és az olasz félszigetről származókat, az ios italianosokat ellenségként kezelték.

Közép-Szardínia Barbagia nevű vidékén, ahonnan Mele is származott, a barbagiai becsületkódex határozta meg a mindennapokat. Ebben a balenta, vagyis a csavaros eszű betyárnak az élete, az úgynevezett baletia vitézség számított” - magyarázza a szakértő.

Szardínia térképén a világosbarna terület mutatja Barbagia elhelyezkedésétForrás: Wikipédia

Villacidróban éltek a Vinci fivérek. Giovanni, aki megerőszakolta az egyik lánytestvérét, az erőszakos, késeket imádó Francesco és Salvatore, aki propángázzal gyilkolta meg Antonio nevű gyereke anyját, a fiát viszont megmentette. Hogy ne vonják felelősségre őket, a család 1961-ben Toscanába költözött. Itt aztán Salvatore kőművesként dolgozott, Francesco pedig többnyire kocsmákban töltötte az idejét, miközben mindhárom fivér

időnként elrabolt egy-két embert, hogy váltságdíjat követeljen értük. 

Egyszer megesett, hogy nem kapták meg a pénzt, úgyhogy a fogságba ejtett grófot megetették a disznókkal, akárcsak Hannibál Lecter.

Amikor a nyomozók Mele nyomába eredtek, gyakorlatilag egy szappanopera rajzolódott ki előttük. Salvatore Vinci Stefano Melénél bérelt szobát, és szinte azonnal a felesége szeretője lett, amiről Mele nemcsak tudott, hanem engedélyezte is azt a párnak. Salvatorétól volt az a kisfiú, Natalinó, aki a gyilkosság pillanatában az autó hátsó ülésén feküdt. Akkor született, amikor Mele motorbaleset miatt kórházban feküdt.

Amíg Mele elviselte a szeretőt, az apja nem volt ilyen engedékeny. Mindhármukat elzavarta az otthonából, így került az „édeshármas” egy nádfedeles házba. Loccinak ekkor már egy új férfi udvarolt, Anotnio Lo Bianco. Az asszony nemcsak azzal vívta ki férje és szeretője családjának haragját, hogy egy szicíliait engedett az ágyába, hanem azzal is, hogy

biztosítási csalással ellopott tőlük 600 ezer lírát. 

Gyilkos vagy ártatlan?

Amikor Natalinót kikérdezték a nyomozók, azonnal több gyanúsítottjuk is lett.

Láttam Salvatorét a cukornádban” - mondta, aztán arról beszélt, hogy Francescót is látta, nem sokkal később pedig ezt mondta:

Piero bácsinak jobb oldalt van elválasztva a haja, és éjszaka dolgozik”- utalva ezzel a nagybátyjára, Piero Mucciarinire.

Volt ott egy árny is”- tette hozzá, végül ezt mondta:

Nem emlékszem semmire.”

A Natalinót kihallgató rendőr nagyon dühös lett. Azt mondta a gyereknek, „ha nem mondja el az igazat, visszaviszi a halott anyjához”.

Melét nem említette Natalinó, pedig a tárgyalásán egy őt érintő, terhelő bizonyíték is előkerült. A férfi jobb kezének mutató és hüvelykujja között nitrátport mutatott ki a paraffin vizsgálat, ami arra utalt, hogy

nem sokkal korábban elsütött egy fegyvert. 

Ugyanakkor Mele tagadta, hogy köze lenne a pár meggyilkolásához, és maguk a nyomozók sem találták olyan embernek, aki képes lett volna egy ilyen brutális tettre.

Amikor Melét kérdezték meg arról, ki tehette, azonnal megvolt a válasza. Többször is elmondta, hogy csakis Salvatore Vinci lehet a gyilkos. Azzal érvelt, hogy a felesége meggyilkolásával akarta rendezni az adósságát. Nem sokkal később Mele visszavonta ezeket a vádakat, amelyben feltehetően a szembesítésük is közrejátszott. Amikor Salvatore Vinci és Stefano Mele farkasszemet nézett egymással, kirajzolódtak az erővonalak.

„Salvatore balentévé vált - peckesen járt, aminek hatására Mele földre vetette magát, és azt mondta: „Bocsáss meg nekem! Könyörgöm, bocsáss meg!” Emellett fontos, hogy amikor a bírósági tárgyalásra beidézték Salvatore Vincit, a bírónak feltűnt, hogy női gyűrűt visel. A bíró kérdésére Vinci azt mondta, hogy azt Loccitól kapta” - teszi hozzá a kutató.

Francesco Vincit is ellenőrizték a nyomozók. Kiderült, hogy

az 1974-es Borgo San Lorenzói gyilkosság éjszakáján a közelben volt.

Egy féltékeny férjjel veszekedett. Arra is rájöttek, hogy a Monstespertoli gyilkosság időpontjában is a városban tartózkodott a Francesco Antonio nevű unokaöccsével. 1982 nyarán pedig már azt is tudták, hogy a letakart autó, amit a gyilkosság közelében találtak a carabinierik,

a rendszáma alapján Francesco Vincié. 

Vajon ő volt a firenzei rém, és amiatt akarta elrejteni az autót, mert azt hitte, tudtak beszélni Mainardival vagy semmi köze nem volt a gyilkosságokhoz?

Egy mellet hozott a postás

Pia Rontini és Caludio Stefanacci holttestére Vicchio mellett bukkantak rá egy kis, füves ösvény végében 1984. július 29-én. A fiatal férfi földi maradványai a kocsiban hevertek, amely a La Boschetta, a Kiserdő nevű erdős domb oldalában parkolt.

A halott Pia Rontinit ettől úgy 40 méterre találták meg a szántóföldön, kétszáz méterre egy tanyaháztól. Megcsonkították, mint a többi női áldozatot. Neki is kivágták a nemi szervét, de a gyilkosnak ezúttal ez nem volt elég.

Pia bal mellét is leszakította. 

Érdekes, hogy Kovács Péter, a martfűi rém is gondolkozott azon, hogy kivágná egyik áldozata nemi szervét, de végül nem tette meg, hanem a nő mellét vágta le”

- mutat rá a párhuzamra a kriminalista.

Ekkor képbe került egy Roberto Corsini nevű herceg, akit végül nem állítottak bíróság elé, mert egy vadászbalesetben meghalt.

1985. szeptember 7-én (vagy 8-án, nem tudták pontosan megállapítani) a Scopeti tisztáson újabb kettős gyilkosság történt. Ezúttal két, Audincourtból érkezett, fiatal franciával, Jean-Michel Kraveichvilivel és Nadion Marioval végzett a rém. A 25 éves, grúz származású, zenész férfi a 36 éves elvált, kétgyerekes, cipőbolt tulajdonos nővel egy kis sátorban táborozott az út közelében a gyilkosság éjszakáján.

A helyszín itt is sok mindenről árulkodott. A gyilkos előbb egy késsel elvágta a sátor hátsó függönyét, majd belépett, és azonnal lőtt.

A nő rögtön meghalt, Jean-Michelnek viszont sikerült kijutnia a sátorból, és elszaladnia az erdő felé. 

A gyilkos utánaszaladt, utolérte és végzett vele. Testét a sátor közelében lévő szemétben rejtette el.

Aztán visszatért a nő holttestéhez és – ahogy szokta – ezt is megcsonkította. Kivágta a nemi szervét és levágta a bal mellét, de ezúttal ennél is többet tett. A levágott mellet becsomagolta és postára adta. A címzett Silvia della Monica ügyész volt. Érdekesség, hogy a levél címzésében a köztársaság, vagyis repubblica szót egy b-vel írta, amiből arra következtettek, hogy nem tud helyesen írni, vagyis vagy műveletlen, vagy külföldi lehet.

Rettegés és parókás férfipárok

Miközben a rém a hatóságokkal packázott, a firenzei polgármester több ezer plakátot készíttetett a híres grafikus, Mario Lovergine tervei alapján a következő szöveggel:

Occhio ragazzi! Watch our kids! Attention! Jeunes gens, danger! Atención chicos y chicas! Pericolo di aggressione! Danger of violence!”

Eközben a rendőrök sem pihentek. Azokon a mellékutakon és találkahelyeken, amelyről tudták, hogy kedveltek a szerelmesek körében, a rendőrök kettesével ültek a kocsiban, akár a szerelmespárok.

Nem volt annyi rendőrnő, hogy mindenhova jusson. A kánikulában parókás férfipárok váltották egymást: az akciónak számos ártatlan bajusz esett áldozatául”

- idézi Bezsenyi Tamás Thomas Harris: Hannibál című könyvét.

Ez a helyzet aztán táptalaja lett a névtelen vádaskodásoknak és az alaptalan pletykáknak, amelyek először egyáltalán nem tűntek annak. A nyomozók minden szálat kivizsgáltak. Egy 1985. szeptember 11-én kelt levélben az állt, hogy „kérdezzék ki Pietro Pacciani vicchio-i születésű polgártársunkat”.

Megrendelésre gyilkoltak?

A profilozó Ruggero Peruggini gyanúsnak találta a Pietro Pacciani nevű gazdát. Amikor az ő javaslatára a nyomozók utánanéztek, megtudták, hogy az egykori partizánt brutális embernek tartja a környezete. Emellett az is kiderült, hogy büntetett előéletű. 1951-ben, az akkor 26 éves férfi bosszút állt szerelme feltételezett szeretőjén, a 15 éves lányt pedig

arra kényszerítette, hogy szeretkezzen vele a friss holttest mellett. 

A nyomozók átnézték a régi ügy jegyzőkönyveit. Akkori vallomása alapján Paccianit hatalmába kerítette a gyilkos indulat. Azt mondta, abban a pillanatban lett dühös, amikor meglátta, hogy a lány megmutatja a bal mellét a nála sokkal idősebb férfinak.

Pietro Pacciani lett volna a brutális firenzei rém?Forrás: Bezsenyi Tamás kriminalista gyűjteményéből

Paccianinál volt az olasz kriminalisztikában a leghosszabb ideig tartó házkutatás, 11 napig tartott. Nagyon nehezen, de találtak egy olyan jegyzetfüzetet, ami az egyik áldozatnál lehetett, illetve egy olyan töltényhüvelyt, amit a gyilkos fegyverből lőttek ki. Ugyanakkor egy idő után beállítottnak tekintették a helyzetet, mert nem a házkutatás elején találták meg a töltényt, hanem később”

- mondja a szakértő.

Vicchio postását és a falu bolondját is elfogták, és bíróság elé állították. Őket bűnrészességgel vádolták, miközben Paccianit közvetlenül a gyilkosságokért tették felelőssé.

A bolond, Mario Vanni, folyamatosan azt hajtogatta a bíróságon, hogy „de hát mi csak piknikezni mentünk”. Firenzében a „piknikező cimborák vagyunk”, vagyis a compagni di merende szinonimája lett annak a kifejezésnek, hogy „gyilkolni megyünk”. Sajnos számomra is kétséges, hogy Pacciani lett volna a firenzei rém” – teszi hozzá Bezsenyi Tamás.

A férfit 1994-ben elítélték, majd két évvel később, akárcsak O. J. Simpsont

felmentették a gyilkosság vádja alól. 

1998-ban halt meg. Hivatalosan szívelégtelenség végzett vele, annak ellenére, hogy bokáig lehúzott nadrágban és a nyakáig felgyűrt ingben találtak a holttestére, miközben arccal az asztalra borult. 2001-ben mondta ki a helyi ügyészség, hogy

a gyilkos szívrohamát valószínűleg lélektani és vegyi ráhatással segítették elő. Vagyis: Paccianit megölték”.

Eközben egyre több teória született arról, mi lehetett a gyilkos indítéka. Vincenzo Parisi, a Sisde, vagyis

a titkosszolgálat főnöke például azt állította, hogy egy szektának kellettek a vaginák, 

amit aztán az ügy új nyomozója, Michele Giuttari is kijelentett.

Az egyik olasz újság térképre helyezte az áldozatok fényképeitForrás: Bezsenyi Tamás

Giuttari, aki később bűnügyi regényeket is írt, azt mondta, egy kultikus szeánszhoz tartozott a sok kettős gyilkosság, ami a firenzei és a toszkán elit szórakozása volt. Szerinte nekik kellettek a női nemi szervek és

a gyilkos valójában megrendelésre cselekedett. 

Volt, aki nem hitt az összeesküvés-elméletekben és „kézzelfoghatóbb” gyanúsítottban látta meg a rémet. Ekkor került reflektorfénybe a híres újságíró.

Mario Spezi, mint firenzei rém

Azt a nyomozók is tudták, hogy a La Nazione újságírója folyamatosan jól értesült. Sokszor ő maga terelte egy megadott irányba a rendőrök figyelmét, és gyakran olyasmit írt le, amiről csak olyanok tudhattak, akik valamilyen szempontból közel álltak az ügyhöz.

A nyomozókban felvetődött a gyanú, hogy Spezi a firenzei rém,

úgyhogy a bűnügyi újságíró nyomába eredtek. Utána kellett járniuk, honnan tudhatott ennyi mindent.

Mario Spezi a Firenzei rémről írt könyve bemutatójánForrás: Origo

Ekkor derült ki, hogy Spezinek - aki órákat töltött a rendőrségen, a bíróságon és az ügyészségen, hogy egy kis információmorzsához jusson -

volt egy informátora. 

(Akárcsak a deep throat a Watergate-ügyben). Spezi ismerőse az alagsorban dolgozott iktatóként, és az volt a munkája, hogy a vizsgált személyek adatait rögzítse a bírósági irattári könyvekbe. Ahhoz, hogy az újságíró titokban tartsa informátora kilétét, többnyire arra az időpontra időzítette a vele készített villáminterjúkat, amikor zsúfolt volt a folyosó, vagyis ebédszünetre.

Ezekből a morzsákból indult ki a tehetséges újságíró. A részinformációkat úgy hintette el a bíróságon és az ügyészségen, mintha mindent tudna, és csak megerősítést várna tőlük. Emellett a rendőrorvos segédjét is többször felhívta, és a tűzoltókkal is gyakran elbeszélgetett.

Ekkor Mario Spezi kvázi politikusi képességeket sejtető trükkjeire is fény derült. A védőügyvédeket azonnal a sarokba szorította, amikor nem akartak vele szóba állni. Azt mondta nekik,

ha nem adnak neki interjút, elintézi, hogy egy évig egyetlen lapban se jelenjen meg a nevük, 

amit aligha tudott volna elérni, mégis volt, aki hitt neki. Végül nem tudták bizonyítékokkal alátámasztani a teóriát, miszerint Mario Spezi volt a firenzei rém.

Hannibal Lecter és a firenzei rém

Amikor Pacciani a bíróság elég állt, már világhírűvé vált a rém. Az emberevő szörnyeteg atyja is a közönség soraiban ült.

Thomas Harris elment Pacciani tárgyalásaira, bár Hannibal Lecter karakterét több emberből gyúrta össze, mert a regény korábban megszületett, mint ahogy a firenzei rém híres lett volna, de az biztos, hogy Hannibal Lecter azért utazott Firenzébe a Hannibal című regényben, illetve az ebből készült filmben, mert ott ölt ez a sorozatgyilkos”- mondja a kutató.

Ugyanakkor nem csak írókat, filmrendezőket is megihletett a párok gyilkosa. Érdekes, hogy ezek közül egyet sem mutattak még be Firenzében, mert a város vezetői rendre megtiltják a bemutatót.

Ma is félnek tőle a városban, de nem akarnak foglakozni vele. Nem friss az ügy, és összeesküvés-elmélet szintjére került át a nyomozás, de egy-egy új gyilkosság még mindig visszaidézi a rémet”

- magyarázza Bezsenyi Tamás, aki nemrég részt vett a sorozatgyilkosról szóló olasz kriminalisztikai konferencián.

Kerítésen, kifeszítve

Amikor 1984-ben hat prostituáltat megöltek Firenze környékén, mindenkinek a rém jutott eszébe. Bár a módszer eltért a párok meggyilkolásának módszerétől, a nyomozók kiderítették, hogy az egyik áldozat vízmelegítőjét Salvatore Vinci cége javította. Az egyik eszköz is stimmelt. Az orvosszakértői jelentések alapján

ezeknél az eseteknél is búvárkést is használt a gyilkos. 

2014-ben a szintén prostituáltként dolgozó Andrea Christina Zamfir vált gyilkosság áldozatává. Bár az ő nemi szervét nem vágták ki, megalázott testét egy kerítésre feszítették teljesen meztelenül, ami vallásos áldozatra utal. Ez felvetette annak a lehetőségét, hogy a firenzei rém él, és újra gyilkolt.

Zamfir elvérzett, vagyis már meghalt, mikor megerőszakolták. A korábbi ügyek esetében nem tudjuk, hogy történt-e nemi erőszak, hiszen a rém mindig elvitte az áldozat nemi szervét”- teszi hozzá Bezsenyi Tamás.

Elvitte és feltehetően el is tette ezeket, úgyhogy

jelentős gyűjteménye lehetett vaginákból. 

Bár a három évvel ezelőtti gyilkosság is a város szélén történt, a firenzei rém mindig szerelmeskedő párokra támadt, sohasem magányos emberre. Ez abban is eltér a korábbi ügyektől, hogy

ennél a gyilkosságnál nem használtak fegyvert, csak kést. 

Bár felvetődött, hogy a firenzei rém lehetett a gyilkos, Paolo Canessa ügyész nem látott összefüggést az ügyek között, ugyanakkor elfogadta, hogy a prostituáltgyilkosságok miatt nem vethették el ennek a lehetőségét.

Forrás: Bezsenyi Tamás

„Ebben a gyilkossági sorozatban a saját elvárásaink, fantáziáink temetik maguk alá a valóságot. Már nem tudjuk elképzelni, hogy bármelyik ember is képes lenne megfelelni az ügy összetettségének. Annyira sok minden van benne, hogy legalább egy PhD-vel rendelkező, habilitált egyetemi docens kellene a gyilkosságokhoz, miközben értelmiségi sorozatgyilkos nem nagyon van. Valószínűleg a firenzei rém sem volt az. Michele Giuttari, aki jelenleg a nyomozás vezetője, mint tudjuk, több regényt írt, amikben a firenzei rémhez kapcsolódó attribútumok is megjelennek,

így a valóság és a fikció, ha lehet ezt mondani, a nyomozásban is összekapcsolódik. 

Nem beszélve arról, hogy Giuttari, Pacciani felmentése után komolyan felvetette, hogy az ügyben korábban érintett lehetett Vinzenzo Parisi, aki a titkosszolgálatnál dolgozott, illetve Piero-Luigi Vigna eljáró ügyész is annak a toszkánai titkos társaságnak voltak a tagjai, akik női nemi szervekre vágytak az elit személyekből álló szertartásos eseményeiken. Lényegében a hatóságok, és az újságírók segítségével kreált

elváráshorizont viszont már olyan széleskörű, hogy elképzelhetetlennek tekintik még a felelős szakemberek is, hogy egy átlagember legyen a „valódi” elkövető”

- teszi hozzá a kutató.

A firenzei rémhez kötődő gyilkosságokat a mai napig megoldatlan ügyként kezelik, a firenzeiek pedig rettegnek attól, hogy nem Pacciani ölte meg a párokat és vágta ki a nők nemi szervét, vagyis folytatódhat a sorozat.