A francia nemzetgyűlés jóváhagyta az új terrorelhárítási törvénytervezetet

A francia nemzetgyűlés kedden nagy többséggel jóváhagyta az új terrorelhárítási törvénytervezet, amely átülteti az általános jogba a rendkívüli állapot idején érvényes intézkedések egy részét.

A tervezetet az 577 fős nemzetgyűlésben a jelenlévő képviselők közül 415-en támogatták, 127-en szavaztak ellene, 19-en pedig tartózkodtak. Az intézkedéseket a beterjesztő kormánypárt, a Köztársaság lendületben (LREM) képviselői mellett a jobboldal egy része, a szocialisták és a centristák is támogatták.

Az elfogadott szöveg a jövő héten a szenátus elé kerül megvitatásra, majd a

végső nemzetgyűlési szavazás október közepén várható.

A terrorkészültség várhatóan nem csökken

A 2015. november 13-i párizsi merénysorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot - hat hosszabbítást követően - november 1-én ér véget, de a terrorkészültség várhatóan nem csökken, a legmagasabb fokozatú marad az egész országban.

A törvénytervezet átülteti a büntetőjogba a rendkívüli állapot idején a terrorizmus elleni harchoz használt eszközöket,

például a prefektúrák által bármikor elrendelhető házkutatás és házi őrizet lehetőségét.
Ez utóbbi intézkedés a leginkább vitatott, miután nem szükséges hozzá előzetesen vizsgálóbírói engedély, de a tervezet szerint

a házkutatást viszont be kell jelenteni a prekefúráknak az ügyészségen.

Két év alatt 4500 hátkutatás

Az elmúlt két évben mintegy 4500 hátkutatást tartottak terrorgyanú miatt a hatóságok, elsősorban a rendkívüli állapot első hat hónapjában az illegálisan tartott fegyverek begyűjtésére, de kevesebb mint ötven esetben indult eljárás, ezért a Jean-Luc Mélenchon vezette radikális baloldal feleslegesnek nevezte a parlamenti vitában ezen rendőrségi jogkör állandósítását.

A radikális baloldal szerint a tervezet sérti az ártatlanság vélelmét és a magánélet szentségét.

Az utcai igazoltatás lehetősége is kibővül a pályaudvarok környékére, nem csak a pályaudvarokon belül, valamint a kikötők és a repülőterek húsz kilométeres körzetében.

Egyesek szerint nem elég kemények az intézkedések

A jobboldal egy része és a Marine Le Pen vezette Nemzeti front túlságosan "puhánynak" tartja az intézkedéseket, szerintük a mintegy

15 ezer megfigyelt radikális iszlamistát azonnal el kellene zárni.

Alkotmányjogászok szerint azonban egy titkosszolgálati gyanú alapján, bizonyíték hiányában senki nem fosztható meg a szabadságától. A Nemzeti Front szerint a terrorelhárítási intézkedéseket

nem a büntetőjog részeként kellene tárgyalni, hanem háborús intézkedésként,

és ez esetben minden radikális nézetet valló embert fogva lehetne tartani.

Két év alatt 241 ember halt meg iszlamista merényletben

Két nappal azután, hogy a marseille-i főpályaudvaron egy tunéziai illegális bevándorló két fiatal nőt halálra késelt, és ezzel 241-re emelkedett az elmúlt két évben végrehajtott iszlamista merényletek áldozatainak száma, valamint

Párizsban őrizetbe vettek öt embert, akik a gyanú szerint robbantásos merényletre készültek

a francia főváros egyik elegáns negyedében, Gérard Collomb belügyminiszter a parlamenti vitában azt mondta, hogy

egy tartós fenyegetésre tartós választ kell adni.

2020-ban felülvizsgálják a törvényt

A kormány álláspontja szerint úgy kell kivezetni az országot a rendkívüli állapotból, amely

jellegénél fogva az emberek egy részét megfosztja bizonyos szabadságjogaiktól,

hogy közben nem térhet vissza az ország a rendkívüli állapotot megelőző helyzethez.
Emmanuel Macron francia államfő előzetesen ígéretet tett arra, hogy az új terrorelhárítási törvényt 2020-ban felülvizsgálja a parlament, s

ha szükséges egyes intézkedéseket megszüntet, másokkal pedig kiegészíti a kormány a rendőrség jogköreit.

A Le Figaro napilapban múlt héten közzétett felmérés szerint a franciák 57 százaléka támogatja a törvénytervezetet.