Az Európai Unió és Törökország közötti menekültügyi megállapodásról adott ki friss elemzést a Migrációkutató Intézet (MI). A "Az EU-török megállapodásról: mi történik Törökországban a menekültek tömegeivel?" címmel megjelent dokumentumban az Európai Unió és Törökország között 2016 tavaszán létrejött menekültügyi megállapodás hatásait járja körül.
Az Intézet álláspontja szerint bár az EU-török megállapodáshoz egyelőre mindkét fél tartja magát, a jogi és bürokratikus eltérésekből fakadóan a
Törökországból átvett, illetve oda visszatoloncolt emberek száma mégis elenyésző.
A megállapodás megkötése óta eltelt időszakban az is megfigyelhető, hogy az Európába érkező irreguláris migrációban a szíriaiak helyét idővel a közép- és dél-ázsiai térségből érkező csoportok fogják átvenni. Részben ezért tapasztalható, hogy a görög partokra továbbra is érkeznek török területekről bevándorlók, illetve, hogy a Törökországból Olaszországba tartó útvonalon is tapasztalható volt mozgás, sőt,
a román hatóságok az egyébként nehezebben hajózható és katonailag szorosabb ellenőrzés alatt álló Fekete-tengeren is illegális határátlépőket tartóztattak fel.
A MI úgy értékelt, hogy Törökország, a korábbi években megszokott "nyitott kapuk" politikáját átértékelve, keleti határai hatékonyabb védelmével próbálja megfékezni a migrációt. A török kormányzatnak nem jött rosszul az uniós megállapodás, amellyel el tudta kerülni a nemzetközi izolációt és növelte külpolitikai mozgásterét is. Megjegyezték, hogy bár az uniós csatlakozás Ankarában lekerült a politikai napirendről, minden mégsem jelenti a kapcsolatok leépítésének szándékát. Ugyanakkor úgy összegeztek, hoogy a Törökországra háruló erős migrációs nyomás ellenére tapasztalható viszonylagos nyugalom hosszú távú fenntarthatósága továbbra is kérdéses.