Ausztria jobbos fordulatot vehet

2017.10.13. 13:52

Míg a német nagypártok a média hathatós segítségével tabuként kezelték a migrációt a választási kampányban, addig Sebastian Kurz, az Osztrák Néppárt kancellárjelöltje éppen ebben a témában talált rá saját maga és pártja új hangjára. A Századvég Alapítvány egész Európai Unióra kiterjedő felmérése szerint ugyanis az osztrák választókat leginkább a bevándorlás és biztonság kérdése foglalkoztatja. Néhány nappal a választás előtt reális forgatókönyvnek tűnik a varsói gyors Bécsbe érkezése, vagyis a két nagy jobboldali párt a harmadik helyre szoríthatja a jelenleg kormányzó szociáldemokratákat.

Seregszemle az osztrák választás előestéjén

Az osztrák parlamenti választáson három kiemelt jelölt és párt verseng egymással: Christian Kern jelenlegi kancellár, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) jelöltje; Sebastian Kurz jelenlegi külügyminiszter, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke; valamint Heinz-Christian Strache, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje.
Sebastian Kurz 2017 májusában vette át a Néppárt vezetését, és rendkívül gyorsan terjesztette ki személyes befolyását a pártszervezetre. Arculati megújulással, közéleti szereplők bevonásával, a maga által összeállított választási listával valamint egy minden társadalmi réteget lefedő konzultációs kampánnyal adott új lendületet a pártnak. A még mindig csak 31 éves Kurz külügyi és integrációs miniszterként komoly eredményeket volt képes felmutatni, ismertségét és rátermettségét a választási kampányban jól kamatoztatta. Ausztriában sosem látott elemekkel, professzionálisan felépített kampánya a jelölt személyiségének fiatalos lendületére alapoz, amit a társadalom széles rétegeit megszólító konzultáció az „emberek embere" imázzsal erősített meg. . Sebastian Kurz pártjának támogatottsága május óta stabilan 33-35 százalék közt mozog, ami jelentős előrelépés a korábbi évek leszállóágához képest, Kurz és az ÖVP tehát az első helyre pályázik.
Kurz eddigi sikereit annak is tulajdoníthatjuk, hogy határozottan jobboldali beszédmódjával és témakijelölésével sikeresen vette vissza a jobboldali tér jelentős részét az FPÖ-től. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen választói felhatalmazást tudhat magáénak a formáció hétfő hajnalra, az osztrák választási rendszerben ugyanis szinte borítékolható a koalíciós kényszer.
A legújabb felmérések szerint a választási versenyben 27 százalékkal jelenleg az FPÖ áll a második helyen, a jelenleg is kormányzó szociáldemokraták pedig 23 százalékkal csupán a harmadik helyen futnának be.

Pesszimista az osztrák társadalom

A politikai kilátások mellett érdemes egy pillantást vetni az osztrák társadalom hangulata. Az osztrák választók problématérképe, általános közérzete ugyanis nagyban kijelöli a kampányküzdelem irányait és a témákat.
A Project 28 kutatás alapján elmondható, hogy az osztrák lakosság az uniós átlagnál negatívabban tekint a jövőbe: a megkérdezettek 41 százaléka gondolja úgy, hogy Ausztriában összességében inkább rossz irányba mennek a dolgok, míg 31 százalékuk szerint határozottan rossz irányba.

Ennél is határozottabb az osztrákok véleménye a távolabbi jövőről, vagyis következő generációk várható életkörülményeiről. A megkérdezettek kétharmada ugyanis úgy érzi, hogy gyermekei illetve a következő generációk rosszabbul fognak élni az ő mai életszínvonaluknál. Ez az adat illeszkedik a számos nyugat-európai EU-tagállam, így Németország és Franciaország választóinak attitűdjéhez, akik szinténjóval pesszimistábbak az EU-s átlagnál.

Rend és biztonság

A Project 28-ból az is kiderül, hogy szomszédaink súlyos problémaként tekintenek az illegális bevándorlásra. A megkérdezettek 90 százaléka (!) aggasztónak vagy nagyon aggasztónak látja a helyzetet.
Nem véletlen tahát, hogy Sebastian Kurz egyik legfőbb kampánytémája a rend és a biztonság megteremtése. Ennek részeként az illegális bevándorlás megállítását, az EU külső határainak határozott védelmét, a balkánihoz hasonlóan pedig földközi-tengeri migránsútvonal lezárását emelte be programjába.

Szintén a bevándorlással összefüggésben az EU külső határainak védelméről még szigorúbban nyilatkoztak a felmérés osztrák résztvevői: 84 százalékuk szerint az EU-nak hatékonyabban kellene védenie a külső határokat, ez az eredmény pedig jóval az EU-s átlag felett áll.

A nemzeti identitás védelmével kampányoló Kurz zéró toleranciát hirdetett a politikai iszlamizmus ellen, a külföldről érkező befolyásolási kísérletek korlátozása érdekében pedig felülvizsgáltatná az alapítványokra vonatkozó jogszabályokat és az egyesülési jogot. A néppárti jelölt szerint továbbá meg kell akadályozni a párhuzamos társadalmak létrejöttét, az integrációt pedig konzekvens eszközökkel kell elősegíteni. Szintén nem tűnik véletlennek e témaválasztás, hiszen a Századvég felmérése szerint az osztrákok 76 százaléka gondolja úgy, hogy a bevándorlás megengedése megváltoztatná országának kultúráját, identitását, amivel Ausztria az első az EU-s tagországok között.

A választás tétje

A jelenleg legesélyesebbnek tűnő Sebastian Kurz egyelőre ugyan nem hajlandó koalíciós fejtegetésekbe bonyolódni, ehelyett az elérhető választói felhatalmazás maximalizálására törekszik. Mi több részben azzal igyekszik választóit az urnákhoz csábítani, hogy egy országos szabadságpárti-szociáldemokrata koalícióval riogatja őket – ennek Burgenlandban van is tartományi szintű előképe.
Kiugró népszerűsége ellenére Kurz valóban nem veheti biztosra a kancellári széket. Egy SPÖ-FPÖ koalíciókötés ugyanakkor mindkét párt számára átmeneti sikert jelenthetne csupán, hiszen választóik elvárásai, ideológiájuk és programjaik között óriási szakadék tátong.
Az esélylatolgatást tovább bonyolítja az elmúlt két hét meghatározó közéleti témája, az SPÖ körül kialakult lejáratási botrány, mely biztosan sokat árt Kern kancellárnak, ugyanakkor az ÖVP is megszenvedheti hatásait.
A vasárnapi választást nem túlzás kontinentális jelentőségű politikai eseménynek tekinteni, hiszen a közepes méretű, ugyanakkor gazdag Ausztria választói határozott üzenetet küldhetnek Európának. A tagállamok politikai elitjére visszacsapódó sorozatos válságokat (eurózóna, migráció, szomszédos régiók, Brexit) markáns politikai fordulat nélkül, középre tartó semmitmondással kezelgető erőkkel szemben kirajzolódik egy a választók gondjai, szorongásai iránt fogékonyabb, határozottan jobboldali politikai irány, mely Ausztriában arathat újabb győzelmet.
Bármilyen kormánykoalíció alakul végül Ausztriában, egy biztosan kijelenthető: ha a szociáldemokraták csak a harmadik helyre futnak be a választáson, azzal Ausztria is csatlakozik a közép-európai lázadókhoz, és a bécsi Hauptbanhof termeit is a befutó varsói és budapesti gyors robaja tölti majd be.