Nagy magyar győzelem Szlovákiában

Megroggyant a Robert Fico vezette koalíció a szlovákiai megyei választásokon elszenvedett veresége után, bár padlóra nem került. A hárompárti kormányt több válság is megrázta a mögöttünk hagyott időszakban, de nem várható, hogy előrehozott választásba menekülnének. A 2020-as parlamenti választás még nagyon messze van, addig bőven van idő javítani. A magyar pártok versenyét nagy fölénnyel a Magyar Közösség Pártja nyerte, de ez még nem jelenti azt, hogy biztosra vehetik három év múlva a törvényhozási bejutást.

A jobboldali ellenzéki pártok megerősödését hozták a múlt heti szlovákiai megyei választások. Mindez az előzetes felmérések alapján vaskos meglepetés volt. A Robert Fico vezette kormánykoalíció (Smer-Szlovák Nemzet Párt-Most-Híd) jelöltjeinek a vereségét a vártnál magasabb részvétel is nagyban befolyásolta.

A Magyar Közösség Pártja (MKP) nagy vereséget mért a Bugár Béla vezette szlovák-magyar vegyespártra.

A 2020-as parlamenti választásig ugyanakkor a kormánykoalíció pártjainak van idejük arra, hogy a megfelelő tanulságokat levonják, és változtassanak politikájukon.

Robert Fico pártja, a Smer vereséget szenvedett Forrás: AFP/Aurore Belot

Soha ennyien nem szavaztak

Az ország történetének ötödik megyei választása több meglepetést is hozott, ezek közül az egyedüli, amelyet egyhangúlag kedvezőnek értékeltek a megmérettetés résztvevői, a feltételezettnél és a minden korábbinál magasabb választói részvétel. A szombati voksoláson a több mint 4,4 millió szavazásra jogosult 29,95 százaléka, azaz több mint 1 millió 348 ezer választópolgár vett részt. Ez az arány ugyan még mindig viszonylag alacsony a parlamenti és a helyhatósági választások 60, illetve 50 százalékához képest, de rekordnak számít a szlovák megyei választások történetében, és jelentősen magasabb a négy évvel ezelőttinél, amikor a részvételi arány alig haladta meg a 20 százalékot.

Öt megyében győzött a jobboldali ellenzék

Nagy sikernek tudják be a szombati voksolás eredményeit az öt megyében megyeelnöki posztot megszerző ellenzéki pártok, amelyek

négy évvel ezelőtt csak Pozsonyban tudtak győzni.

A két legerősebb parlamenti ellenzéki párt, a politikailag nehezen behatárolható, néhány éve proteszt pártként létrehozott, jobbközépnek jellemzett Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO), illetve a Brüsszellel szemben kritikus, Richard Sulík által vezetett Szabadság és Szolidaritás (SaS) köré csoportosuló, széleskörű - de megyénként változó összetételű - koalíció jelöltjei Pozsony, Nagyszombat, Zsolna, Kassa és Eperjes megyékben szerezték meg a megyeelnöki posztot, s képviselőik száma is magasabb lesz a megyei önkormányzatokban az eddiginél.

A megyeelnöki posztért folytatott küzdelemből egyedül egy megyében, Besztercebányán, került ki közvetlen párttámogatás nélkül indult jelölt, Ján Lunter személyében. A politikailag eddig nem aktív nagyvállalkozónak az eddigi megyeelnököt, a pozsonyi sajtó által szélsőjobboldalinak jellemzett ellenzéki parlamenti párt a Mi Szlovákiánk - Néppárt (LSNS) vezetőjét, Marián Kotlebát sikerült maga mögé utasítania.

Súlyos vereséget szenvedett Marian Kotleba Besztercebányán Forrás: AFP/Vladimir Simicek

Súlyos vereséget szenvedett Bugár Béla

A felvidéki magyar választók voksaiért folytatott, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt közötti párharc egyértelmű győztese az MKP lett, amely

a magyarok által is lakott öt megyéből négyben (Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya) ért el jobb eredményt, mint a Most-Híd,

amely egyedül Kassán szerzett több mandátumot náluk.

Az országos adatokat összesítve, míg az MKP-nak 33 megyei képviselője lesz, közülük hárman koalíciós jelöltként jutottak mandátumhoz, addig a Most-Híd csak 10 megyei képviselői helyet szerzett, közülük csak ketten jutottak mandátumhoz saját jelöltként. Négy évvel ezelőtt az MKP 39, túlnyomó többségében saját listán indított képviselőt juttatott az önkormányzatokba, a Most-Híd-nak pedig 17 képviselői helyet sikerült szereznie, de közülük 13-an koalíciós listákon indultak.

Potápi: Folytatni kell az újjászervezést

Jó pozícióból indulhat az MKP a jövő évi önkormányzati választásokon – erről már Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár beszélt. Kiemelte: a megyei választás arra jó, hogy a települési önkormányzati választások, illetve a parlamenti voksolás előtt az erőviszonyok fokmérője legyen, az eredményekből következtetések vonhatók le a magyar közvélemény hangulatáról.

Mint mondta, megállapítható, hogy egyértelmű MKP-győzelem született, s az önkormányzati választásokon

jövőre jó pozícióból indulhat az MKP, különösen a nyugati országrészben.

Ugyanakkor több tanulsága is van a mostani voksolásnak – tette hozzá. Jelezte: a nyugati országrészben tapasztalható jó eredmények mellett keleten - ahogy eddig is - gyengébb eredmények születtek. Rámutatott: a párt újjászervezését, ami egy éve indult, tovább kell erősíteni, hogy az önkormányzati, illetve a parlamenti választáson jól tudjanak szerepelni.

Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke sikerekről beszélt Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Még több képviselője lehet az MKP-nak

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke azt mondta: összességében „eredményekről és jó eredményekről” lehet beszélni. Öt megyében indultak, ennek ellenére a harmadik legerősebb erővé váltak, a tömbmagyar területeken megnyerték a választást – összegzett. Kiemelte: 33 képviselőjük van, de sok megyében a függetlenekre is számítanak, így ezt a számot várhatóan növelni tudják.

A galántai járásban megtartották a képviselői számot, Dunaszerdahelyen növelni tudták azt, s a komáromi járás is hozta a várt eredményeket - sorolta. Kassáról - ahol gyengébb eredmény született - azt mondta: a helyi szervezetet még tovább kell erősíteni, de

nem mindig a pártokkal kell megküzdeni, hanem sokszor a szkepticizmussal,

ami a választópolgárok részéről jelentkezik. Más stratégiára van szükség emellett a szórványterületeken, mint a tömbmagyarság esetében.

Kirúgnák a belügyminisztert

A választások után értelemszerűen a kormánypártok körében is megkezdődött a vereség okainak a kutatása. A Smer-SD vezetősége másfél órán át ülésezett, majd Marek Madaric alelnök, kulturális miniszter azt mondta: a pártvezetés vitát nyitott a választásokról, azt azonban nem zárta le, s majd Fico jelenlétében folytatják a megbeszélést. A SITA hírügynökség értesülései szerint

a Smer-SD több tisztviselője a párt vezéralakjait hibáztatja a megyei választásokon elszenvedett kudarcért.

A sikertelenség okának a különböző botrányokat, különféle ügyeket tartják, amelyeket elsősorban Robert Kalinák belügyminiszter személyéhez kötnek. Véleményük szerint távoznia kellene a belügyi tárca éléről. Kalinák állítólag azzal védekezik, hogy azok, akik elvesztették a választásokat, most rá akarják hárítani a felelősséget.

Sokan Robert Kalinák belügyminiszter nyakába varrnák a választási kudarcot Forrás: Origo

Erik Tomás képviselő, a kormányfő médiacsapatának vezetője nem gondolja azt, hogy a Smer-SD bukásáról lehet beszélni, inkább dominanciája elvesztéséről. „Ennek ellenére reagálni kell a helyzetre” – hangsúlyozta. Az esetleges személyi kérdések kapcsán megjegyezte, hogy olyan messzire nem jutottak el, és senki sem kérte Robert Kalinák belügyminiszter távozását. A választások kapcsán elmondta: összehasonlítják a megyeelnökök eredményeit, ám a megyei képviselőkét nem. „A Smer-SD-nek kétszer több képviselője van, mint a második legerősebb pártnak. Még a koalíciós partnereink is tisztes távolságból figyelnek minket” – tette hozzá Tomás.

Meseznikov: Tovább gyengülhet a Smer

„Az ellenzék erősebb pozíciókat szerzett, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy sok független képviselő is bejutott a megyei parlamentekbe – erről már Grigorij Meseznikov politológus beszélt. „Pártpolitikai szinten azonban az ellenzéki pártok kerültek fölénybe, elsősorban a megyeelnöki posztoknak köszönhetően, de a képviselőik száma is több.” A koalíció pártjai önállóan és koalícióban indulva 114 képviselői helyet szereztek, a jelenlegi parlamenti ellenzék – az MKP-s, illetve más, velük indult kisebb, parlamenten kívüli pártok képviselőit is hozzászámítva – 135 képviselői helyet szerzett.

A Smer elsősorban politikai vereséget szenvedett azzal, hogy elvesztette három megye vezetését

- magyarázta Meseznikov. Ez mindenképpen hátrányos helyzetet jelent az egész koalíciónak, gyengíteni fogja a Smert is. Arra számít, hogy a Smer gyengülése, amely a 2014-es elnökválasztással kezdődött, folytatódni fog. A Híd eredményein Meseznikov szerint látszik, hogy számára hátrányos a jelenlegi koalíció. „A Hídnak szélesebb kontextusban kell majd elemeznie az eredményeit” – véli az elemző. Az biztos, hogy ezek a választások a Hidat sem erősítették meg.

Bugár Béla pártját megbüntették a választók Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Nem kell összeborulás

Egy másik értékelés szerint az MKP eredményét ugyanakkor nem szabad túlbecsülni. Ez az eredmény ugyanis még nem az MKP sikere, hanem a Most-Híd politikájának sikertelensége. Király Zsolt szerint van még egy világos üzenete a választásoknak a javíthatatlan idealisták számára: ez az eredmény nem az összefogás hiányára mutat rá, hanem épp ellenkezőleg: Annak elmaradását díjazta az MKP számára.

A 33:10 mandátum a külön-külön indulás világos bizonyítványa.”

A választók kivétel nélkül mindenütt megbüntették a vegyespárt kormánypolitikusait, és kompenzáltak az MKP jelöltjei felé. Szerinte azok, akik a választások után hirtelen összeborulásról beszélnek, épp ezt a világos határvonalat szeretnék elfedni.