Az egyiptomi elnök ellenzi a katonai fellépést

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök ellenzi a katonai fellépést Irán és az általa támogatott Hezbollah libanoni síita szervezet ellen, szerinte velük körültekintően kell bánni.

Az államfő a Sarm-es-Sejkben tartott nemzetközi ifjúsági fórumon beszélt erről újságíróknak szerda este. Azt mondta, hogy a közel-keleti térségben minden problémát körültekintően kell kezelni, és csínján kell bánni Iránnal és a Hezbollahhal is.

"Nem akarunk a régióban további bonyodalmakat, így is elegendő van belőlük" - mondta Szíszi, és hozzátette, hogy senki sem avatkozhat be más országok belügyeibe, a nézeteltérések pedig nem fajulhatnak nyílt szembenállássá. Egyiptom ellenez mindenfajta háborút, de számára az öbölbeli országok biztonsága jelent vízválasztót, mert az ő biztonságuk egyben Egyiptom biztonságát is jelenti - tette hozzá Szíszi.

Az amúgy sem feszültségmentes közel-keleti térségben nyugtalanságot okozott, hogy az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók a minap ballisztikus rakétát lőttek ki a rijádi Háled király nemzetközi repülőtérre. A húszik közölték, hogy a rakétacsapást válasznak szánták a Szaúd-Arábia által vezetett nemzetközi koalíció jemeni bombázásaira és blokádjára. A katonai koalíció válaszul több légicsapást mért a húszi lázadók kezén lévő jemeni fővárosra, Szanaára, és megerősítette a jemeni repülőterekre és kikötőkre korábban elrendelt blokádját. Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös pedig kijelentette, hogy a húszik által kilőtt rakéta közvetlen katonai agresszió volt az iráni rezsim részéről, és mint olyan, háborús cselekménynek tekinthető.

Szíszi újságíróknak nyilatkozva véleményt mondott a közelmúltbeli szaúdi belpolitikai eseményekről is. Stabilnak nevezte az ottani belpolitikai helyzetet, szerinte a szunnita királyság vezetése teljes bizalmat érdemel. "A minap foganatosított belső intézkedéseket a törvénnyel összhangban hozták, és ilyesmi bármely más országban is előfordulhat" - mondta Szíszi.

Az egyiptomi elnök arra reagált, hogy Szaúd-Arábiában a frissen létrehozott korrupcióellenes bizottság utasítására őrizetbe vettek az olajmonarchia királyi családjához tartozó tizenegy herceget, négy tárcavezetőt és mintegy harminc volt minisztert. A trónörökös vezette bizottságot az intézkedés előtt néhány órával hozták létre, uralkodói rendelettel.