Ez hiányzik, hogy Észak-Korea támadni tudja Amerikát

Phenjan, 2017. november 29. Észak-koreai legutóbbi rakétakísérletéről szóló tudósítást figyelik ünnepelve emberek a phenjani főpályaudvaron lévő tévéképernyőn 2017. november 29-én. Hajnalban Észak-Korea sikeres kísérletet hajtott végre Hvaszong-15 típusú, új fejlesztésű interkontinentális ballisztikus rakétájával (ICBM), amely az ország állami médiájának közlése szerint képes elérni az Egyesült Államok egész területét. (MTI/AP/Dzson Csol Dzsin)

A szeptemberi rakétakilövés után Észak-Korea újabb interkontinentális ballisztikus rakétát bocsátott fel. A rakéta elérte a 4445 kilométeres magasságot, 53 perc alatt 950 kilométert repült, majd Japán partjairól 250 kilométerre nyugatra a tengerbe csapódott. Az észak-koreai televízió adását megszakítva számolt be a sikerről, de azt külföldi szakértők is elismerik, hogy az ilyen magasságot elérő rakétának már van olyan íve, amellyel el lehet érni az Amerikai Egyesült Államok fontosabb városait. De ez még nem elég az atomcsapáshoz.

Miközben az emberek éheznek Észak-Koreában (a napokban a demilitarizált övezeten keresztül átszökött katona borzalmas fizikai állapotban volt), erőltetett tempóban halad a program, hogy

az ország minél hamarabb atomhatalommá váljon.

Kim Dzsongun diktátor szerint „az amerikai imperialisták nukleáris zsarolási politikájával szembeni védekezésként van szükség atomfegyverre, felelős nukleáris hatalomként és békeszerető államként Észak-Korea minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy szolgálja a világ békéjének és stabilitásának nemes célját, és atomfegyverei nem jelentenek semmilyen fenyegetést egyetlen országnak sem, amíg az észak-koreai érdekeket nem sértik meg".

Televíziós közvetítés a rakétakilövésről Forrás: MTI/AP/Kambajasi Sidzuo

Persze Kim Dzsongun esetében nem ez lenne az első eset, hogy a szavai nem felelnek meg a valóságnak, de független külföldi szakértők is megállapították, hogy Észak-Korea fellőtt egy új típusú, Hvaszong-15 rakétát, amely 4445 kilométeres magasságig jutott, majd úgy irányították, hogy meredeken a tengerbe zuhanjon. Ezúttal nem lőttek át a japán szigetek felett, ahogy szeptemberben tették.

Kim Dzsongun a tévében az imperializmus elleni harcra buzdít Forrás: MTI/EPA/Franck Robichon

Abban minden szakértő egyetért, hogy az ilyen magasságba feljutó ballisztikus rakétának már lehet olyan íve, hogy elérje az USA bármelyik városát. Ugyanakkor ez még nem jelenti azt, hogy Észak-Korea atomcsapást is tud mérni az USA-ra.

Technikailag egyelőre megoldatlan, hogy egy Hwasong-15-ös rakéta „elbírja" az atomtöltetet tartalmazó robbanófejet.

Egyrészt így csökken a hatótávolsága, másrészt megvan az a veszély, hogyha az ív megfelelő is, a Föld légkörében való visszatéréskor az atomtöltet felrobban és megsemmisül a rakéta.

Észak-Korea legutóbbi rakétakísérletéről szóló tudósítást figyelik ünnepelve emberek a phenjani főpályaudvaron lévő tévéképernyőn Forrás: MTI/AP/Dzson Csol Dzsin

Az észak-koreai nukleáris program tehát még nem érte el a célját, több technikai problémára kell még megoldást találni a mérnököknek. A mostani rakétakísérletre válaszul

Dél-Koreából kisebb ballisztikus rakétákat lőttek fel,

amelyek az észak-koreai partok közelében csapódtak a tengerbe. Ezzel jelezte Dél-Korea és az ott állomásozó amerikai hadsereg, hogy az első észak-koreai nukleáris töltetű interkontinentális rakéta kilövésekor olyan rakétatűzzel árasztják el Észak-Korea rakétatámaszpontjait, hogy második atomfegyver bevetésére már nem marad idő.

Észak-koreai legutóbbi rakétakísérletéről szóló tudósítás a rakéták lehetséges röppályáját bemutató ábrával Forrás: MTI/EPA/Franck Robichon

Donald Trump amerikai elnök telefonon beszélt Mun Dzsein dél-koreai államfővel, akivel úgy vélekedtek, hogy Észak-Korea az egész világra nézve fenyegetést jelent. A provokációra válaszul Abe Sindzó japán miniszterelnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását követelte. A felhíváshoz az Egyesült Államok is csatlakozott.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a tárcája által kiadott nyilatkozatban azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség tegyen további lépéseket a már meglévő ENSZ-szankciókon felül, hogy rákényszerítse Phenjant atomfegyverprogramjának leállítására.

Tillerson kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Kanada kezdeményezni fogja az ENSZ-tagállamok, köztük Dél-Korea, Japán és más érintett országok találkozójának összehívását, hogy megvitassák, „miként tudna a nemzetközi közösség szembeszállni Észak-Koreának a nemzetközi békét fenyegető" lépéseivel. Azt mindenki tudja, hogy Észak-Korea gazdaságilag mennyire függ Kínától. Talán Kína tudná egyedül elérni, hogy Észak-Korea változtasson stratégiáján, viszont Kínának geopolitikailag nagyon is megfelel, hogy közte és az Egyesült Államok érdekszférája között mintegy biztosítékként ott van egy agresszív kis állam.