A lett kormány meg akarja szüntetni a kisebbségi nyelvű oktatást

2017.12.06. 12:42

Támogatta keddi ülésén a lett kormány az oktatás- és tudományügyi minisztérium által beterjesztett reformjavaslatot, amelynek értelmében a nemzetiségi iskolák fokozatosan áttérnének csaknem minden tantárgy lett nyelven történő oktatására a nemzetiségi nyelvekről, köztük az oroszról.

Az új lett oktatási törvénytervezet leginkább a sokat vitatott és egyértelműen kisebbségellenes ukrán oktatási törvényhez hasonlít. Az Európai Unió, az Európa Tanács, az Egyesült Államok és a Soros Györgyhöz köthető "jogvédő" szervezetek (Helsinki Bizottság, Amnesty International) nem tiltakoznak a kisebbségellenes „reform" miatt, ami leginkább az oroszok ellen irányul. Ők csak a magyarországi kisebbségek és civilek fiktív elnyomásáról beszélnek nyilvánvalóan belpolitikai célzattal.

 A lett oktatás- és tudományügyi tárca által a kormányülésen bemutatott jelentés szerint a tervezett oktatásügyi reformot a 2021-2022-es tanévben kell bevezetni.

A reform értelmében az iskoláskor előtti képzés kétnyelvű lesz, az általános iskola első osztályától a hatodikig a kétnyelvű oktatás három modellje válik elérhetővé, míg a hetediktől a kilencedik osztályig a tantárgyak 80 százalékát lett nyelven kell tanítani. A középiskola kilencedik osztályától a tizenkettedikig pedig a tanítás kizárólag államnyelven fog zajlani a nemzetiségi iskolákban is, hasonlóan az ukrán oktatási tervezethez.

Az oktatásügyi javaslatban emellett az áll, hogy 2018. február 1-jéig közvitára kell bocsátani a reformtervezetet, amelyet 2018. április 30-ig kell jóváhagynia a kormánynak. Maris Kucinskis lett kormányfő egyértelműnek, következetesnek és érthetőnek nevezte az oktatásügyi reformjavaslatot. "A reform során nem szabad gyengülnie annak a figyelemnek, amelyet az oktatás minőségére vonatkozó mutatóknak szentelünk" - hangsúlyozta Kucinskis.

Karlis Sadurskis lett oktatási és tudományügyi miniszter néhány hete terjesztette elő a reformjavaslatot, amelynek értelmében a nemzetiségi iskolák három éven belül fokozatosan áttérnének csaknem minden tantárgy lett nyelven történő oktatására. A tervezetet a kormánykoalíció támogatta, és az államfő is síkra szállt amellett, hogy a nemzetiségi iskolákban térjenek át a tantárgyak lett nyelvű oktatására. Juris Jansons emberi jogi ombudsman kijelentette, hogy már régen át kellett volna térni erre.

A tervezet értelmében az ország legnagyobb nemzetiségéhez, az oroszhoz tartozó diákok is csak a saját anyanyelvüket, továbbá az irodalmat, valamint a kultúrával és történelemmel kapcsolatos tantárgyakat tanulnák anyanyelvükön. Lettországban, ahol a népesség csaknem egyharmada orosz anyanyelvű, az orosz nyelvet idegen nyelvként tartják nyilván.

A balti országban 2004 őszén már volt egy ehhez hasonló kezdeményezés, amely tömegtüntetésekhez vezetett. Ennek nyomán kétnyelvű oktatási rendszert vezettek be, amelynek értelmében az orosz nemzetiségi középiskolákban a tantárgyak 40 százalékát lehet orosz nyelven tanítani. A lett fővárosban csaknem három hete több százan tiltakoztak a jelenlegi oktatásügyi reformjavaslat ellen. Két hete pedig a reformjavaslat ellen állást foglaló, a kétnyelvű oktatási rendszer megőrzését kérő petíciót adtak át a tüntetők a lett parlamentnek.