Föderális állammá válhat Moldova?

Ion Petrescu román katonai elemzőnek jelent meg tegnapelőtt egy érdekes cikke a Moldovai Köztársaság aktuális geopolitikai helyzetéről a 2018-as parlamenti választások tükrében, ami a hazai olvasókat is érdekelheti.

Miközben a moldovai parlament nyugat- és románpárti elnöke, Andrian Candu, illetve alelnöke, Iurie Leanca, az Atlantic Council nevű amerikai think thank meghívására az Egyesült Államokba látogatott, hogy beszámoljanak ott hazájuk politikai helyzetéről, addig Vladimir Plahotnuic oligarcha ellen elfogadó parancsot adtak ki Moszkvában. Ő 2012-ben Interpol dokumentumokban is szerepelt pénzmosás és szervezett bűnözés vádjával, de végül nem adtak ki rá körözést. Nyilván nem véletlen egybeesésről van szó, a tét ugyanis a jövő évi moldovai parlamenti választások, ami a nyugat- és oroszpárti erők harca lesz.

Vladimir Plahotnuic. Vajon tőle függ az ország jövője? Forrás: Origo

Plahotniuc, Moldova legfontosabb oligarchája, kis ország belpolitikai válságának ő az egyik legfontosabb hazai okozója.

Ő a balközép Moldovai Demokrata Párt elnöke, 2010 és 2015 között miniszterelnök-helyettes is volt. Moldovában a jobboldal hagyományosan nyugat- és románpárti, a baloldal pedig az oroszok zsebében van, de ez alól kivételt képez a Demokrata Párt, ami nyugati orientációjú, mert Plahotniuc az amerikaiakkal ápol kiváló üzleti kapcsolatokat. Elmondhatjuk tehát, hogy a nyugati és orosz orientáció közötti választásnak nem sok köze van az értékrendszerhez, ez leginkább a gazdasági kapcsolatok szintjén dől el. A hihetetlenül szegény országot kőgazdag oligarchák irányítják.

Nyugatos pártoknak a következők számítanak: Demokrata Párt, Liberális Demokrata Párt és a Liberális Párt. Az oroszbarát tömörülések a Szocialista és Kommunista Párt. A népességen belül a megoszlás nagyjából 50-50%.

A nyugatosokra a románok, és a románhoz hasonló moldovai vagy moldáv nyelvet beszélők egy része szavaz, az oroszpártiakra pedig az oroszok, az ukránok, a gagauzok és a moldáv ajkúak fennmaradó része.

Az ország 1991-es függetlenségének a kikiáltásától egészen 2009-ig a kommunisták és a szocialisták kormányoztak, azonban 8 éve hatalomra kerültek a Románia, az Európai Unió és az Egyesült Államok által is támogatott nyugatos pártok, akik a románt tették hivatalos nyelvé a moldovai helyet és célul tűzték ki az ország euroatlanti integrációját, Moszkva legnagyobb felháborodására. Legutóbb 2014-ben voltak parlamenti választások, amelynek eredményeképpen ismét a román- és nyugatpárti erők kerültek hatalomra. A koalíció azonban nem bizonyult életképesnek, a kormánypárt és ellenzék között gyakorlatilag folyamatos volt az átjárás, négyszer alakították át a kormányt, jelenleg demokrata párti kisebbségi kormány van,

aminek hivatalosan Plahotniuc nem tagja, de informálisan ő áll mögötte.

Legutóbb 2014-ben volt hivatalos népszámlálás, akkor a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot nem számítva 3 millió lakója volt az országnak. A nemzetiségi megoszlás a következő: 75% moldovai, 7% román, 6,6% ukrán, 4,6% gagauz, 4% orosz. 2004-ben még 11% volt ukrán és 10% orosz és 2% román igaz, akkor a népszámlálást még az oroszbarát erők rendezték. A felső- és a középosztály túlnyomó többsége amúgy – tekintet nélkül az etnikai hátterére - orosz nyelven beszél és moszkvai egyetemeken tanítatja a gyerekeit.

Annak ellenére, hogy az ország parlamentária köztársaság és idáig a parlament választotta az államfőt, a tavaly úgy határozott az alkotmánybíróság, hogy lehet közvetlenül is elnököt választani, ennek eredményeképpen a nyugatpárti jelölt, Maia Sandu vereséget szenvedett és

az ország új államfője, az oroszbarát Igor Dodon lett, aki a Szocialista Párt elnöke volt.

2016-ig egyébként a nyugat- és román barát Iurie Leanca volt a köztársasági elnök.

Igor Dodor, Moldova államfője Forrás: AFP/Daniel Mihailescu

A mindenkori román vezetés arra törekszik, hogy Moldovát az országhoz csatolja nyugati segítséggel, tavalyig úgy tűnt, hogy ezt a törekvést az Egyesült Államok is támogatja informálisan, azonban akkor a bukaresti és chisinaui amerikai nagykövetek egyidejűleg azt nyilatkozták, hogy az egyesülés nem jöhet létre, és ez kiverte a biztosítékot a román fővárosban. Románia szerint Moldova a legkönnyebben úgy lehet EU, illetve NATO-tagállam, ha előbb egyesül vele. Ez valószínűleg háborút jelentene Oroszországgal, hiszen Moszkva nem hajlandó elengedni Chisinau (Kisinyov) kezét. Az annexiót támogatok aránya a Prut menti köztársaságban a felmérések szerint 15-20% között van, de Bukarestet ez a legkisebb mértékben sem érdekli.

A helyzet azért is rendkívül bonyolult, mert Moldova orosz többségű része (ma Dnyeszter Menti Köztársaság) még 1990-ben egy sikeres népszavazás után kikiáltotta a függetlenségét a chisinaui központi kormánnyal szemben, amit egyébként senki nem ismert el, de ezután kétéves polgárháború kezdődött, aminek az lett a vége, hogy a szovjet hadsereg egy része a szakadár tartományban maradt.

Így a terület csak de jure Moldova része, de facto orosz ellenőrzés alatt van.

A törökhöz hasonló nyelvet beszélő, de keresztény ortodox vallású gagauzoknak a chisinaui vezetés területi autonómiát adott 1994-ben annak érdekében, hogy ők is ne váljanak ki. Az autonóm tartomány vezetése erősen oroszbarát, amely hallani sem akar a Romániával való egyesülésről, illetve az EU és NATO tagságról. A gagauz kormányzó többször kijelentette, hogy amennyiben sor kerül bármelyik lépésre, a tartomány kikiáltja a függetlenségét, amelyre egyébként az autonómia statútuma alapján joga is lenne.

A közvélemény-kutatások szerint a 2018-as parlamenti választásokat simán megnyerik az oroszpárti erők, ez a románoknak különösen fájdalmas lenne, ugyanis akkor lehetetlenné válna a két ország „egyesítése".

Az utóbbi hónapokban látványosan fejlődtek az üzleti, illetve politikai kapcsolatok Dodon államfő és Plahotniuc között, amit a román elit aggodalommal szemlél. Még nem világos, hogy az oligarcha kinek az oldalára is fog állni, főleg ha meg akarja úszni az oroszországi eljárást.

Moldovai Köztársaság Forrás: Wikimedia Commons

Ion Petrescu arra próbál reflektálni, hogyha nyernek az oroszbarát szocialisták és a kommunisták, akkor a leendő chisinaui kormány és Moszkva védőszárnyai alatt létrejöhet egy konföderáció Moldova és a Dnyeszter Menti Köztársaság között, ez pedig végképp ellehetetleníti a román unionista álmokat.

A Moldovai Köztársaság mai területe 1812-ig a Moldvai Fejedelemség része volt, ekkor csatolta el az Orosz Birodalom. A két világháború között a Román Királysághoz tartozott, 1940-ben szállták meg a szovjetek, de egy év múlva a Barbarossa hadművelet keretén belül elfoglalták a román és német csapatok. 1944-1991 között a Szovjetunió része volt.

Nemrég Putyin Dodonnak egy olyan térképet adományozott, ami a Moldovai Fejedelemség 1812 előtti állapotát ábrázolja, ez pedig hatalmas felháborodást váltott ki Bukarestben, mert informálisan azt jelzi, hogy Moszkva akár a Romániához tartozó Moldvára is szemet vethet...