Ez az első alkalom, hogy valamely tagállammal szemben aktiválják
az "atomfegyverként" is emlegetett, eddig példa nélküli eljárást.
A szakembereket ugyanakkor nem lepte meg a bejelentés, bennfentes források ugyanis nemrég arról számoltak be, hogy Varsónak mindössze napjai vannak rá, hogy a kifogásolt intézkedések visszavonásával vagy módosításával elkerülje a szankciókkal is fenyegető eljárást.
Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke arról számolt be, hogy csaknem két év után szerdán megállapították: Lengyelországban egyértelműen fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata. Mint közölte, két éven belül tizenhárom olyan törvényt fogadtak el a lengyel hatóságok, amelyek veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.
A Varsó elleni eljárás mögött az húzódik meg, hogy a lengyel kormány többször jelezte, hogy
nem kíván illegális migránsokat befogadni,
így most a brüsszeli testületnek kapóra jött az igazságügyi reform ügye. Ezzel persze Magyaroszágnak is üzentek, hogy érdemes lenne feladni a szigorú bevándorláspolitikát.
Lengyelország ugyanúgy ragaszkodik a jogállamisághoz, mint az Európai Unió - mondta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. A Brüsszel által kifogásolt igazságügyi reform nélkülözhetetlen Lengyelországban - hangsúlyozta Morawiecki. A Varsó és az Európai Bizottság közötti párbeszédben
nyitottságra és becsületességre van szükség
- tette hozzá. Mint írta, bízik abban, hogy Lengyelország szuverenitása összeegyeztethető az egységes Európa eszméjével.
Politikai indíttatású döntést hozott az Európai Bizottság, és egyoldalúan megszakította a párbeszédet, amelyre pedig a varsói kormány készen állt. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter rámutatott: a lengyel igazságügyi reform Brüsszel által kifogásolt megoldásai más uniós tagállamokban is léteznek, ezért "a döntés politikai jellegű". Aláhúzta: Lengyelország akkor lesz az EU számottevő tagja, ha jól működő bíróságai lesznek.
Politikai, nem pedig jogi jellegűnek minősítette a lépést
a lengyel külügyi közlemény, mely szerint az EB döntése "szükségtelenül megterheli a kölcsönös kapcsolatokat". Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külügyi államtitkára úgy vélte: az Európai Bizottság "gyakorlatilag elszánta magát arra, hogy egyoldalúan beszüntesse a párbeszéd jelenlegi szakaszát, melynek folytatására a lengyel kormány készen állt".
Példátlannak és elképesztőnek nevezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai Bizottság döntését. Semjén Zsolt azt mondta: a döntés súlyosan sérti Lengyelország szuverenitását. Elfogadhatatlan - folytatta a politikus -, hogy Brüsszel nyomást gyakorol szuverén tagállamokra, és önkényesen megbüntet demokratikusan megválasztott kormányokat. Igazságtalannak nevezte, hogy a bizottság semmit nem tesz akkor, amikor egyes európai tagállamok nem tartják be az európai szerződéseket, majd
"politikai alapon eljárást indít" a lengyel kormány ellen.
Ez a kettős mérce tipikus esete, és amit most az Európai Bizottság tesz, az ellentétes az európai értékekkel - jelentette ki a kormányfő helyettese. Azt is kiemelte, hogy Közép-Európa és benne Lengyelország ma az európai gazdasági fejlődés motorja, Európának szüksége van Lengyelországra.
"A lengyel-magyar barátság és a magyar kormány elkötelezettsége a szerződések mellett egyaránt arra kötelez minket, hogy minden fórumon ellenezzük a bizottság lépését" - mondta Semjén Zsolt, hozzátéve: a magyar kormány ma és a jövőben is határozottan kiáll Lengyelország mellett,
"megvédjük Lengyelországot egy igazságtalan, koncepcionális politikai eljárással szemben".
Arra a kérdésre, miszerint ez jelentheti-e azt, hogy Magyarország megvétózza majd a lengyelek elleni döntést, a miniszterelnök-helyettes igennel válaszolt.
A Fidesz szerint az Európai Bizottság elképesztő bejelentése, miszerint az EU történetében először elindítják a hetes cikk szerinti eljárást Lengyelországgal szemben, bizonyítja azt, hogy
Brüsszel meg akarja büntetni a bevándorlást elutasító országokat
és politikai nyomásgyakorlásra használja a jogi eljárásokat. Lengyelország hazánkkal együtt a brüsszeli bevándorláspolitika leghangosabb bírálója, és hazánkhoz hasonlóan elutasítja Európa migránsokkal való betelepítését és a kötelező kvótát. Ezért Brüsszel meg akarja büntetni, ahogy Magyarországot is, hiszen az Európai Parlament már májusban elfogadta azt a határozatot, miszerint elkezdik előkészíteni hazánkkal szemben is a hetes cikk szerinti eljárást - vélekedett a bizottság bejelentéséről a nagyobbik kormánypárt.
Az eljárás szempontjából a bizottság javaslattevő szerepet tölt be,
döntéseket az EU-tagországok kormányait képviselő Tanácsnak kell hoznia.
A jogszabály szerint a 7. cikk alkalmazása a következők szerint valósulhat meg: Először is az uniós kormányokat képviselő Tanácsnak - a tagállamok négyötödös többségével, vagyis jelenleg legalább 22 tagállam egyetértésével - meg kell állapítania, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Lengyelország súlyosan megsérti az Európai Unió - az uniós szerződés 2. cikkében említett - értékeit. Ehhez szükség van arra is, hogy az Európai Parlament egyetértsen a bizottsági javaslattal.
Ezt követően a Tanács felkéri Lengyelországot észrevételeinek benyújtására,
majd egyhangúlag megállapíthatja,
hogy Varsó ténylegesen súlyosan és tartósan megsérti a 2. cikkben említett értékeket. Amennyiben erre a megállapításra jut - bár erre nincs szinte semmi esély - a Tanács úgynevezett minősített többséggel (a tagországok összlakosságának legalább 65 százalékát képviselő 20 tagállam egyetértésével) akár úgy is határozhat, hogy felfüggeszti Lengyelországnak az uniós szerződések alkalmazásából származó egyes jogait, beleértve a varsói kormányt a Tanácsban megillető szavazati jogokat.
A Tanácsnak a későbbiekben - szintén minősített többséggel - kell határoznia arról, hogy visszavonja a tagállam jogainak felfüggesztésére vonatkozó döntését, amennyiben
az elrendelésükhöz vezető körülményekben változás következett be.
A 7. cikket eddig még soha nem alkalmazták az Európai Unió történetében.