Szerinte ezek közül néhány olyan merényletkísérlet volt, amelyek kifejezetten nagy tömegek ellen irányultak. A zsidó állam azonban meghiúsította ezeknek a végrehajtását és így
nagyon sok európai polgár életét mentette meg.
Netanjahu konkrétabb információkat ugyanakkor nem szivárogtatott ki a megakadályozott terrortámadásokkal kapcsolatban, nem árulta el, hogy mikor és mely országokbak léptek fel a dzshadistákkal szemben az izraeli titkosszolgálatok.
Benjamin Netanjahu hangsúlyozta,
Jeruzsálem hozzájárul a NATO valamennyi tagországának a védelméhez, mivel harcot folytat a radikális iszlám ellen,
függetlenül attól, hogy annak a szunnita vagy síita ágáról van-e szó.
Az Iszlám Államnak (IÁ) az európai nagyvárosokban végrehajtandó merényletkísérletei mellett Izrael azt is meggátolta, hogy a szélsőséges muszlim szervezet egy újabb támaszpontot hozzon létre Egyiptomban.
Netanjahu kifejtette, hogy miután az IÁ közel került a megsemmisüléshez Szíriában és Irakban, a Sínai-félszigeten akart új bázist kiépíteni, de a zsidó állam hatóságai ezt nem hagyták.
Szerinte a Közel-Keleten Izrael lép fel a leghatékonyabban a szélsőséges iszlámmal szemben.
Irán esetében Jeruzsálem nemcsak arra törekszik, hogy meghiúsítsa a perzsa állam atomfegyverhez való jutását, hanem a Szíriában építendő iráni katonai bázis megépítését is meg akarja akadályozni. Szerinte Teheránnak az a célja, hogy meghódítsa a Közel-Keletet.
Mivel Irán beavatkozott a szír polgárháborúba, ennek az lett az egyik legfontosabb következménye, hogy milliók indultak meg Európa felé.
A migrációs krízis további eszkalálódását, Netanjahu szerint csak Jeruzsálem tudja meggátolni.
A zsidó állam és a NATO között kapcsolatok elmélyülését az is jelzi, hogy tavaly az észak-atlanti szervezet brüsszeli központjában Izrael nyitott egy irodát.