Mihai Tudose nem tárgyal egyik romániai régió autonómiájáról sem

2018.01.11. 21:21

Mihai Tudose román miniszterelnök csütörtökön az egyik közösségi portálon tett bejegyzésében közölte: románként és kormányfőként elutasít bármiféle tárgyalást Románia valamely részének az autonómiájáról. A Román Akadémia szerint Bukarestnek nem szabad a magyarokkal vitába bocsátkoznia sem a – Román Királyság és Erdély egyesülését kimondó – 1918. december elsejei gyulafehérvári nyilatkozatról, sem Trianonról, mert azzal azt üzenné a világnak, hogy megoldandó vitája van a szomszédaival. A Fidesz szerint elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan a román miniszterelnök magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos nyilatkozata.

A miniszterelnök ezzel a Realitatea hírtelevíziónak szerda este adott nyilatkozatát pontosította. Úgy vélte: az autonómia sérti Románia alkotmányát, amely már az első paragrafusában biztosítja a román állam egységes és oszthatatlan voltát.

A Székelyföld autonómiájáról szóló viták törvénytelenek, és nem kell ezeket komolyan venni. Ezek csupán a Románia egységének a destabilizálására tett kísérletek a centenárium (Erdély és Románia egyesülése kinyilvánításának a centenáriuma) évében" – pontosította Mihai Tudose miniszterelnök.

A miniszterelnök a szerda esti interjúban azt is megemlítette, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a magyar pártok felvetését, alábecsülni sem kell, de túlságosan nagy jelentőséget sem kell tulajdonítani neki. Úgy vélte, hogy az autonómianyilatkozatnak csupán az a célja, hogy román-magyar marakodással teljen el Erdély és Románia egyesülése kinyilvánításának a centenáriumi éve.

Mihail TudoseForrás: AFP/Daniel Mihailescu

Az RMDSZ szerint Tudose felelőtlen

Az egyik közösségi portálon tett román nyelvű bejegyzésében Porcsalmi Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke felelőtlennek és a miniszterelnöki tisztséghez méltatlannak minősítette a román kormányfő szerdán késő este tett nyilatkozatát. Úgy vélte, hogy "a primitív és középkori viszonyokra jellemző" nyilatkozatával a miniszterelnök "leplezetlenül megfenyegette" a székelyföldi magyar közösséget.

"A miniszterelnök vagy nem tájékozott, vagy semmit nem értett meg az RMDSZ arra vonatkozó javaslatából, hogy kezdődjön őszinte párbeszéd a románokkal az autonómiáról" – fogalmazott Porcsalmi Bálint. Hozzátette: Mihai Tudose jelezheti, hogy nem ért egyet egy nyilatkozattal vagy egy politikai projekttel, "de nem küldheti akasztófára azokat, akik nem értenek egyet vele".

A politikus arra utalt, hogy időközben a Dcnews.ro portál közzétette a miniszterelnök teljes nyilatkozatának a leiratát. Ebben azok a részek is szerepelnek, amelyek a szerda esti tévéadásban a rossz telefonkapcsolat miatt alig voltak kivehetőek. E leírás szerint a kormányfő a következőket is mondta: "Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is".

Az RMDSZ ügyvezetője azonban az állásfoglalásában a nyilatkozat egy pontatlan átiratára hivatkozott, amelyben az állt: "ha a székely zászlót felvonják az ottani intézményekre, akkor ők is ott fognak lógni a zászló mellett".

Az RMDSZ Borboly Csabának, a szövetség Országos Önkormányzati Tanácsa elnökének a tiltakozó állásfoglalását is eljuttatta csütörtök este az MTI-hez. Borboly Románia alkotmányát idézte, melynek 6. cikkelye kimondja: az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez. "Márpedig a székely zászló identitásunk kifejezésének egyik fő eleme, amelyről nem mondunk le" – jelentette ki a politikus, aki a székelyföldi Hargita megye önkormányzatát vezeti.

A Román Akadémia elutasítja a vitát a magyarokkal Erdély és Románia egyesüléséről

A román tudományos elit csúcsszervének csütörtökön közzétett állásfoglalása szerint Romániának nincs problémája sem december elsejével, sem a trianoni békeszerződéssel, sem szomszédaival, sem a területén élő kisebbségekkel. Erre a vitára nem kerülhet sor, mert az nem egy ártatlan, őszinte párbeszéd lenne, hanem egy alattomos kampány ürügye, amely megkérdőjelezné az első világháború teljes kontextusát, amely a románság számára a nemzetegyesítés háborúja volt – olvasható a Román Akadémia nyilatkozatában.

A dokumentum szerint a trianoni szerződés, a liberális demokrácia, az európai újjáépítés alapjául szolgáló wilsoni elvek, a "pax americana" jelentették Románia további létének alapjait. Bár az akadémia elvileg nyitott a vitára, nem fogadhatja el a "teljes relativizmus" elvét, nem tehet "mindent" vita tárgyává, nem hagyhat mindent megkérdőjelezni.

"Romániától nyugatra egyesek azt javasolják, hogy szervezzünk tanácskozást a centenárium alapjairól és előzményeiről, december elsejéről és a trianoni békeszerződésről. Klasszikus stratégia: nyissunk hivatalos vitát, amivel azt üzenjük a világnak, hogy itt létezik egy megoldandó probléma" – magyarázza fenntartásait a Román Akadémia.

Úgy vélik: a keletről vagy éppen nyugatról érkező párbeszédfelhívások nem hitelesek, mert olyanoktól származnak, akik nyíltan hirdetik az illiberalizmust, és élen járnak az Európai Unió működési szabályainak megkérdőjelezésében. "Nem hirdetheted a liberalizmust Bukarestben, miközben Moszkvában vagy Budapesten illiberális vagy" – olvasható az állásfoglalásban.

A szerzők szerint az illiberalizmus ma az irredentizmust bátorítja, hamis vitákat erőltetve ideológiai alapon megkérdőjelezi a Trianon utáni európai rendet, politikai alapon pedig olyan átszervezést akar a román államra erőltetni, amely a szakadár mozgalmak térképére helyezné Romániát.

A dokumentum leszögezi: Romániában nincs etnikai feszültség, más államok számára is modellként szolgál, az 1918-as egyesülés és "az akkori etnikumközi konszenzus fontos lecke azok számára, akik ma zavarosban halásznak". Az akadémikusok abból következtettek a száz évvel korábbi egyetértésre, hogy a gyulafehérvári nyilatkozat nem polgárháború eredménye volt, az Erdélyben élő magyarok vagy németek "nem harcoltak sem az egyesülésért, sem ellene".

A Román Akadémia mindent megtesz azért, hogy a centenárium ne váljon a széthúzás, vagy etnikai feszültségek ürügyévé. A tudományos fórum szerint a valódi, nem formális magyar-román megbékélés legvilágosabb jele a román centenárium közös megünneplése lenne a legmagasabb politikai és diplomáciai szinten.

Fidesz: megbocsáthatatlan a román miniszterelnök nyilatkozata

A nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója, Hidvéghi Balázs csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Mihai Tudose akasztással fenyegette meg azokat az erdélyi magyarokat, akik a szülőföldjükön székely zászlót tűznek ki és kiállnak magyarságukért. Hangsúlyozta: ez a kijelentés a 20. század legsötétebb, legbarbárabb időszakait idézi, és olyan agresszivitásról tanúskodik, amely egy magát európainak tekintő állam kormányfőjétől megengedhetetlen.

Úgy fogalmazott: Mihai Tudose szavai "túlmennek minden határon, példátlanok az európai politikában és végérvényesen belevésődnek minden magyar lelkébe és emlékezetébe". A kommunikációs igazgató szerint a román miniszterelnök azonnali bocsánatkérése a minimumot jelenti.

A Fidesz-KDNP mindent megtesz azért, hogy megvédje az erdélyi magyarokat akár Románia "primitív" kormányfője ellen is – tette hozzá.