Orosz elnökválasztás: nem közölhet választási felméréseket a Levada központ

Vágólapra másolva!
Nem közölhet az elnökválasztásra vonatkozó adatokat a kampány során a legnagyobb orosz független közvélemény-kutató intézet, a Jurij Levada Független Elemzőközpont, mivel külföldi ügynökké minősítették – erősítette meg kedden Moszkvában az erre vonatkozó sajtójelentéseket Lev Gudkov, az intézet igazgatója.
Vágólapra másolva!

A Levada központot 2016. szeptember 5-én, kevéssel az abban az évben megtartott parlamenti választásokat megelőzően jegyezte be külföldi ügynökként az orosz igazságügyi minisztérium, arra hivatkozva, hogy több kutatását külföldi, egyebek között amerikai kormányzati forrásból származó pénzekből végezte. Ebben a minőségében a központ

december 18. óta nem tehet közzé olyan adatokat, amelyek a március 18-án megtartandó politikai erőpróbára vonatkoznak, egyebek között nem publikálhat majd exit-pollokat sem.

A választás lebonyolítása után az intézet visszatérhet majd a voksolásra vonatkozó felmérések közléséhez.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden kijelentette, hogy a törvény értelmében

külföldi ügynökként a Levada valóban nem közölhet a választásokra vonatkozó adatokat,

és felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszországban több más közvélemény-kutató intézet is működik. Az intézetet Gudkov szerint a vonatkozó jogszabály megszegése esetén pénzbírásággal, sőt betiltással sújthatják. A központ igazgatója a Vedomosztyi című napilapnak elmondta, hogy a felméréseket azért el fogják végezni.

Mihail Fedotov, az orosz elnöki jogi tanács vezetője még 2016-ban úgy nyilatkozott, hogy a Levada központ akkor kerülhet ki a külföldi ügynök kategóriából, ha non-profitból haszonorientált szervezetté minősítteti át magát.

A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet hétfőn ismertetett felmérése szerint egyébként az államfői tisztségre újra pályázó Vlagyimir Putyin hivatalban lévő elnökre az oroszok 73,8 százaléka szavazna 67 százalékos voksolási hajlandóság mellett, ha jövő vasárnap tartanák a választásokat. A VCIOM szerint Pavel Grugyinyin, a kommunisták elnökjelöltje a szavazatok 7,2 százalékát, Vlagyimir Zsirinovszkij a liberális demokraták vezére pedig 4,7 százaléka kapná. Kszenyija Szobcsak televíziós személyiség 1, Grigorij Javlinszkij, a Jabloko párt alapítója 0,6, Borisz Tyitov vállalkozási ombudsman, a Növekedés Pártjának vezetője pedig 0,3 százalékon áll.

A független elnökaspiránsként induló

Putyin kedden egymilliónál több támogató aláírást gyűjtött össze. A hivatalos jelöltként való bejegyzéséhez 300 ezres igazolt támogatottságra van szüksége.

A Központi Választási Bizottság által jóváhagyandó hivatalos elnökjelöltek listája a hónap végén áll majd össze. A parlamenten kívüli pártok elnökjelölt-aspiránsainak a szavazólapra való felkerülésükhöz 100 ezer aláírást kell összegyűjteniük, a parlamenti pártok esetében ettől az eljárásától eltekint a vonatkozó jogszabály.

Eddig csak Grugyinyin és Zsirinovszkij számít hivatalosan is elnökjelöltnek. Ella Pamfilova, a választási bizottság elnöke hétfőn kijelentette, hogy az elnökjelöltek száma, ha valamennyi aspiránsnak sikerül összegyűjtenie a szükséges mennyiségű aláírást, legfeljebb 19 lehet majd.