A pedofil rendőrtől a székelyek fenyegetéséig: fokozódó káosz Romániában

Mihai Tudose
Romania's outgoing economy minister Mihai Tudose speaks to the media after was designated as the new premier, on June 26, 2017 in Romanian Parliament in Bucharest. Tudose, 50, now has 10 days to gain the vote of confidence in his government and his programme. / AFP PHOTO / STRINGER
Vágólapra másolva!
Egyre nagyobb a politikai káosz Romániában, annak ellenére, hogy a kormánykoalíciónak stabil többsége van a parlamentben. A szocdemek alig több mint egy év alatt már két miniszterelnököt fogyasztottak el. A politikai válság legfőbb oka, hogy a kormánypárt elnöke nem lehet kormányfő, mert korábban jogerősen elítélték. Másrészt pedig bár a felszínen úgy tűnik, hogy minden rendben van a román gazdaságban, de egyre súlyosabb strukturális problémák vannak. Mivel 2019-ben elnökválasztást tartanak, ezért a kormánypártok minden körülmények között elkerülnék azt, hogy megszorító intézkedéseket hozzanak, azonban könnyen lehet, nem tudják kihúzni addig.
Vágólapra másolva!

Egyre nagyobb a politikai káosz Romániában, amit jól szimbolizál az, ami Mihai Tudose lemondott miniszterelnök körül történt. A kívülálló számára úgy tűnik, hogy Tudose akasztós nyilatkozata kapóra jött a kormányzó szocdemeknek, hogy megváljanak a kormányfőtől, azonban a helyzet ennél lényegesen bonyolultabb. Most megpróbáljuk bemutatni, hogy tulajdonképpen, mi is történik Romániában.

Nagyon sokan nem kértek Tudoséból

A hivatalos indoklás szerint Tudose azért távozik, mivel a 2016. decemberi parlamenti választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága megvonta tőle politikai támogatását. A végrehajtó bizottságban

60-an szavaztak Tudose leváltásra, amit csak négyen elleneztek, és négyen tartózkodtak.

Távozáskor Tudose azt mondta: fegyelmezett tagja a PSD-nek: a párt bízta meg, az is váltja le, nem akar pártszakadást. Erre túl nagy esély nem lett volna, mivel meglehetősen nagy többség sorakozott föl a kormányfő leváltására.

Elfogyott a levegő Mihai Tudose lemondott román kormányfő körül Forrás: AFP/Stringer

Elődjéhez, a tavaly júniusban leváltott Sorin Grindeanuhoz hasonlóan Tudose a párt elnökével, Liviu Dragneával került konfliktusba. A romániai politikai válság lényege, hogy a legutóbbi választáson győztes pártelnök nem lehet miniszterelnök, mivel priusza van. Éppen ezért eddig engedelmes személyeket keresett a kormányfői szerepre, akiket azonban eltávolított a hatalomból, amikor nyíltan szembeszálltak akaratával.

Nem volt szerencsés keze

Dragnea és Tudose között az első nyílt konfrontációt az okozta, hogy a múlt héten egy pedofil rendőr körüli botrány miatt a kormányfő lemondásra szólította fel a pártelnök egyik legközelebbi bizalmasát, Carmen Dan belügyminisztert.

A Dragnea és Tudose közti feszültség azonban régebbi keletű:

a kormányfő egyik legfőbb "bűne" az volt, hogy nem vállalta az igazságügyi reformot. A csomagot ugyanis sürgősségi kormányrendelettel szerette volna elfogadtatni a szociáldemokrata párt, de a kormányfő nem akarta magára vállalni a felelősséget, és ragaszkodott a parlamenti eljáráshoz.

Dragnea a lemondás után azt mondta, azt rója fel Mihai Tudosének, hogy az év elején nem vonta meg a 2017-es mérlegét és nem ismertette 2018 kormányzati prioritásait, ehelyett olyan kijelentéseket tett nyilvánosság előtt, amelyeket előbb a párton belül kellett volna megvitatni. Arra a kérdésre: van-e valamilyen garancia arra, hogy fél év múlva a PSD nem akarja harmadik kormányát is leváltani a pártelnök beismerte: "nem volt szerencsés keze" Grindeanu és Tudose esetében, ezért úgy döntött, hogy ő maga már nem tesz javaslatot a következő kormányfőjelöltre.

Liviu Dragnea nem lehet miniszterelnök, miközben ő a kormánypárt vezetője Forrás: AFP/Daniel Mihailescu

Női miniszterelnöke lehet Romániának

Klaus Johannis államfő bár korábban arról beszélt, hogy még egy szocdem miniszterelnök bukása után egyáltalán nem biztos, hogy a PSD soraiból jelöl majd új kormányfőt. Azonban a még nagyobb politikai válság kialakulása elhárult azzal, hogy az eddigi védelmi minisztert Mihai Fifort nevezte ki ideiglenes miniszterelnöknek.

A jobboldali elnök kifejezte aggodalmát amiatt, hogy nem sokkal egy évvel a választások után immár a PSD második kormánya is megbukott.

Jelezte: a negatív gazdasági következmények megelőzése érdekében nem fogja hátráltatni egy új kormány kinevezését, ezért szerdára kormányalakítási egyeztetésekre hívta a parlamenti pártokat. Johannis egyébként sem sokat tehet, mivel a PSD-nek és a vele közösen kormányzó liberálisoknak (ALDE) stabil többsége van a parlamentben.

Időközben kiderült, hogy Viorica Dancila európai parlamenti képviselőt jelölik a szocdemek miniszterelnöknek. A mérnök végzettségű, 54 éves Dancila 2015 óta vezeti a szociáldemokraták nőszervezetét, 2009 óta tagja az EP-nek. 2008-2010 között abban a dél-romániai Teleorman megyében volt önkormányzati képviselő, amelynek megyei tanácsát Liviu Dragnea mostani pártelnök vezette. Kinevezése esetén Dancila lehet Románia első női miniszterelnöke.

Veszekedés és nehéz helyzet

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke egyébként nem feltételezi, hogy Tudose a magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos múlt heti botrányos kijelentése miatt mondott le miniszterelnöki mandátumáról, Kelemen Hunor szerint azonban így ez a sértés sem maradt következmények nélkül. Kelemen Hunor nem akarta kommentálni a PSD döntését, a kormányfő lemondását viszont természetesnek tartotta, miután pártja megvonta tőle a politikai támogatást. Kifejtette: a PSD-ben több belső konfliktus is felütötte a fejét,

többet veszekedtek, mint amennyit kormányoztak, ezért várható volt egy ilyen végkifejlet.

A felelősség ebben a pillanatban a többségi koalíciót terheli, amelynek szem előtt kéne tartania, hogy meglehetősen nehéz időszakot élünk gazdasági szempontból, a költségvetést megszavazták, de sok a kérdőjel, jövő évben pedig Románia az EU elnöki tisztségét tölti be, amire teljesen felkészületlen - vélekedett az RMDSZ elnöke, aki szerint nem valószínű, hogy előrehozott választásokra kerülne sor. Kelemen Hunor nyilatkozata világosan mutatja, hogy milyen helyzetben is van most Románia. Bár a felszínen úgy tűnik, hogy az ország gazdasága rendben van (legutóbb 8,8 százalékos bővülést mutattak az adatok), eközben súlyos strukturális gondok vannak.

Kelemen Hunor szerint nem az akasztással való fenyegetőzés miatt kellett távoznia Tudosénak Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Mélyülő válság a 2019-es választás árnyékában

Mindezekről a gondokról a Bloomberg hírügynökség legfrissebb cikke is beszámolt. Az Európai Unió egyébként már figyelmeztette Bukarestet, nem tudja majd tartani a költségvetési deficitet, ha ilyen iramban költekezik.

Mindezzel párhuzamosan felpörgött a hitelfelvétel, miközben az emelkedő infláció miatt a jegybank óvatosan hozzákezdett a kamatok emeléséhez.

Mindez pedig egy ördögi körhöz vezethet, mivel egyre többen nem tudják majd törleszteni a megemelkedő kamatok miatt a hiteleiket, ez pedig a Bloomberg szerint sok család számára pénzügyi katasztrófát jelent majd.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy már tavaly is szembe kellett néznie a PSD-ALDE koalíciónak a teljesíthetetlen választási ígéreteivel és az ebből fakadó társadalmi elégedetlenséggel. Bár a korábbi intézkedések nyomán 2017-ben a romániai reálbérek mintegy tíz százalékkal nőttek, ősszel már a szakszervezetek is tüntetni kezdtek, mert a kormány csak úgy tudta az újabb 25 százalékos közalkalmazotti béremelésről szóló ígéretet tartani, hogy a járulékbefizetési kötelezettséget a munkavállalókra hárította, így

a 2018-tól életbe lépő bruttó béremelés nem eredményez már többletjövedelmet,

jó, ha az alkalmazottak nettó bére nem csökken.

A kormánykoalíciónak pedig meg kell őriznie a népszerűségét legalább 2019 végéig, mivel akkor választ új elnököt Románia. A PSD értelemszerűen szeretné megszerezni a posztot, de ha nem sikerül a mostani növekvő életszínvonalat fenntartani, akkor meglehetősen nehéz dolguk lesz a választáson. A gazdasági adatok azt mutatják, hogy jelentősebb megszorítás nélkül nem tudja Románia megőrizni az egyensúlyát. Mindezek pedig előre kódolják a jövőbeli politikai konfliktusokat.