Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ilnur Cevik szerint, ha újra szír fennhatóság alá kerülne az afríni enklávé, akkor nem lehetne garantálni Törökország biztonságát, elsősorban a Kurd Munkáspárt (PKK) katonai szervezetének a térségben kifejtett tevékenysége miatt.
Az Egyesült Államok felszólította az ankarai kormányt, hogy azonnal vonja ki a csapatait Szíriából, de ezt a törökök nem fogják végrehajtani.
Erdogan tanácsadója nyíltan ki is mondta,
tudatában vannak annak, hogy megsértik Washington érdekeit a régióban, de ez nem érdekli őket.
Ankarának az a célja, hogy megsemmisítse az általa terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspártot Szíriában, illetve „vissza akarja adni" a saját területeiket a turkománoknak és az araboknak.
A turkománok a törökök egyik etnikai alcsoportját képezik, több közel-keleti államban élnek milliós nagyságrendben, szír területeken a különböző becslések szerint 1,5-3,5 millióan lehetnek.
Bassár el-Aszad elnök rezsimje nem ismeri el őket nemzeti kisebbségként és hivatalosan a nyelvük is be van tiltva.
Erdogan nyilvánvalóan rájuk akarja alapozni expanzionista külpolitikáját.
A helyzetet bonyolítja, hogy a térségben a kurdok alkotnak többséget, akik szintén el vannak nyomva Damaszkusz által.
A szíriai kurdok egyébként tagadják a török vádakat, miszerint együttműködnének a Kurd Munkáspárttal és
azzal vádolják Ankarát, hogy már éve óta segíti az Iszlám Állam tevékenységét,
továbbá más dzsihadista szervezeteket is finanszíroz anyagi értelemben.
A Munkáspárt katonai szárnya az utóbbi hetekben több rakétát lőtt ki Törökország keleti részén lévő városokra, Erdogan ezt használta fel ürügyként Afrín elfoglalásának az igazolására.
Nemrég a törvényes szír kormány és a török adminisztráció között azért vált feszültté a helyzet, mert Aleppóba városába a török csapatok kíséretében bevonult a Hay'at Tahrir al-Sham nevű iszlamista csoport, amely a hírhedt al-Kaida terrorszervezethez kapcsolódik.
Egy helyi kurd tisztviselő, Aldar Xelil azt nyilatkozta a libanoni sajtónak, hogy Moszkva kvázi megengedte Ankarának Afrín elfoglalását, hiszen az orosz kormány üzenetében két választás elé állította a kurdságot:
átadják az enklávét Aszadnak, vagy a törökök bombázni fogják őket.
A kurdok azonban egyik variánsból sem kértek, így az ellenállást választották.
A szíriai Kurdisztán vezetése Aldar Xelil szerint
nem enged Moszkva zsarolásának és soha nem fogja elfogadni Damaszkusz fennhatóságát, mint ahogy Ankara hódítási törekvéseit sem.
A tisztségviselő ugyan nem mondta ki, de a cél nyilvánvaló:
egy szuverén kurd állam megteremtése Szíria és Irak északi részén.
Az iraki Kurdisztán területén rendezett függetlenségi népszavazás is ebbe az irányba mutat.
A nyugati hatalmak egyelőre nem támogatják az elszakadási törekvéseket, de ez a jövőben könnyen változhat, főleg ha ismét eredménytelenek lesznek a szíriai polgárháborút lezárni akaró béketárgyalások.
