Ez a babaarcú maffiózó több embert lőtt szitává

2018.02.24. 12:33

Az Egyesült Államok első számú közellensége volt az 1930-as években. A kölyökképű gengszter rengeteg bankot rabolt ki, rendőröket, FBI ügynököket lőtt szitává, és az egyik legveszedelmesebb maffiózóval, John Dillingerrel szövetkezett. 1934-ben azonban mindkettejüket lelőtték egy-egy rajtaütés során.

A később csak Babyface Nelsonként emlegetett férfi 1908. december 6-án, Chicagóban született, Lester Joseph Gillis néven. Szülei Belgiumból érkeztek, de már Amerikában házasodtak össze. Lester Joseph Gillis már nagyon fiatalon összetűzésbe keveredett a törvénnyel: meglőtte egyik barátját egy talált fegyverrel. Javítóintézetbe került, ahonnan ugyan egy múlva szabadult, de hamar vissza is került, mert ellopott egy autót. Akkor is javítóintézetben volt, amikor karácsony estéjén apja öngyilkos lett.

Húszéves koráig egy benzinkútnál dolgozott, de aztán csatlakozott egy bandához. A tagok
alkoholt csempésztek Chicagóba a szesztilalom idején. Két éve múlva már fegyveres rablásokat is elkövettek. Először egy áruház-igazgató otthonába törtek be, két hónap múlva pedig egy bankigazgatóhoz. Összesen 75 ezer dollár értékben raboltak ékszereket. Alig egy hónap múlva már túl voltak az első bankrablásukon is.

Még ebben az évben kifosztották a város polgármesterének feleségét. Gillisre ekkor ragadt rá a
„Babyface" vagyis „Babaarcú" név. A kirabolt nő ugyanis egy alacsony, kölyökképű emberként jellemezte a támadóját. 

Lester Joseph Gillis, "Babyface Nelson"Forrás: Wikimedia Commons/FBI

Ezután egy fogadót támadtak meg, de a rablás rosszul sült el, és a banda három embert lelőtt,
hármat pedig megsebesített. Ekkor Nelson ugyan még nem ölt, de röviddel az eset után meggyilkolt egy
kocsmatulajdonost.

1931 januárjában elfogták a bandát, és Nelson börtönbe került. Egy év múlva egy másik fegyintézetbe akarták átszállítani: ekkor szökött meg.

Kaliforniába menekült. Ott összebarátkozott Eddie Bentzcel, aki több mint 150 bankot rabolt ki. A technikája az volt, hogy a rablás minden apró kis részletét alaposan kitervelte, kezdve a bank kiválasztásától a menekülésre alkalmas útvonalakig.

Bankrablásból utcai lövöldözés

1933. augusztus 18-án Bentz és Nelson három társukkal mentek be a Grand Haven-i bankba,
fegyverekkel. Még mielőtt bármit is tehettek volna, az egyik pénztáros megnyomta a vészcsengőt. Amikor ezt meghallotta a társuk, aki kint várta őket az autóban, elmenekült, magukra hagyva a bankrablókat.

Eddie BentzForrás: Wikimedia Commons

A riasztó viszont nem csak a seriffnek jelzett, hanem a bankkal szemközti bútorboltban is. A tulajdonosa, Mr. Kinkema fogta a puskáját, és elkezdett tüzelni az épületből kirohanó bankrablókra.  Nelson és bandája a bank pénztárosait élőpajzsként használták. A menekülő bankrablók végül megállítottak egy kocsit: hármuknak sikerült beszállni és elhajtani, de negyedik társuk csak futva
követte őket. De mivel az utcabeliek meglőtték, és a földre vitték, ő már soha nem csatlakozott a bandához. A többi tag közül egyet elkaptak a rendőrök, Nelsonnak és két másik társának sikerült meglógnia.

Nelson saját bandát alapít

A kudarcba fulladt bankrablás után Nelson úgy döntött, hogy itt az ideje egy új bandát szervezni. Ennek
tagjai Van Meter, Tommy Carroll és Eddie Green lettek. Velük és két másik bűnözővel, 1933. október 23-án kirabolták minnesotai a Brainerd-i First National Bankot. De még nem hagyták el a bankot, amikor egy férfi be akart lépni, Babyface Nelson pedig lőni kezdett rá, és mindenki másra, aki akkor az utcán volt. A banda 32 000 dollárral távozott. Ezután Nelson családjával és a társaival együtt a texasi San Antonióba mentek. Itt rengeteg fegyvert és lőszert szereztek be. Többek között azt a 38-as Coltot, amelyet később egy sorozatlövővé alakítottak át, és amellyel Nelson megölte Carter Baum FBI ügynököt.

Ez év vége táján a banda egyik tagja, Tommy Carrol lelőtt egy nyomozót, míg egy másikat megsebesített.

A férfit megpróbálták letartóztatni, a banda többi tagja pedig elmenekült a városból. Nelson
azonban nem tartott velük: feleségével és fiával Los Angelesbe mennek. Ott találkoztak John Paul Chase-zel és Fatso Negrivel, akikkel újabb bankrablásokat kezdek tervezni.

Eközben, 1934 márciusában a hírhedt bűnöző, John Dillinger megszökött a fogdából. Egy fából faragott pisztollyal kényszerítette az őrt, hogy nyissa ki cellájának ajtaját, majd a seriff autójával elmenekült. Míg az FBI országos hajtóvadászatot szervez a férfi ellen, addig Nelson szövetkezik Dillingerrel. 

John DillingerForrás: AFP/Collection Roger-Viollet

Nelson és társai még ebben a hónapban elraboltak egy koronatanút, aki egykori főnökeik, Bill
Graham és Jim McKay ellen vallott volna. Az elrabolt férfit soha többet nem látták, és az FBI-nak is
csak annyit sikerült kiderítenie, hogy holttestét egy elhagyatott bányába dobták.

Rövid idő múlva a nyomozók rajtaütöttek a banda egyik tagján, Eddie Greenen, Nelson és Dillinger
viszont folytatták a bankrablásokat. Észak-Wisconsinban egy üdülőtelepen béreltek szállást - itt
készültek fel a rablásokra. A szállásadó felesége azonban felismerte Nelsonékat, és táviratban értesítette a rendőrséget. Április 22-én csaptak le a bandára. Ám az ügynökök két, az erdőből érkező munkásra azt hitték, hogy Nelsonék közé tartoznak, ezért azonnal tüzet nyitottak rájuk. A lövések hangjára a bandatagok is felfigyeltek, és a hátsó ajtón át, illetve az ablakon kiugrálva menekültek a házból. A tagok az erdő felé vették az irányt, de Nelson másfele
indult, gyalog. Eközben lőnni kezdtek a rendőrökre. Az FBI-nak azonban sikerült három nőt
elfogniuk. Köztük volt Nelson felesége is.

Dillinger és Nelson ellen pedig a hajtóvadászatot indítottak.

A két maffiózó hónapokon át menekült, de közben még egy-egy bankot kiraboltak. Nelson feleségét nyáron szabadon engedték, és a pár Kaliforniába ment, ahol újra találkoztak John Paul Chase-zel.

Vissza a Chicagóba

1934. július 22-én este a nyomozók a Chicagói Biograph mozi kijáratánál lelőtték Dillingert. Nelson pedig az első számú közellenség lett. Novemberig különböző városokban – San Francisco, Reno, Las Vegas, Sacramento – bujkálnak. Ezután visszatért szülővárosába, Chicagóba.

Biograph mozi, ChicagoForrás: Wikimedia Commons

Az FBI pedig arra számított, hogy a menekülő bandatagok felkeresik korábbi búvóhelyüket
Wisconsinban, ezért ott várták őket. November 27-én Nelson, a felesége és John Paul Chase
valóban elmentek oda, de végül sikerült elmenekülniük az ügynököktől hemzsegő házból. A nyomozók viszont látták Nelsonék kocsiját, amire azonnal kiadták a körözést.

Az utolsó összecsapás

Az autót két ügynök vette észre, de Nelson is felismerte a nyomozókat és több manőver után
a banda vette üldözőbe az FBI-osok autóját. Kilőtték a szélvédőjüket, és végül sikerült lerázniuk őket. A hajsza közben viszont az ő kocsijuk is találatot kapott. Nelsonék igen szorult helyzetbe kerültek: nyomukba eredt egy másik FBI-os autó, míg az övék egyre jobban lassult. Nelson hirtelen bekanyarodott és megállt egy barringtoni park bejáratával szemben. A nyomozók is lefékeztek, majd kiugrottak az autóból és tüzet nyitottak a gengszterekre.

Az egyikük hat golyót eresztett Nelson gyomrába és mellkasába, de a maffiózó tovább harcolt. Egy sorozatlövéssel szinte kettévágta az ügynököt, a másikat pedig fejbe lőtte.

A felesége és Chase kocsiba tették Nelsont, és egy menedékházba vitték. Ott halt meg, aznap este fél nyolckor. Az autóban még annyit mondott utoljára:
Nekem végemTestét másnap reggel egy temető mellett találták meg. Egykori felesége és társa különváltak. A nő
feladta magát, és egy évre börtönbe vonult. Ő 1987-ben, 76 éves korában halt meg.
John Paul Chase-t még abban az évben elfogták a rendőrök. Életfogytiglanra ítélték az Alcatraz
börtönbe. 1966-ban kegyelmet kapott, majd hat év múlva, 71 évesen halt meg.

John Paul ChaseForrás: Wikimedia Commons

Több hollywoodi írót is megihletett Babyface Nelson élete, így készültek el a Babyface Nelson (1957), a
Babyface Nelson (1996), az Ó, testvér, merre visz az utad? és a The Kansas City massacre című filmek. A Közellenségek című amerikai krimi pedig John Dillinger és Nelson történetét dolgozza fel.