2025-re Szerbia teljes jogú tagja lehet az Európai Uniónak

Belgrád, 2018. február 26. Aleksandar Vucic szerb államfő (j) Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét fogadja Belgrádban 2018. február 26-án. Az Európai Bizottság február 7-én közzétett bővítési stratégiájában elképzelhetőnek nevezte Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását. (MTI/AP/Darko Vojinovic)

Az európai uniós tagság elnyerése érdekében Szerbiának és Koszovónak rendeznie kell a kapcsolatát, de mindenki csak arról beszél, hogy ez a lépés mennyire fontos az európai integráció szempontjából, elfeledve, hogy ez valójában az itt élők érdekeit szolgálja a leginkább – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök hétfőn Belgrádban azon a sajtótájékoztatón, amelyet Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott.

Kiemelte:

az Európai Bizottság 2025-öt jelölte meg mint azt a dátumot, amikorra Szerbia elérheti a teljes jogú európai uniós tagságot, de ez nem garantált időpont, hanem elérhető céldátum.

Ez lehetséges időpont, de voltaképpen nem a cél a fontos, hanem az a folyamat, amely jobb életkörülményeket teremt a Szerbiában élőknek, hiszen a szükséges reformok az itt élők érdekeit szolgálják – magyarázta a szerb államfő.

Jean-Claude Juncker és Aleksandar Vucic Forrás: MTI/AP/Darko Vojinovic

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke leszögezte, mindig is úgy vélte, hogy a Nyugat-Balkán nélkül nem lehet teljes az Európai Unió.

A bővítési stratégiában, amelyet február 6-án fogadott el az Európai Bizottság, azokat a lépéseket fogalmazták meg, amelyeket a csatlakozásra vágyó országoknak meg kell tenniük. "Minden országgal külön-külön kívánunk beszélni, és úgy akarjuk értékelni azokat a lépéseket, amelyeket már megtettek" – tette hozzá Jean-Claude Juncker. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia az egyik olyan ország, amely a leghosszabb utat tette meg a teljes jogú tagság elérése érdekében. "A csatlakozás dátuma nem tőlünk, hanem főként Szerbiától függ" – húzta alá, majd úgy folytatta:

sokan 2025-ös csatlakozásról beszélnek, de "ez nem ígéret, hanem bátorítás", hogy ha az ország minden erőfeszítéssel a reformokon dolgozik, akkor addigra lehet valóság a csatlakozási vágyból.

Optimista Szerbiával kapcsolatban, viszont meg van arról győződve, hogy az EU nem fogadhat be olyan országokat a tagjai közé, amelyek nem rendezték egymás közötti viszonyaikat. "Fontos, hogy a vitás kérdéseket a tagság előtt rendezzék, mert azt szeretnénk, ha a balkáni országoknak stabilitást hozhatnánk, és nem szeretnénk olyan gondokat bevinni az EU-ba, amelyek instabilitáshoz vezethetnének" – magyarázta. Indoklása szerint ezért kell Szerbiának egy jogilag kötelező érvényű megállapodást kötnie Koszovóval a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről. "Nem mondjuk meg, hogy mi legyen ebben a megállapodásban, de a kapcsolatokat rendezni kell" – nyomatékosította.

Rámutatott, a legfőbb kihívás Szerbia számára – a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezése mellett – az igazságügy reformja és a jogállamiság megszilárdítása.