Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Deutsche Welle nevű német külföldi közszolgálati médium a téma kapcsán készített egy interjút az EB vezetőjével.
Juncker nemsokára felkeresi Szerbiát, Montenegrót, Macedóniát, Albániát, Bosznia-Hercegovinát és Koszovót.
Európa első embere értékeli, hogy Macedónia, főleg a névváltoztatási kísérletek tekintetében jelentős előrelépéseket ért el. Szerinte a macedónok megértették ennek a fontosságát ellentétben az albánokkal.
Ugyanakkor határozottan leszögezte, hogy
ő egyetlen államnak sem ígért konkrét dátumot az integrációt illetően,
hiszen most a tagjelölteknek a reformok végrehajtása fontosabb, mint a csatlakozás időpontja.
Azoknak főleg nem tud mondani semmit, akik még el sem kezdték a csatlakozási tárgyalásokat. Itt negatív példaként ismét Albániát említette, de Bosznia sem áll a helyzet magaslatán.
Ennek ellenére áprilisban a tiranai vezetésnek is ajánlatot tesznek majd.
Juncker tisztában van vele, hogy Albánia lakosságának túlnyomó többsége erőteljesen támogatja az európai integrációt, de ehhez teljesíteni kell a feltételeket.
Az egész régió tekintetében kulcsfontosságú, hogy minél előbb oldják meg egymás között a területi jellegű konfliktusaikat.
Ilyen problémákat semmiképp sem lehet az EU-ba importálni.
Az EB elnöke szerint Európa stabilitást szeretne vinni a régióba, de ezért cserébe nem akar instabilitást az Unióban.
Véleménye alapján fontos tudatni a helyi emberekkel, hogy az EU nem a gazdag országok exkluzív klubja, amelyek a többi rovására még gazdagabbá szeretnének válni.
Természetesen arra törekszünk, hogy mindenki számára jólétet biztosítsunk
– jelentette ki.
De azt is fontos leszögezni, hogy Európa egy értékközösség, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a sajtószabadságot biztosítani kell a térség valamennyi államában.
Juncker kifejtette, hogy
az EU jelenleg nincs felkészülve a bővítésre.
El kell magyarázni a Nyugat-Balkánnak, hogy az ajtóban állnak, de a történelmi távolság ennek ellenére jelentős, hiszen nemrég a térségben még katonai konfliktus volt. Ha most elsietjük a lépéseket, akkor újabb nézeteltérések jelenhetnek meg.
Szerinte a „régi Európából" békeüzenet is jöhet a Balkánra, viszont ha ezeket az országokat végül nem fogadjuk be az EU-ba, akkor felrobbanhat a térség.
A lényeg tehát az időzítés.
Azt azonban tudja, hogy a régió fiatal generációinak már nincs türelme várni, ezért ők Európába vándorolnak, mert otthon nem látnak perspektívákat. Ez főleg az albánokat, a szerbeket és a macedónokat érinti.
De valójában az exodus nem szolgálja senki érdekeit sem, ezért a balkáni embereknek egy határozott európai perspektívát kell biztosítani, viszont nem szabad rájuk nyomást sem gyakorolni.
Tehát röviden a sietség helyett a minőségre kell koncentrálni.
Juncker véleménye alapján a tagjelölt országoknak nincs más lehetőségük, mint meghallgatni és elfogadni az Európai Bizottság ajánlásait. Ugyanakkor nem akar ő senkit kioktatni.
A rájuk kiszabott feladatokat azonban végre kell hajtsák, másképp nem lehetnek a közösségünk részei
- tette hozzá.
Fontos leszögezni, hogy egy államot sem kényszerítünk arra, hogy csatlakozzon az Unióhoz.
A brüsszeli sajtó által belebegetett 2025-ös céldátumról egy szót sem mondott Jean-Claude Juncker,
így az valószínűleg egyszerű spekuláció volt.
Állítólag Szerbiának tettek ilyen informális ajánlatot, ennek a feltétele Koszovó függetlenségének az elismerése, amit Belgrád megtagad.
