Juncker: A nyugat-balkáni államok csatlakozásának még nincs konkrét dátuma

2018.03.01. 13:44

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke a közeljövőben hat nyugat-balkáni országba fog hivatalos látogatást tenni. A fő üzenetét: „minőség sietség helyett", nem fogadják éppen kitörő örömmel.

A Deutsche Welle nevű német külföldi közszolgálati médium a téma kapcsán készített egy interjút az EB vezetőjével.

Juncker nemsokára felkeresi Szerbiát, Montenegrót, Macedóniát, Albániát, Bosznia-Hercegovinát és Koszovót.Európa első embere értékeli, hogy Macedónia, főleg a névváltoztatási kísérletek tekintetében jelentős előrelépéseket ért el. Szerinte a macedónok megértették ennek a fontosságát ellentétben az albánokkal.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökeForrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

Ugyanakkor határozottan leszögezte, hogy ő egyetlen államnak sem ígért konkrét dátumot az integrációt illetően, hiszen most a tagjelölteknek a reformok végrehajtása fontosabb, mint a csatlakozás időpontja.

Azoknak főleg nem tud mondani semmit, akik még el sem kezdték a csatlakozási tárgyalásokat. Itt negatív példaként ismét Albániát említette, de Bosznia sem áll a helyzet magaslatán.

Ennek ellenére áprilisban a tiranai vezetésnek is ajánlatot tesznek majd.   

Juncker tisztában van vele, hogy Albánia lakosságának túlnyomó többsége erőteljesen támogatja az európai integrációt, de ehhez teljesíteni kell a feltételeket.

Az egész régió tekintetében kulcsfontosságú, hogy minél előbb oldják meg egymás között a területi jellegű konfliktusaikat. Ilyen problémákat semmiképp sem lehet az EU-ba importálni.

Az EB elnöke szerint Európa stabilitást szeretne vinni a régióba, de ezért cserébe nem akar instabilitást az Unióban.

Véleménye alapján fontos tudatni a helyi emberekkel, hogy az EU nem a gazdag országok exkluzív klubja, amelyek a többi rovására még gazdagabbá szeretnének válni.

Természetesen arra törekszünk, hogy mindenki számára jólétet biztosítsunk – jelentette ki.

De azt is fontos leszögezni, hogy Európa egy értékközösség, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a sajtószabadságot biztosítani kell a térség valamennyi államában.

Balkán-félszigetForrás: Origo

Juncker kifejtette, hogy

az EU jelenleg nincs felkészülve a bővítésre. El kell magyarázni a Nyugat-Balkánnak, hogy az ajtóban állnak, de a történelmi távolság ennek ellenére jelentős, hiszen nemrég a térségben még katonai konfliktus volt. Ha most elsietjük a lépéseket, akkor újabb nézeteltérések jelenhetnek meg.

Szerinte a „régi Európából" békeüzenet is jöhet a Balkánra, viszont ha ezeket az országokat végül nem fogadjuk be az EU-ba, akkor felrobbanhat a térség. A lényeg tehát az időzítés.

Azt azonban tudja, hogy a régió fiatal generációinak már nincs türelme várni, ezért ők Európába vándorolnak, mert otthon nem látnak perspektívákat. Ez főleg az albánokat, a szerbeket és a macedónokat érinti.

De valójában az exodus nem szolgálja senki érdekeit sem, ezért a balkáni embereknek egy határozott európai perspektívát kell biztosítani, viszont nem szabad rájuk nyomást sem gyakorolni.

Tehát röviden a sietség helyett a minőségre kell koncentrálni.  

Juncker véleménye alapján a tagjelölt országoknak nincs más lehetőségük, mint meghallgatni és elfogadni az Európai Bizottság ajánlásait. Ugyanakkor nem akar ő senkit kioktatni.

A rájuk kiszabott feladatokat azonban végre kell hajtsák, másképp nem lehetnek a közösségünk részei - tette hozzá.

Fontos leszögezni, hogy egy államot sem kényszerítünk arra, hogy csatlakozzon az Unióhoz.

A brüsszeli sajtó által belebegetett 2025-ös céldátumról egy szót sem mondott Jean-Claude Juncker, így az valószínűleg egyszerű spekuláció volt.

Állítólag Szerbiának tettek ilyen informális ajánlatot, ennek a feltétele Koszovó függetlenségének az elismerése, amit Belgrád megtagad.