Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Corbyn a The Guardian című baloldali brit napilap pénteki kiadásának véleményrovatában megjelent cikkében hangsúlyozza: nincs senki Nagy-Britanniában, akit ne borzasztana el Szergej Szkripal egykori orosz kettős ügynök és leánya, Julija Szkripal múlt heti barbár megmérgezése katonai célokra kifejlesztett idegméreggel.
A legnagyobb baloldali brit parlamenti erő vezetője szerint azonban a brit közvélemény jogos elvárása, hogy politikai vezetői "hűvös fejjel, kimért válaszlépésekkel" reagáljanak a történtekre, mert a rendőrség által összegyűjtött bizonyítékokat "rohanvást megelőző, felhevült parlamenti légkörben" meghozott döntések sem az igazságszolgáltatást, sem Nagy-Britannia nemzetbiztonsági érdekeit nem szolgálják.
Theresa May miniszterelnök a hét elején, a londoni alsóház képviselőit tájékoztatva jelentette be, hogy a brit szakértői vizsgálat megállapítása szerint az elkövetők orosz fejlesztésű, fegyverekben is használható minőségű idegmérget használtak Szkripal és lánya megmérgezéséhez.
A brit kormány "nagyon valószínűnek" tartja, hogy a támadás mögött Oroszország áll.
A mérgezéses gyilkossági kísérletre válaszul a brit kormány kiutasította a londoni orosz nagykövetség 23 olyan diplomatáját, akikről megállapította, hogy hírszerzési tevékenységet folytatnak Nagy-Britanniában, emellett felfüggesztett minden tervezett magas szintű kétoldalú diplomáciai érintkezést Oroszországgal.
Jeremy Corbyn pénteki írásában azonban hangsúlyozta: parlamenti képviselőként eltöltött eddigi évei alatt túl sokszor tapasztalta, hogy nemzetközi válságok idején "a tiszta gondolkodás helyett az érzelmek és az elsietett ítélkezések kerekedtek felül".
A Munkáspárt vezetője szerint például az iraki háború káoszához is hibás hírszerzési adatok vezettek, elsöprő politikai támogatottsága volt a brit parlamentben a líbiai katonai beavatkozásnak, amely azután szintén elhibázottnak bizonyult, a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után kezdett afganisztáni háború pedig a mai napig dúl, miközben a terrorizmus az egész világon szétterjedt.
A bizonyítékokra támaszkodva kell megítélni, hogy az orosz hatóságokat milyen felelősség terheli a Salisburyben elkövetett gyilkossági kísérletért.
Boris Johnson brit külügyminiszter azonban pénteken kijelentette: a brit kormány véleménye szerint "elsöprően nagy valószínűséggel" Vlagyimir Putyin orosz elnök döntése volt, hogy "a II. Világháború óta első ízben idegmérget használjanak Európában".
Johnson, aki Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszterrel együtt tett látogatást a II. világháború elején lengyel alakulatok részvételével megvívott angliai csata londoni múzeumában, az eseményen elmondta:
Nagy-Britanniának nem az orosz néppel, nem a Nagy-Britanniában élő oroszokkal, hanem "a Putyin vezette Kremllel" van vitája.
Hozzátette: nem szabad megengedni, hogy a Salisburyben történtek Oroszország-fóbia kialakulásához vezessenek.
Czaputowicz a brit külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette: Lengyelország támogatja a Moszkva elleni szankciókat. A Salisburyben történteknek mozgósítaniuk kell a nemzetközi közösséget, annak érdekében, hogy demonstrálni lehessen Moszkva számára a nemzetközi jog megsértésének elfogadhatatlanságát – tette hozzá a lengyel külügyminiszter.
Több szinten és több szituációban közöltük már, hogy Oroszországnak nincs köze ehhez a történethez. Bármilyen utalás az elnökünkre vagy az ő említése ezzel az üggyel kapcsolatban nem más, mint a diplomácia szempontjából sokkoló és megbocsáthatatlan magatartás
– jelentette ki Dmitrij Peszkov szóvivő az Interfax hírügynökségnek.
Peszkov a történteket diplomáciai vétségnek nevezte és Moszkva "bármely pillanatban" válaszolhat az ellene London által bejelentett büntetőintézkedésekre.
A kiemelt bűnügyekkel foglalkozó orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy vizsgálatot indít az orosz állampolgárságú Julija Szkripal elleni gyilkossági kísérlet, valamint a Londonban kedden holtan talált Nyikolaj Gluskov, az Aeroflot légitársaság volt vezérigazgatója meggyilkolásának ügyében. Gluskov a Nagy-Britanniában 2013-ban rejtélyes körülmények között meghalt Borisz Berezovszkij volt orosz kormányzati tisztségviselő és oligarcha bizalmasa volt.
Az SZK egyúttal azt is bejelentette, hogy kész együttműködni a brit társszolgálatokkal.
Alekszandr Jakovenko, Oroszország londoni nagykövete a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, diplomáciai jegyzékben értesítették arról, hogy Szergej és Julija Szkripal állapota válságos. Ezt elégtelennek nevezte, és elmondta, hogy Gluskovnak a brit hatóságok által gyilkosságként minősített halálával kapcsolatban semmilyen információt nem kapott. A kiutasított 23 orosz diplomata kedden távozik majd Nagy-Britanniából. Az intézkedés a családtagokkal együtt mintegy 80 főt érint.
Jakovenko szerint egyébként az RT orosz állami csatorna nagy-britanniai betiltásának kérdése lekerül a napirendről. Az orosz külügyi szóvivő kedden kilátásba helyezte, hogy az RT kiutasítása esetén Oroszországban valamennyi brit tudósító ugyanerre a sorsra jut.
