A NATO szerint nem maradhat büntetlenül a vegyi fegyverek használata Szíriában

2018.04.14. 19:44

Nem maradhat büntetlenül és semmilyen körülmények között sem fogadható el a vegyi fegyverek használata Szíriában, amely közvetlen veszélyt jelent nem csak a helyiekre, de a kollektív biztonságra is - közölte Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Brüsszelben.

A főtitkár a NATO-nagykövetek rendkívüli tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a katonai szövetség határozottan elítéli a szíriai kormány ismételt vegyifegyver-használatát, és a felelősök elszámoltatását szorgalmazza.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkárForrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az észak-atlanti szervezet határozottan támogatja a szíriai rezsim vegyifegyver-tartalékainak teljes körű felszámolását célzó közös fellépést és minden olyan akciót, amely megakadályozza a civilek elleni támadást Szíriában - tette hozzá.

Mint elmondta, a szövetségesek sajnálatukat fejezték ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozata, amely a vegyi támadások elkövetőinek azonosítását és büntethetőségét célzó közös vizsgálati mechanizmusra vonatkozik, 2017 novemberében nem újult meg. A NATO-tagországok nagykövetei a mechanizmus meghosszabbítását támogatták.A főtitkár arról tájékoztatott, hogy katonai szövetség felszólította a szíriai rezsimet és annak támogatóit, Oroszországot és Iránt, hogy tegyék lehetővé a gyors, tartós és akadálytalan humanitárius hozzáférést a konfliktus által érintett területeken.

Emellett arra szólították fel Oroszországot, hogy befolyását felhasználva gyakoroljon nyomást a szír kormányra, hogy konstruktívan vegyen részt az ENSZ égisze alatt zajló genfi folyamatban.

A vegyi fegyverek használata nemzetközi normák és szerződések egyértelmű megsértését jelenti, egyebek mellett az ENSZ BT vegyi fegyverekről szóló egyezményét sem tartja tiszteletben, amelyet Szíria 2013-ban ratifikált - tudatta Stoltenberg.

Szerinte a vegyi fegyverek használata nagyfokú fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra.A szíriai felkelők uralma alatt állt Dúmában április 7-én több mint 40 halálos áldozatot követelt egy feltehetően ideggázokkal történt támadás, amelyért a nyugati hatalmak Bassár el-Aszad elnök rezsimjét teszik felelőssé, és katonai megtorlást helyeztek kilátásba. A damaszkuszi vezetés és legfőbb szövetségese, Oroszország ezt visszautasítják, koholmánynak nevezve a Nyugat állításait.