Egyre meghatározóbb a mesterséges intelligencia

2018.04.15. 21:09

Egyre gyorsabban terjed a mesterséges intelligencia, már egyáltalán nem számít különlegességnek, gyakorlatilag az élet minden területén ott van. Természetesen egy roppant összetett dolog az, hogy hová fejlődhet, pedig maga a definíció egyszerű: olyan nagy számítási kapacitású processzorokra épített rendszer, ami bizonyos keretek közt képes a tanulásra, és minél többet tud, annál többet segíthet automatikusan. Most a teljesség igénye nélkül szemlézzük, hol van vagy lehet már most hatása az MI terjedésének. Az egészségünket óvhatjuk vele, jobb fotókat készíthetünk, de még az energetikai szektor is figyel rá.

Bűnüldözés

Az az arcok és képek elemzésével foglalkozó SenseTime több mint 600 millió dollárt gyűjtött be befektetőktől, ezzel pedig a világ legértékesebb mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó startupja lett. A vállalatnak jelenleg nagyjából 3 milliárd dollár a becsült értéke. Kína többször is hangoztatta célját, miszerint 2030-ra a világ MI vezetőjévé szeretnének válni. Létrehoztak egy "Viper" kódnévre hallgató projektet is. A projektben a térfigyelőkamerák által beküldött képeket figyeli és elemzi az mesterséges intelligencia. Ettől az újítástól azt várják, hogy nagyban megkönnyítheti a hatóságok munkáját a bűnüldözés területén.

illusztrációForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Egészségmegőrzés

Állatkísérletekkel és gépi intelligenciával vizsgálhatja a látás idegrendszeri folyamatait egy magyar vezetésű kutatócsoport. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozó Orbán Gergő és nemzetközi csapata csaknem másfél millió dollárt nyert el egy hároméves projektre.

„A gépi intelligencia fejlődése új inspirációkat és új eszközöket ad a kezünkbe ahhoz, hogy az egyik legfontosabb kognitív képességünket, a látást megértsük. A majmokon és egereken végzett kísérletek összekapcsolása közös analízis- és modellezési technikákkal vagy univerzális elveket fed fel, vagy alternatív stratégiákra világít rá: mindkét lehetőség fontos tanulság mind az emberi, mind a gépi intelligenciáról alkotott képünk szempontjából" – mondta a kutató.

illusztrációFotó: Pályi Zsófia [origo]

Ennél kicsit hajmeresztőbb annak az orosz kutatócsoportnak a megoldása, akik egy mesterséges intelligenciára építő program segítségével meg tudják mondani okostelefonos alkalmazások adatai alapján, hogy ki meddig fog élni. Egy hatalmas, amerikai adatokra épülő mintát tanítottak meg a mesterséges intelligenciának. A program persze nem csak azt vette figyelembe, hogy egy nap mennyi a lépésszámunk, hanem azt is, hogy mennyi időt töltünk aktívan és inaktívan, milyen gyakran és mennyit alszunk, valamint hogy mennyiszer látogatunk el az edzőterembe. Ezzel együtt azt meg kell hagyni, hogy az így begyűjtött adatok nem mutatnak teljes képet, bármennyire is legyen okos a mesterséges intelligencia, viszont az orvosok ezek alapján olyan kezeléseket javasolhatnak, amik növelhetik a várható életkorunkat, vagy éppen kutatásokat folytathatnak az öregedés lassítására.

De a daganatos betegségek elleni harcot is segítheti az a megoldás, amely azonosítja azokat a sejteket, amelyek kulcsszerepet játszanak egy daganatos betegnél a betegség előrehaladásában. Szintén a mesterséges intelligenciára épül és persze magyarok dolgozták ki.

Gyártás / Energia

A 13 európai országban, köztük Magyarországon is meghatározó szerepet betöltő energiaszolgáltató, az E.ON az innovatív energetikai megoldásokra törekszik, így nem meglepő, hogy a fókusz náluk is a mesterséges intelligenciára terelődött. A közelmúltban a németországi Essenben tartott innovációs konferenciájukon ez a téma is kiemelt szerepet kapott, méghozzá a mesterséges intelligencia egyik leghíresebb szakértője is beszélt róla.

Az 55 éves Jürgen Schmidhuber a svájci Dalle Molle Mesterséges Intelligencia Kutató Intézet (IDSIA) társelnöke, Luzernben és Luganóban is tanít az egyetemen. Schmidhuber Sepp Hochreiterrel 1997-ben dolgozta ki a mesterséges intelligencia által alkalmazható tanulási technikát. A Long Short-Term Memory (LSTM, hosszú rövidtávú memória) tulajdonképpen az emberi agy működését utánozza: információkat halmoz fel, amelyek segítenek neki az újdonságokat értelmezni. Schmidhuber úgy véli, hogy az emberi agyban található milliónyi neuron mindegyike úgy működik, mint egy-egy kis processzor. Különböző feladatokat látnak el, és kommunikálnak egymással, amikor feladatot kell végrehajtaniuk. A hosszú évek alatt elvégzett laboratóriumi munka párhuzamosan haladt a számítógépek (és később az okostelefonok) fejlődésével és elterjedésével. Mára már az LSTM az élet minden területén jelen van: beszédfelismerő rendszerek, fordítóprogramok vagy az önvezető autók működése alapul ezen. Schmidhuber négy másik tudós kollégájával együtt megalapította a Nnaisense nevű céget, amelynek különböző részlegei az LSTM lehetséges gyakorlati felhasználási területeivel foglalkoznak, és üzletileg nyereséges projekteket visznek végig. Az ő megoldásait használja az automatikus fordításoknál a Facebook, a Google a beszédfelismerő rendszere, az Apple Siri asszisztense, az Amazon-féle Alexa, stb. Igen biztatóak az eredmények például az orvosi képfelismerés területén: a Nnaisense által kifejlesztett eszköz nagyobb biztonsággal ismeri fel a rákos burjánzásra hajlamos sejteket már a mitózis (sejtosztódás) fázisában, mint egy tapasztalt orvos szeme, szóval akár cikkünk korábbi szakaszában is említhettük volna.

Jürgen Schmidhuber EssenbenForrás: Origo

Maga Schmidhuber 2015-től visszatért gyerekkori álmához és egy olyan humanoid (ember formájú) robottal folytat kísérleteket, amelynek képességei azonosak lehetnek egy emberéivel, sőt meg is haladhatják azokat. A kulcsszó továbbra is a saját magától tanulásra képes mesterséges intelligencia fejlesztése, amely az emberhez hasonlóan „kíváncsian" figyeli a külvilágot, és az onnan begyűjtött információk alapján folyamatosan újraértelmezi az arról alkotott fogalmait. Schmidhuber azt jósolja, hogy az embert helyettesíteni képes robotok ugrásszerű fejlődést hozhatnak az űrkutatásban, és ezzel megváltoztathatják a történelmet. 

Természetesen nem véletlen, hogy az E.ON ilyen kaliberű szakembert is elhívott a konferenciájára, hogy ezzel is jelezzék a téma fontosságát. Aktuális hír, hogy a vállalat az MI segítségével az ipari és kereskedelmi szektor vállalatainak nyújtana segítséget a gyártási folyamatokban, hogy egyrészt növeljék a gépparkok hatékonyságát, másfelől pedig csökkentsék a gyártási költségeket. Ennek érdekében egy San Francisco-i startuppal, a Sight Machine-nel is összeálltak, amely egy digitális gyártási platformot hozott létre. A Sight Machine megoldása mesterséges intelligenciát, gépi tanulást és fejlett analitikát használ, a startup felhalmozott szaktudása a digitális gyártás területén integrálódik az E.ON energiaiparban szerzett tapasztalataihoz, hogy egyedülálló digitális megoldásokat dolgozzanak ki az európai piacon, amelyek lehetővé teszik az energia és az alapvető gyártási folyamatok egyidejű optimalizálását. Az E.ON a technológiával olyan megoldást kínál, amellyel az ügyfelei képesek megjeleníteni energiaáramlásaikat, és gyorsan azonosítani tudják a lehetséges pontokat, amelyek fejlesztésre szorulnak. Csökken a károsanyag-kibocsátás, a prediktív karbantartás révén a gép élettartama és hasznosítása javul, a problémák, gyártási hibák és az optimalizálással kapcsolatos lehetőségek feltárása pedig gyorsabban és hatékonyabban kivitelezhető.

Kényelem

Igen, kissé nagy azoknak a területeknek az összessége, amelyet ez kifejezés lefed, mi most két területet érintünk, egyfelől az otthonaikba és a napi rutinunkba is előbb-utóbb befészkeli majd magát az MI, az okos otthonokról itt írunk bővebben, itt pedig galériával szemléltetjük, hogyan segíti a ház a kvázi létezésünket a falakon belül, egyfajta asszisztensként, hogyan hangolódik egymásra az ember és a technika. De mi azt is a kényelmi szolgáltatásokhoz soroljuk, hogy már az okostelefonokban is ott dobog a mesterséges intelligencia, ennek a zászlóvivője a Huawei lett, a tavaly megjelent Mate 10 Pro telefon után az idei csúcsgépekben, a P Széria P20 és P20 Pro telefonjaiban is az MI segíti például a szebb fotók készítését, de az akkumulátor erejét és a rendszer gyorsaságát is. Vagyis, felhasználói élményt javítja, teszi kényelmesebbé és jobbá.

Nagy az érdeklődés a mesterséges intelligencián alapuló okostelefon irántForrás: Origo

Munkahelyek

Általános félelem sokakban, hogy a mesterséges intelligencia miatt munkahelyek szűnnek majd meg. Ezt is érintették annak a kerekasztal-beszélgetésnek  a résztvevői, amely a közelmúltban zajlott le a mesterséges intelligencia és az automatizáció hatásaival kapcsolatban. Az IBM, a Google és a Salesforce vezető beosztású emberei arra jutottak, hogy inkább több munkahelyet teremt majd az MI, mint amennyi megszűnik miatta. Volt, aki példának a légiutaskísérőket hozta fel, ami nyilván nem létezhetett azelőtt, hogy kialakult a kereskedelmi repülés. Más azt emelte, ki, hogy a nagyobb paradigmaváltások során eddig is mindig több munkahely jött létre, mint amennyi megszűnt. Az, aki hatékonyan használja majd a mesterségesi intelligencia adta előnyöket, nem marad munka nélkül, éppen ellenkezőleg, sikeresebb lehet másoknál. 

illusztrációForrás: AFP/Xinhua News Agency/Mao Siqian

Hasonló következtetésre jutottak egy, a korábban már említett Huawei által szervezett panelbeszélgetés résztvevői tavaly, év végén. Ott is elhangzott, hagy a mesterséges intelligencia nem fogja átvenni a világuralmat, és attól sem érdemes tartani, hogy a robotok miatt milyen sok munkahely szűnik majd meg, hiába félnek ettől sokan. Arról kevesebb szó esik, hangzott el, hogy milyen új munkahelyek jöhetnek létre a mesterséges intelligencia elterjedésével. Például, említette az egyik résztvevő, 20 éve még senki nem sejtette, hogy közösségimédia-menedzserként is lehet pénzt keresni, hiszen még nem létezett ez a fogalom, nem volt meg a hozzá tartozó platform, amely mára viszont a mindennapok szerves része lett.