Egy amerikai tini báli ruhájáról cikkezik a kínai sajtó

2018.05.03. 20:46

Egy amerikai tinédzser, akinek semmilyen kínai gyökerei nincsenek, úgy gondolta, hogy hagyományos kínai ruhában megy el az iskolai bálra. Csak ott szeretett volna feltűnést kelteni, nem gondolta, hogy tele lesz vele a Weibo, a „kínai Twitter".

Egy teljesen átlagos amerikai tinédzser, Keziah Daum, aki Utah állam egyik kisvárosában él, azt találta ki, hogy hagyományos kínai ruhában, úgynevezett csipaóban megy el az iskolai bálra. A középiskolás lányok között mindig nagy verseny volt, hogy kinek a báli ruhájából lesz beszédtéma, de Keziah Daum arra nem számított, hogy nemzetközi ügy lesz az ötletéből. Semmilyen kötődése nincsen a kínai kultúrához, egyszerűen csak szépnek találta a ruhát. A báli fotók természetesen felkerültek a közösségi médiára is, ahol vita indult meg. Egyesek felesleges feltűnősködésnek, az iskola hagyományaival szembeni tiszteletlenségnek tartották a rendhagyó ruhát, mások szimplán ízléstelenül rikítónak.

A kínai származású amerikai felhasználók gratuláltak a kínai kultúra felé tett gesztushoz. Volt olyan anya, aki arról kommentelt, hogy hasonló korú lányát biztatni fogja, hogy viseljen csipaót, büszkén vállalja gyökereit. Mások ugyanúgy esztétikai szempontból tekintettek a ruhára, mint ahogy Keziah Daum, és egyszerűen csinosnak találták.

Aztán a fotók és a téma megjelentek a Twitter kínai megfelelőjén, a Weibón, és viharos gyorsasággal terjedtek szét. Persze sokszor nincsen egyetlen konkrét oka annak, hogy mire harap rá az internet népe. Ebben az esetben azonban sejthető néhány jelenség a háttérben. A hagyományos ruha egyre népszerűbb Kínában is. Az úgynevezett „kulturális forradalom" skizofrén ideológiája szerint Mao Ce-tung rendszere üldözött mindent, ami nyugati, ugyanakkor azt is, ami az ősi kínai kultúra része volt, mint például a csipaót. Azonban a mai Kína igyekszik visszatalálni ősi értékeihez, és ez a divatban is megjelenik. Kína első emberének Hszi Csin-pingnek a felesége, Peng Li-jüan (egykori kínai popsztár) a közelmúltban több hivatalos eseményen is csipaóban jelent meg. Másrészt Kína egész történelme során bezárkózó politikát folytatott, amelyről felismerték, hogy a globalizált világban ez már tarthatatlan. Kína igyekszik az egész világon terjeszteni a kultúráját, például már Budapesten is működik egy Konfuciusz Intézet. Ezért válthatott ki nagy visszhangot egy átlagos amerikai tinédzser gesztusa, aki kíváncsian fordult a kínai kultúra felé. Nemcsak a közösségi média foglalkozott vele, hanem több kínai újság is. Volt olyan cikk, amely azt javasolta, hogy Keziah Daumot hívják meg Kínába, és csapjanak hírverést az esemény körül.