Az ukrán miniszterelnök Ungváron magyarázkodott a tanügyi törvény miatt

HROJSZMAN, Volodimir; Volodomir Hrojszman ukrán miniszterelnök meglátogatta a 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskolát Ungváron
Ungvár, 2018. május 11. Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök (k), Keszler Sztella iskolaigazgató (b) és Lilia Hrinevics, Ukrajna oktatási minisztere a Dayka Gábor magyar tannyelvű iskolában a kárpátaljai Ungváron 2018. május 11-én. MTI Fotó: Nemes János
Vágólapra másolva!
Elsősorban az ukrán nyelv használatához, tanulásához teremtjük meg a feltételeket, hogy Ukrajna állampolgárai tudjanak ukránul - jelentette ki Volodimir Hrojszman miniszterelnök Ungváron, miután kárpátaljai munkalátogatásának első állomásaként felkereste a Dayka Gábor Középiskolát.
Vágólapra másolva!

A magyar oktatási nyelvű tanintézetben Lilija Hrinevics oktatási miniszterrel közösen tett látogatását követő sajtótájékoztatóján Volodimir Hrojszman - utalva az ukrán tanügyi törvénynek a nemzetiségek anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait csorbító rendelkezései miatt Magyarországgal és a kárpátaljai magyar szervezetekkel kialakult vitára - elmondta, "a nyelvi kérdést jelenleg egészen más vonatkozásban használják fel".

A törvény kisebbségellenes jellegéről „természetesen" nem beszélt.

Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök, Keszler Sztella iskolaigazgató és Lilia Hrinevics, Ukrajna oktatási minisztere a Dayka Gábor magyar tannyelvű iskolában a kárpátaljai Ungváron. Forrás: MTI/Nemes János

Kijev nézőpontját ismertetve kiemelte: "Soknemzetiségű, többkultúrájú ország vagyunk, különösképp Kárpátalja az, és mi értékeljük, tiszteljük a nemzetiségi kisebbségek jogait. Nagy európai nemzet, ország vagyunk, amelynek megvan a saját ukrán anyanyelve, ezért elsősorban

az ukrán nyelv használatához, tanulásához teremtjük meg a feltételeket, hogy az ország állampolgárai tudjanak ukránul."

Majd hozzátette: emellett Ukrajna - a kérdésben elfoglalt álláspontjának megfelelően - minden kötelezettségének eleget fog tenni a nemzetiségi nyelvű oktatást illetően, ahogyan azt a törvények előírják.

Hrojszman kifejtette:

az ungvári magyar iskolában tett látogatása során azt tapasztalta, hogy a tanulók nagyon jól beszélnek ukránul, miközben a saját nemzetiségük nyelvén tanulnak.

"Ez az iskola jelkép, amely egyúttal felveti a kérdést, hogy vannak (Kárpátalján) olyan települések, ahol senki nem beszél ukránul" - mondta, megjegyezve, hogy ezzel "lényegében sérülnek az ukrán állampolgár jogai, mivel az ukrán állampolgárnak tudnia kell ukránul".

Példát ilyen településre persze nem tudott mondani.

Hozzáfűzte, egy másik ország állampolgárságának felvétele esetén is alapfeltétel az adott ország nyelvének ismerete.

Befejezésül hangsúlyozta,

Hrojszman a jelek szerint nem érzékelte, hogy beszéde során többször is önellentmondásba keveredett.

A mukachevo.net munkácsi hírportál beszámolója szerint

az ukrán kormányfő látogatása előtt az ungvári magyar középiskola bejárata mellől levették a magyar nemzeti zászlót,

csak az ukrán állami lobogót hagyva ott.

A tanintézet vezetése a híroldal érdeklődésére nem adott magyarázatot a zászlólevételre.

Az ukrán parlament által tavaly szeptemberben elfogadott új oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük a szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki.

A jogszabály ezen cikke kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán.

Ennek megfelelően

a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett.

Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.

Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikk sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

Az kijevi parlament előtt

több olyan nyelvtörvénytervezet is van, amelyek elfogadásuk esetén jelentősen korlátoznák a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvhasználatát,

teljes mértékben a magánéletbe szorítva vissza a kisebbségi nyelveket.

A kárpátaljai magyar szervezetek a kisebbségi nyelvhasználati jogok csorbítására irányuló nyelvtörvénytervezetek ellen a múlt év márciusában 65 ezer aláírást gyűjtöttek össze és juttattak el az ukrán állam vezetéséhez.