Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A vádhatóság szerint 1989. december 22-én, a népharag elől Bukarestből elmenekülő Nicolae Ceausescu távozása után az Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front (FSN) gyakorolta a törvényhozói és végrehajtó hatalmat. Aztán a FSN elnökét egy december 27-i törvényrendeletben államfői jogkörökkel ruházták fel, és megalakult a Petre Roman vezette kormány.
Iliescu az új katonai parancsnokság koordinátoraként nevezte ki az új védelmi minisztert, döntött rögtönítélő katonai bíróság létrehozásáról, amely alapján kivégezték a Ceausescu-házaspárt.
Felelősség terheli a több száz ember halálát és több ezer sebesülését okozó katonai diverzió előidézésében.
Az ügyészek szerint Iliescuék zavarkeltés céljával vezényelték az utcákra az egymásról nem tudó, és több esetben egymásra is tüzet nyitó katonai alakulatokat, szólították fel a televíziós felhívásokban önvédelemre a civileket, hogy a
terrorista pszichózis kialakításával és fenntartásával igazolják hatalmukat.
A közélettől visszavonult 88 éves politikus nem nyilatkozott az újságíróknak, de ügyvédje szerint ártatlannak tartja magát, mivel a forradalom idején senki nem gondolt arra, hogy 30 évvel később olyasmiért vonják majd felelősségre, ami
akkor "abszolút korrektnek és tisztességesnek" tűnt.
Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága kötelezte arra, hogy szolgáltasson igazságot az 1989-es események sebesültjeinek, az áldozatok hozzátartozóinak.
A korábbi nem hivatalos statisztikai adatok szerint a Temesvárról induló, a kommunista diktátor bukásához vezető 1989-es forradalomban 1142-en haltak és 3138-an sebesültek meg. A legtöbben a diktátor elűzése után, amikor a lakossággal elhitették, hogy "terrorista" mesterlövészek lövöldöznek az utcákon Ceausescu hatalmának helyreállítása érdekében.
