Csungkingban szupersztárnak érezheti magát egy magyar is

Vágólapra másolva!
Mi a közös Magyarországban és Csungkingban? Milyen területeken működhet együtt a két régió? Az Origo helyszíni riportjából pedig többek között az is kiderül, hogy hány olasz étterem van az ázsiai metropoliszban, és miért okoz meglepetést az európai ember látványa.
Vágólapra másolva!

A világ egyik leggyorsabb gazdasági növekedését produkáló régiójában járva az egyszerű magyar úgy érezheti magát, mintha a szeme előtt egy új amerikai nagyváros születne. Nyugat-Kína, és azon belül Csungking tartomány több mint 30 millió ember otthona. A városon végignézve elsőre bármilyen sci-fi film is eszünkbe juthat, de

az 50-60 emeletes felhőkarcolók tövében azért még mindig testközelből láthatjuk, hogy milyen lehetett ez a metropolisz 30-40 évvel ezelőtt,

amikor még Kínában sem igazán tudták, hol található Csungking.

Csungking mára egy amerikai nagyvárosra hasonlít, csak négyszer-ötször nagyobb azoknál Forrás: Kovács András

Toronydaru és felhőkarcoló-erdő

Csungking egy tartományi jogú város, a pekingi kormányzat Nyugat-Kína gazdasági, kereskedelmi központjának és növekedési motorjának szánja. A több mint 30 milliós tartomány egy nagyjából magyarországnyi területen fekszik. Korábban Szecsuán tartomány része volt a város, de a gyorsabb fejlődés érdekében 1997-ben ismét tartományi rangot kapott. A fejlődés mértékét a legjobban mutatja, hogy 1949-ben Csungking lakossága csupán egymillió fő volt, és a legmagasabb épület pedig csupán pár tíz méter volt.

A toronydaruk egy percet sem pihennek Forrás: Kovács András

Napjainkban a tartomány az egyik leggyorsabb gazdasági növekedést produkálja az országon belül, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy világszinten is.

A több mint tízszázalékos bővülés nemcsak papíron létezik, hanem mindezt világosan jelzik a minden utcasarkon zajló építkezések, a korábbi romosnak számító városrészek lebontása és az új iparágak szélsebes megjelenése.

A fejlődést szimbolizálják a várost átszelő többsávos autópályák és az új vasúti pályák kiépítése. Az utóbbiak révén Csungkingból a 400-500 kilométerre lévő városok is pár óra elérhetőek a közel 300 kilométer per órával haladó vasúti járatokkal.

A helyi vonatok közel 300-al mennek, így a távoli városok is közel kerülnek egymáshoz Forrás: Kovács András

Modern, de őrzik a hagyományokat

Az elmúlt évtizedekben szélsebesen alakult át az egykori paraszti, a mezőgazdasági termelésre épülő helyi társadalom egy modern ipari-szolgáltatói közösséggé. Az átalakulás legfontosabb szimbóluma Csungkingban egy éppen most épülő felhőkarcoló lesz, amit egy világszerte ismert szingapúri épületről mintáztak, és a város új jelképévé szánják. Mindezek ellenére a korábbi társadalom viszonyai és kultúrája sok szempontból meghatározó a városban.

A hagyományokhoz való ragaszkodást a legjobban az fejezi ki, hogy számtalan próbálkozás ellenére egyetlen külföldi ország gasztronómia kultúrája sem tudta megvetni a lábát. Több száz, de lehet, ezer hagyományos kínai étterem üzemel a városban, miközben naponta tucatnyi újat is nyitnak.

Ezzel szemben pár évvel ezelőtt hét olasz éttermet indítottak, mára azonban csupán egy-kettő maradt meg,

mivel a több mint 30 milliós piacon egyáltalán nincsen igény rájuk. A nemzetközi étteremláncok kínálata is a helyi kultúrához igazodik, és a Magyarországon jól ismert termékeket hiába keresnénk Csungkingban.

Az Óratorony évtizedekig a város legmagasabb épülete volt Forrás: Kovács András

Sztárnak érezheti magát az európai

Az áruházakban, éttermekben, és főleg a kisboltokban, helyi piacokon az emberek a kínain kívül más nyelvet nem ismernek, de mindezek ellenére nagyon barátságosak az idegenekkel. Mivel a város évszázadokon keresztül nem érintkezett a külfölddel, így

manapság is egzotikus dolognak számít a helyiek körében az európai földrészről származók megjelenése, akikkel mind az idősebbek, mind a fiatalabbak nagyon szívesen készítenek szelfiket legmodernebb okostelefonjaikkal.

Az európaiak látványa meglepőnek számít a kínai nagyvárosban Forrás: Kovács András

Kínában a középosztály megerősödésével és több százmillióssá bővülése következtében óriásira nőtt a belföldi turizmus. A turisták kedvelt célpontja lett Csungking, így a főbb látnivalókat legalább olyan tömegben özönlik el, mint amit Prága, Róma, vagy Barcelona utcáin tapasztalhatunk. A város szórakozóhelyei estére tömve vannak, de a hatalmas tömeg nem jár együtt a közbiztonság romlásával, mivel Csungking önkormányzata az elmúlt években a világ egyik legnagyobb utcai térfigyelőrendszerét építette ki, így mindenki nyugodtan sétálhat a nap bármely szakában a város bármely részén.

Összekapcsolódási pontok

Mégis mit kereshet Magyarország ezen a terepen? Elsőként fontos leszögezni, hogy Magyarország egyetlen közép-kelet európai országként főkonzulátussal van jelen a városban, amely aktív tevékenységet végez a keleti nyitás részeként.

A kézzelfogható különbségek ellenére, mégis több kapcsolódási pont van hazánk és a kínai metropolisz között. Csungkingon belül 27 autóipari vállalat működik, a 27 vállalatból 11 gyártóvállalat, amelyek autót, mini autót, könnyű teherautót, nehéz teherautót készítenek.

2016-ben több mint 3 millió autót gyártottak, amely a teljes éves kínai autógyártás több mint 10 százalékát tette ki.

Mivel Magyarország is közép-európai autógyártási nagyhatalom, ezért a technikai és technológiai együttműködés széles tárháza valósult már meg eddig, és valósulhat meg a jövőben a két térség között.

Lenyűgöző képet nyújt az esti Csungking Forrás: Kovács András

Bármilyen meglepő lehet, de még az autóiparon kívül is lehetnek még kapcsolódási pontok. Csungking tartomány Magyarországhoz hasonlóan a gyógy- és termálvizek területén nagyhatalomnak számít. A „Healthy China 2030" néven elfogadott új egészségstratégia mentén a termálvízbázisára épülő, a termálvíz minél sokrétűbb felhasználását kiaknázó szolgáltatási rendszer és az ezt megalapozó infrastrukturális fejlesztéseket a városfejlesztés stratégiai területeként jelölte meg, egyben a turizmus-, ezen belül is a gyógyturizmus-fejlesztésre kiemelt ágazatként tekint.

Budapest és Csungking ezenkívül még egy dologban is hasonlít egymásra. A magyar fővároshoz hasonlóan az ázsiai metropolisz is hegyekkel körülvéve, folyó partján fekszik.

A csungkingi dimbes-dombos utcák a budai vár környékét idézik, így az onnan érkező turisták számára Budapest környezete egyáltalán nem hat idegennek.

A kínai metropolisz tehát óriási kihívásokat és lehetőségeket rejteget a hazai üzletemberek és turisták számára, egyszer mindenkinek érdemes kipróbálni.