Gleb Kuznyecov politológus szerint Putyin népszerűsége annak a jele, hogy a válaszadók nem látnak valós alternatívát vele szemben. A felmérés a Jurij Levada Független Elemzőközpontnak a Vedomosztyi című gazdasági lapban jelent meg.
A közvélemény-kutatást egyébként még májusban, vagyis a népszerűtlen nyugdíjreform ismertetése előtt készítették. Eszerint ugyanis a nők nyugdíjkorhatárát 55-ről fokozatosan 63 évre, a férfiakét pedig 60-ról 65 évre emelnék fel.
2017 augusztusában, vagyis több mint fél évvel a legutóbbi orosz elnökválasztást megelőzően 67 százalék szerette volna, ha Putyin 2018 után is folytatja a kormányzást. Az azt megelőző elnökválasztás előtti fél évben mindössze 34 százalék akarta újraválasztani.
A felmérésből kiderült: egy év alatt 42-ről
57 százalékra nőtt azok aránya, akik átfogó változást szeretnének az országban.
Lev Gudkov, a Levada központ igazgatója szerint az emberek életszínvonal-növekedést, megemelt szociális kiadásokat, paternalista, vagyis
gondoskodó állami politikát akarnak.
Vlagyimir Putyin 2000 és 2008 között két négyéves mandátum erejéig volt Oroszország elnöke, utána, a harmadik folyamatos ciklust már nem engedélyező alkotmányos korlátozás miatt kormányfő lett, miközben az államfői székben Dmitrij Medvegyev „helyettesítette” őt.
2012-ben helyet cserélt Medvegyevvel, és visszatért az elnöki posztra, amelynek betölthetőségi időtartamát hat évre hosszabbították meg, fenntartva ugyanakkor a két ciklusra vonatkozó korlátozást. Vagyis Putyin az érvényes szabályozás szerint 2024-ben már nem választható újra.