Ez történt pontosan a Merkel-Macron találkozón

MACRON, Emmanuel; MERKEL, Angela
Meseberg, 2018. június 19. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a német-francia kormánykonzultáció előtt a mesebergi kastélyban 2018. június 19-én. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Vágólapra másolva!
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök véglegesítette az Európai Unió (EU) június végi csúcstalálkozójára készített német-francia javaslatokat, amelyekkel a két ország kormánya a közösség továbbfejlesztéséről folytatott vitának akar új lendületet adni. 
Vágólapra másolva!

Merkel német kancellár és Macron francia köztársasági elnök 2018. június 19-én, a mesebergi kastélyban tartott többórás közös kormányülés és bilaterális tárgyalás után közös sajtótájékoztatón jelentették be az EU jövőjével kapcsolatos, a kül-, biztonság- és védelmi politikára, a migrációra, az eurózóna jövőjére és a versenyképesség javítására vonatkozó közös javaslataikat.

2021-ben lépnének hatályba

Mindketten eredményesnek nevezték a tárgyalást, mérföldkőnek az eurózóna továbbfejlesztésében és a német-francia kapcsolatokban, ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a javaslatok politikai keretéről tárgyaltak, és a részletkérdések kitárgyalására EU-s szinten kerül sor, az év végéig, hogy az új szabályok 2021-ben hatályba léphessenek. A megbeszélések eredményét Mesebergi Nyilatkozat (Meseberg Erklärung) néven teszik közzé. Juncker bizottsági elnök is csatlakozott Merkelhez és Macronhoz.

Merkel hangsúlyozta, hogy

Európának egységes, erős és cselekvőképes szereplőnek kell lennie a multilaterális világban.

Ehhez erősíteni kell a közös kül- és védelmi politikát, cselekvőképesebbé kell tenni, fejleszteni kell a fegyverzetet, és létre kell hozni közös bevetési egységeket. Egyetértettek abban is, hogy a német javaslat szerint jöjjön létre egy EU-s biztonsági tanács, és a közös kül- és biztonságpolitikai képviselővel szorosan együttműködve dolgozzon.

Megerősítenék a határőrizetet

A migráció ügyében egyetértettek abban, hogy legfontosabb a migráció kiváltó okainak a kezelése, ezért fontos a szíriai szerepvállalás, a minszki folyamat és az afrikai fejlesztési program. Hangsúlyozta, hogy a közös kihívásokra közös válaszokat kell találni, és emlékeztetett rá, hogy nem az EU további megosztására, hanem a minél szélesebb egység létrehozására van szükség. Támogatják az osztrák elnökség célkitűzését, a közös külső határok őrzésének megerősítését,

fontos az illegális migráció elleni fellépés,

valamint az érintett tagállamok közötti szolidaritás: az olasz miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai során elhangzottakat is megvitatták, és abban is egyetértettek, hogy az érintett tagállamok támogatást kell, hogy kapjanak.

Külön költségvetése lesz az eurózónának

A gazdasági és monetáris unió mélyítésének kérdésében is döntöttek: Merkel ezt a kérdéskört minősítette a legbonyolultabbnak, de hiszi, hogy jó megoldások születtek. „Megnyitjuk a második fejezetet a közös valuta történetében" - nyilatkozta Merkel. Egyrészt a többéves pénzügyi kerettel párhuzamosan, annak részeként 2021-től létrejön egy milliárdos nagyságú eurózóna-költségvetés, amely részben tagállami befizetésekből, részben az EU saját forrásaiból áll majd – ez utóbbiból akkor, ha a saját forrásul szolgáló potenciális új adónemekről (CCCTB, digitális cégek adója, stb.) meg tudnak majd állapodni a tagállamok.

Megállapodtak az ESM Európai Valutaalappá történő átalakításában is, amely a nyilatkozatuk szerint szintén nem egy részletesen kidolgozott javaslat még, de saját irányítási struktúrával,

a bizottság elemző kapacitásának igénybe vételével végezné el nemcsak a tagállamok hitelképességének a vizsgálatát, de makrogazdasági helyzetük elemzését is,

és rövidtávú hitelt nyújthatna az eurózóna-tagállamoknak. Fontos az eurózónán belüli konvergencia erősítése, a beruházások ösztönzése. Megállapodtak az ESM backstopjának kidolgozásában, amelyhez módosítani kell az ESM-et létrehozó kormányközi szerződést, ezzel párhuzamosan pedig abban, hogy a tagállamoknak csökkenteniük kell a banki kockázatokat. Abban is egyetértettek, hogy végrehajtják a Tőkepiaci Unióban foglalt intézkedéseket.

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a német-francia kormánykonzultáció előtt a mesebergi kastélyban Forrás: MTI/EPA/Christian Bruna

Kevesebb uniós biztos lehet

A versenyképességet javító intézkedések között is számos közös javaslatot dolgoztak ki, többek között a diszruptív innovációkról szóló kezdeményezést, a mesterséges intelligencia kutatásának koordinációjával foglalkozó ügynökség létrehozására vonatkozó javaslatot, illetve kiemelték, hogy együttműködve az EU-s adatvédelmi biztossal, a digitális belső piac kiteljesítésének a szabályait is sürgősen el kell fogadni.

Végül az intézményi kérdések sorában

megállapodtak a biztosok számának csökkentésében,

amely folyamat során belátják, hogy először a nagyobb tagállamoknak kell lemondaniuk a biztosi pozíciókról, valamint arról, hogy 2024-ben már transznacionális listákra történő szavazással válasszák meg az EP-tagjait.

Stabilizálnák Líbiát

Macron elnök megerősítette a Merkel által elmondottakat, rég várt eredménynek minősítve a megállapodást. Hangsúlyozta, hogy minden közös kérdésben több szolidaritásra, több összetartásra és egységre van szükség. Elmondta, hogy a közös kül- és védelmi politika területén a tervezési képességeket is koordinálni fogják, és két nagy programot is előkészítettek.

A migráció területén is több szuverenitásra, de nagyobb, 28-as körű egységre van szükség, és három tengely mentén látják szükségesnek cselekedni: Olaszországgal és Spanyolországgal együtt megállapodni a migráció forrásául szolgáló országokkal, folytatni kell Líbiában a stabilizációs kísérleteket, a parti őrség megszervezését, preventív információs kampányokat kell szervezni, hogy még elindulás előtt tájékoztassák az embereket, mert a humanitárius krízis nem akkor kezdődik, amikor nem tudnak kikötni a hajók, hanem akkor, amikor azok elhagyják a líbiai kikötőket.

A második legfontosabb a külső határok védelme, amely az osztrák elnökség prioritása is:

a Frontex létszámának tízezerre történő növelése és az EU Menekültügyi Ügynökség létrehozatala: mindkettőt teljes mellszélességgel támogatják. Harmadik: hatékony szolidaritás és elosztási rendszer kell a belépőknek, sürgősen újra kell tárgyalni a Dublin-rendeletet.

Szuverenitás és egység

A gazdasági kérdésekben is a szuverenitás és az egység erősítésére van szükség, a pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi szuverenitás erősítésére. Az eurózóna 2. lépcsőjébe kell lépni, hogy az euró reális alternatívája lehessen a dollárnak, és hogy biztosíthassa az eurózóna-országok tényleges gazdasági konvergenciáját. Az aszimmetrikus sokkok kivédésére fontos, hogy legyen egy stabilizációs mechanizmus, amely az ESM továbbfejlesztésével lesz majd kivitelezhető.

Elfogadják a bankuniót alkotó valamennyi jogszabályt, és fontos, hogy védőháló is legyen az ESM-ben.

Ezek mind fontosak ahhoz, hogy válságálló legyen az eurózóna. A közös eurózóna-költségvetés részletkérdéseit a többi tagállammal együtt kell majd kidolgozni, de számítanak COM szakértelmére is.

Macron visszafogad

Újságírói kérdésre válaszolva Macron elnök igennel felelt arra a kérdésre, hogy visszafogadja-e azokat a Németországból visszafordított menekülteket (tehát támogatja Merkelt a bilaterális megállapodások megkötésében), akiket Franciaországban regisztráltak. Merkel pedig a Donald Trump amerikai elnöknek a közzétett szövetségi bűnügyi statisztikával kapcsolatos Twitter-üzenetére reagált: a statisztikai adatok „valamelyest javultak az előző évihez képest", és „az adatok magukért beszélnek". (A Welt.de emlékeztet rá, hogy a megjelent statisztikai adatok szerint Németországban 2017-ben 9,6 százalékkal kevesebb bűncselekményre derült fény, mint 2016-ban, és a külföldiek által elkövetett bűncselekmények száma 5,1 százalékkal csökkent. A 2016-os 40,4 százalékhoz képest 34,8 százalékra csökkent a nem német állampolgárságú elkövetők száma.)

Merkel megreformálná az ENSZ BT-t

Macron sorbonne-i beszédében felvázolt javaslatai között szerepelt egy eurózóna-költségvetés létrehozása, amelyért közös európai pénzügyminiszter lenne felelős, részben közös európai adókból fedeznék, és végső soron közös kötvénykibocsátásra is fedezetet nyújthatna. Ezzel szemben Merkel kancellár a FAS-nak adott interjújában alsó kétszámjegyű, rövid távú (ötéves) eszközről beszélt, amelyet a tagállamok segítségül hívhatnának a strukturális reformjaik támogatására.

Az Európai Valutaalapról is megoszlik álláspontjuk:

Macron nem említi kifejezetten ezt az intézményt (az ő javaslata a „közösségi módszer" alapján a közös pénzügyminiszter), ellentétben a bizottsággal, amely az Európai Stabilitási Mechanizmus európai IMF-fé való alakítására tesz javaslatot, amelynek a Fiscal Compact tagállamai lehetnének részesei.

Merkel kormányközi alapon lát lehetőséget egy EMF létrehozására, amely minden esetben Bundestag-felhatalmazás alapján juttathatna segítséget a bajba jutott tagállamoknak, és amely a segítségért folyamodó tagállam adósságállományának a fenntarthatóságát értékelné. Nem kifejezetten egyezik meg a véleményük a közös európai alakulatok bevethetőségéről sem: míg a francia javaslat (és alkotmányos szabályok) alapján ezek közös, közvetlen irányítású és saját költségvetéssel rendelkező európai intézményként jönnének létre, a német álláspont ezek bevethetőségét a Bundestag által történő jóváhagyáshoz köti, leginkább a PESCO irányítási struktúrájához hasonló, a meglévő keretek között működő „hadsereget" támogat.

Merkel ugyanakkor az ENSZ BT reformját is szorgalmazza, és

a nem állandó BT-tagságot európai tagságnak tartaná fenn, ezzel párhuzamosan létrehozva az EU Biztonsági Tanácsot,

amely a tagállamok rotációjával működne, és szoros együttműködésben működne az EU Kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével és az ENSZ BT-tagállamokkal. A migrációkérdésében egymáshoz nagyon közeli álláspontjuk volt, közös európai megoldást és a menedékkérők kötelező elosztását szorgalmazták.

Így növelnék a versenyképességet

Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a Der Spiegel 25. számában érvelt Macron elnök GMU-mélyítését szolgáló javaslatcsomagja mellett, hangsúlyozva, hogy a mélyítésnek csak az eurózóna országai lennének a részesei, illetve, hogy a közös európai pénzügyminiszter, a korábbinál jelentősebb „európai szuverenitás" alá rendelt közös intézmények végső célja az eurózóna versenyképességének és válságállóságának az erősítése. Le Maire és Scholz kétoldalú tárgyalásai során azonban Scholz nem adta fel azt a következetesen vitt német álláspontot, hogy a német EU-politika alapvető eleme a 27 tagállam összetartása. A 2018. június 16-i hamburgi tárgyalásaik után Le Maire már jelentős előrehaladásról nyilatkozott.

A találkozó előtt a német sajtó széles körben idézte a francia elnök környezetéből származó mondatokat: „minden nemzeti problémára megoldást keresünk, nemcsak közép-, hanem rövid távon is", hogy

„minden megoldásnak európainak kell lennie, és az európaiakkal egyeztetettnek kell lennie",

hogy „kedden közös javaslatokat dolgozunk ki a júniusi EIT-re", illetve, hogy „a nemzeti megoldások valamennyiünket gyengítenek". Le Maire ezt mondta a tárgyalásokról: „Eljött az igazság órája a német-francia kapcsolatokban." A Handelsblatt kommentárjának a szerzője utolsó lehetőségként jellemzi a találkozót arra, hogy a 2019-es kiterjedt intézményi változás előtt utat mutassanak Európa jövője ügyében.