Irán is szívesen tárgyalna az atomalkuról

Washington azzal kövezheti ki az utat az Iránnal folytatandó tárgyalások előtt, ha visszatér a hat nagyhatalom és Irán között 2015-ben létrejött atomalkuhoz - írta Twitter-bejegyzésében Haszan Róháni iráni elnök egyik tanácsadója hétfőn, miután az amerikai elnök meglebegtette egy kétoldalú csúcstalálkozó lehetőségét.

"Az iráni nemzet jogainak tiszteletben tartása, az ellenségeskedések visszafogása és az Iránnal kötött nukleáris megállapodáshoz való visszatérés lehetnek azok a lépések, amelyeket úgy tekinthetnénk, mint amelyek kikövezik az Irán és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokhoz vezető göröngyös utat" - tweetelte Hamid Abutalebi elnöki tanácsadó.

Válasz Trumpnak

A rövidke bejegyzés válaszként érkezett Donald Trumpnak arra a kijelentésére, hogy szívesen találkozik az iráni elnökkel, illetve Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek arra a megnyilvánulására, miszerint egy ilyen találkozó létrejöttéhez Iránnak még számos feltételt kell teljesítenie.
Trump a Giuseppe Conte olasz kormányfővel közös washingtoni sajtóértekezlete után közölte, hogy szívesen találkozik az iráni elnökkel, vagy "bárkivel" az iráni vezetők közül, ha erre jelzés érkezik Teheránból. Hozzátette: nincsenek előfeltételei a találkozóhoz.

Pompeo pontosított

Alig két órával később az amerikai diplomácia vezetője a CNBC televíziónak adott interjújában leszögezte: támogatja az elképzelést, de a találkozónak és minden tárgyalásnak vannak előfeltételei. Pompeo azt hangoztatta: "Ha az irániak kinyilvánítják elkötelezettségüket arra, hogy alapvető változtatásokat hajtanak végre abban, ahogyan a saját népükkel bánnak, visszafogják kártékony tevékenységüket és egyetértenek azzal, hogy érdemes csatlakozni egy olyan nukleáris megállapodáshoz, amely valóban elejét veszi az (atomfegyverek) elterjedésének, akkor az elnök, mint mondta, kész leülni és párbeszédet folytatni velük".

Elemzők emlékeztetnek rá:

májusban Mike Pompeo 12 feltételt szabott

ahhoz, hogy a többhatalmi iráni atomalku egyoldalú amerikai felmondása után tárgyalások kezdődhessenek Washington és Teherán között.

Irán 2015 nyarán egyezett meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával - Kínával, Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal -, valamint Németországgal és az Európai Unióval atomprogramjának korlátozásáról, cserébe az ellene életbe léptetett nemzetközi szankciók fokozatos feloldásáért. A megállapodást azonban a 2017 elején hivatalba lépő Donald Trump többször is megkérdőjelezte, azt állítva, hogy az atomalkunak védelmeznie kellett volna az Egyesült Államokat és szövetségeseit, ehelyett azonban lehetővé tette, hogy Irán továbbra is uránt dúsíthasson.