Chantal Delsol: Nyugat-Európában lehetetlen vitázni a bevándorlásról

2018.08.03. 15:04

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Sebastian Kurz osztrák kancellár bevándorlási politikáját elemezte Chantal Delsol francia filozófus a Le Figaro című konzervatív napilapban, azt feszegetve, hogy (sajnos) miért elképzelhetetlen Nyugat-Európában valódi vitát folytatni a második világháborút követő évtizedek legnyugtalanítóbb és legéletbevágóbb kérdéséről, a bevándorlásról.

A francia filozófus szerint sajnálatos, hogy a közép-európai országok bevándorlási kérdésekben képviselt álláspontját barbárságként fogadják, miközben 

Nyugat-Európában lehetetlen vitázni a bevándorlásról, 

mert csak egyetlen állítás megengedhető, az, hogy "humanista kultúraként erkölcsi kötelességünk befogadni az ajtónkon kopogtató elesetteket".

Chantal Delsolfotó: Talán Csaba

Az állítás mérséklése vagy megkérdőjelezése pedig politikailag nem korrekt  – fejtette ki véleményét.

"Vezetőink, Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár bevallottan kizárólag azért korlátozzák a befogadást, hogy elejét vegyék a populisták megerősödésének" - írta.

Orbán Viktor tavaly júniusban, Helmut Kohl néhai német kancellár halálának évfordulóján a közép-európai kultúra egyik legfontosabb jelképére hivatkozott: a kereszténység védőbástyájára. 
A történelem folyamán gyakorlatilag ezek voltak azok az országok, amelyek feltartóztatták a barbár inváziókat, és ezzel - a földrajzi helyzet kötelez - védték Nyugat-Európát  - emlékeztetett rá Delsol.

Orbán szerint az lenne a valódi könyörületesség, ha kapuink szélesre tárása helyett segítenénk az elmaradottak fejlődését  - tette hozzá a filozófus.

"Az elméletet lehet vitatni: a fejlődés segítése hosszú távra szól, míg a probléma nagyon rövid távú; illetve lehet-e a barbárok invázióihoz hasonlítani a szegények menedéket kérő tömegét?" - vetette fel a kérdést.

"De végtére is a nyugati közvélemény csak saját magával beszél, és így nem vitázik" - mutatott rá. Emellett pedig azt sem tudja, mit jelent a kereszténység védőbástyája, és nem is akarja tudni  - folytatta. Vagyis, vitatkozni lehetne a migrációról, de erre a nyugat-európai értelmiség nem hajlandó.

Bár Kurz másképpen érvelt, ugyanolyan megbotránkozást keltett. A fiatal osztrák kancellár nem a befogadást, hanem annak módját kérdőjelezte meg. Kurz szerint nem megengedhető, hogy a befogadottak eltorzítsák a befogadó ország kultúráját  - írta Delsol.

Migránstábor PárizsbanForrás: MTI/EPA/Etienne Laurent

"Néhány hete európai illetékesek és a média egy része azt a nótát fújja, hogy nincs is migrációs válság" - fűzte hozzá. Tagadják a valóságot, hogy ne kelljen szembenézniük vele.  Van abban valami gyalázatos, hogy el akarják velünk hitetni: a válságos helyzet megszűnt létezni, mintha mi, a választók sötét idióták lennénk" - fűzte hozzá a szerző. 

Nincs szükségünk bekötött szemű, humanista és anyámasszony katonája kormányokra  - szögezte le a filozófus.

"Nyitott szemű, humanista kormányokra van szükségünk, olyanokra, amelyek képesek megfogalmazni követeléseiket akkor is, ha éppen jóindulatot tanúsítanak" - emelte ki.

Chantal Delsol, a Hannah Arendt Intézet világhírű filozófusa május végén a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány szervezte Európa Jövője konferencián tartott előadást Budapesten. Ezután nyilatkozott az Origónak. 

Akkor arról, hogy Brüsszel fel akarja számolni a nemzetek közösségét jelentő Európát, elutasítja a  nemzetállamokat és a technokrata kormányzásban gondolkodik, ezt mondta: Ez valójában a demokrácia végét jelenti. Úgy gondolom, hogyha ebbe az irányba megy tovább ez a gondolkodás, akkor lehet, hogy húsz év múlva Európa lakossága átmegy egyfajta ellenállásba."