A belügyi tárca közleménye szerint 395 foglyot az után bocsátottak szabadon, hogy megállapították:
„bocsánatot érdemelnek”, míg 723 rabot feltételesen helyeztek szabadlábra.
Júliusban már elnöki kegyelemben részesült 1500 rab a forradalom napja alkalmából, amely nemzeti ünnep Egyiptomban.
Az egyiptomi börtönigazgatóság azonban leszögezte, hogy
az elnök által kihirdetett amnesztia hatálya nem terjed ki az olyanokra, akiket terrorcselekményekkel, fegyver és robbanószer törvénytelen tartásával, kábítószer terjesztésével,
pénzmosással, megvesztegetéssel, gyerekekkel kapcsolatos törvénytelen cselekedetekkel és a nemzeti érdekek aláásásával kapcsolatos bűncselekmények miatt ítéltek el.
Egyiptomban szokás, hogy az államfő az ünnepek során rabok tucatjait részesíti kegyelemben, bár egyes vélemények szerint ebben szerepet játszik az is, hogy
az ország börtönei túlterheltek.
Az észak-afrikai arab országban a forradalom napja azt az eseményt jelöli, amely során 1952. július 23-án 90 fiatal tiszt
Gamál Abden-Nasszer – későbbi egyiptomi elnök – vezetésével lemondásra kényszerítette I. Farúk királyt,
majd nem sokkal később annak csecsemő fiát is megfosztotta a tróntól.
A 11 tagú katonai tanács az országot köztársasággá nyilvánította, államfővé Mohamed Nagíb tábornokot tették meg.