Megszületett az egyezmény a Kaszpi-tenger Jogi státusáról

2018.08.12. 15:35

Egyezményt írt alá vasárnap a Kaszpi-tenger jogi státusáról a kazah, az orosz, az iráni, az azeri és a türkmén elnök vasárnap a kazahsztáni Aktauban.

A Kaszpi-tenger menti országok által 22 évi egyeztetést követően elfogadott dokumentum értelmében a vízfelület jelentős része a felek közös használatában marad, a tengerfenék és az altalaj mélyének megosztásáról a szomszédos országok a nemzetközi jog alapján állapodnak meg. A megállapodás értelmében a felek a területi vizeiket 15 tengeri mérföldre, a halászati övezetüket pedig további 10 tengeri mérföldre terjeszthetik ki.

Az egyezmény kizárja a régión kívüli országok katonai jelenlétét a tengeren, amelynek biztonságáért és erőforrásainak kezeléséért az öt partmenti állam felelős.

Ilham Aliyev azerbajdzsáni, Haszan Róháni iráni elnök, Nurszultan Nazarbajev kazah államfő, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Gurbanguly Berdimukhammedov türkmén elnök (b-j) a Kaszpi-tenger menti országok csúcstalálkozóján a kazahsztáni Aktauban 2018. augusztus 12-én.Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Alekszej Nyikolszkij/Alekszej Nyikolszkij

Az egyezmény értelmében hajózni, halászni, tudományos kutatást folytatni és csővezetéket lefektetni a felek által egyeztetett szabályok alapján lehet. A jelentős projektek megvalósításakor figyelembe kell venni a környezetvédelmi tényezőt, a Kaszpi-tenger ökológiai rendszerében okozott kárért az összes fél felelős.A határozatlan időre szóló egyezmény az összes részes állam parlamenti jóváhagyása és a ratifikációs okmányok letétbe helyezése nyomán lép majd érvénybe,

Vlagyimir Putyin orosz elnök a szertartáson azt hangoztatta, hogy a tenger jogi státusának rendezése alapot teremtett az öt állam együttműködésének elmélyítéséhez. Rámutatott, hogy az ehhez szükséges szabályozási keretet az egyezmény mellett további hat gazdasági, közlekedési és biztonsági szakmegállapodás biztosítja, amelyeket a felek az egyezményen kívül aláírtak.Haszan Róháni iráni államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyezmény nem állapít meg végleges elválasztó vonalakat a tengeren, ezért ezek ügyében folytatni kell a tárgyalásokat. Hangsúlyozta, hogy a dokumentum a nem kaszpi országoknak megtiltja a bázisok létrehozását, a repülőgép-hordozók, tengeralattjárók és harci repülőgépek odairányítását, valamint az idegen országok tulajdonában álló terhek szállítását is.

Róháni ki nem mondottan arra célzott, hogy Aktauban a NATO átrakodási pontot üzemeltet, miután Kazahsztán engedélyezte az Egyesült Államoknak, hogy a kikötőt felhasználja az Afganisztánba irányuló katonai szállításokhoz.

Az iráni elnök közölte, hogy a Kaszpi-tenger-menti országok támogatják az iráni nukleáris programról megkötött sokoldalú megállapodás fenntartását azt követően is, hogy az Egyesült Államok abból kilépett.