Rettenetes jóslat: 140 millió migráns zúdulhat Európára

Horizontal MAGHREB AFTHER THE REVOLT MIGRATION AND IMMIGRATION MIGRANT ILLEGAL IMMIGRANT AFRICAN
Illegal migrants from Africa stand in line at a naval base in Tripoli after being rescued by Libyan coastguards in the Mediterranean Sea off the Libyan coast on August 29, 2017 / AFP PHOTO / MAHMUD TURKIA
Vágólapra másolva!
Akár 140 millió migráns is érkezhet Európa felé Afrikából 2050-ig egy friss világbanki tanulmány alapján. Johannes Teyssen, a német E. ON vezérigazgatója szerint többek között azzal lehetne megállítani ezt a folyamatot, ha felgyorsulna a fekete kontinens villamosítása. Az Afrikából kiinduló migráció szinte biztos, hogy a következő évtizedekben is folytatódni fog, mivel egy tanulmány szerint 2100-ra 4,5 milliárdra is nőhet a kontinens népessége.
Vágólapra másolva!

A német E.ON vezérigazgatója, Johannes Teyssen a Handelsblatt hasábjain fejtette ki véleményét az Európára nehezedő migrációs nyomásról és a klímaváltozás várható katalizáló hatásairól. Az üzletember szerint

Európa a jövőben még nagyobb migrációs krízissel szembesülhet:

az emberek nemcsak az erőszakos konfliktusok, a gazdasági kilátástalanság miatt fognak tömegesen megindulni Európa felé, de a tartós szárazság, az áradások és a termőföld pusztulása is ebbe az irányba hat – idézte a cikket a Migrációkutató Intézet honlapja.

Folyamatos a migránsok érkezése Afrikából és ez így is marad a következő évtizedekben is Forrás: AFP/Mahmud Turkia

Így lehetne megfékezni a migránsinváziót

A szerző emlékeztet, hogy

a Világbank tanulmánya szerint 2050-re 140 millió ember veszítheti el otthonát

a fenti jelenségek miatt, ráadásul a szubszaharai Afrika különösen erősen érintett e folyamatokban. Teyssen szerint a folyamat lelassítása is óriási lépés lenne a migrációs szándék mérséklésében. Úgy látja, hogy az egyik kulcs az elektromos áram erőteljesebb használata lehet, hiszen ez egy környezetkímélő megoldás. Jelenleg a szubszaharai Afrikában csupán 43 százalékos a villamos energiával ellátott háztartások aránya.

Továbbá egy olyan megújuló energiaforrásról van szó, amely könnyedén előállítható a megfelelő technológia használatával. Konkrét példaként hozza a német energiacég tanzániai projektjét, ahol egy helyi startup anyagi támogatásával elektromos hálózatokat és akkumulátoros napelemeket építettek ki, így biztosítva több falu áramellátását a korábbi dízel generátorok helyett. Így pedig csökkenteni lehet az elvándorlást, és jóval kevesebben próbálnak eljutni Európába.

Óriási az afrikai migráció

Az afrikai migráció problémája egyre inkább a nemzetközi közvélemény figyelmének a középpontjába kerül.

1990 és 2017 között bár jelentősen nőtt az Afrikán kívülre történő migráció a kontinensről (2015-2017 között 16-ról 17 millióra),

a legtöbben továbbra is a kontinensen belül maradnak (2015 és 2017 között 16-ról 19 millióra nőtt a nemzetközi migránsok száma).

Ennek egyik oka a személyek szabad áramlásának elősegítése Afrikán belül (különböző integrációs formák keretében), másrészt szükségszerűség is, hiszen sokan csak egy másik afrikai államban biztosíthatják megélhetésüket. Csak a régió legfejlettebb gazdaságával rendelkező Dél-Afrikai Köztársaságban 4 millió más afrikai nemzetiségű ember él.

Akár 140 millió migráns is érkezhet Európába a következő évtizedekben Forrás: AFP/Mahmud Turkia

Az Afrika felőli migráció növekedését vetíti előre az is, hogy az ENSZ prognózisa szerint bár Ázsia a következő évtizedekben továbbra is a legnépesebb földrész marad, de súlya a jövőben várhatóan csökken, miközben Afrikáé jelentősen megnő. A növekedés üteme eddig is a „fekete kontinensen" volt a legnagyobb:

1950–2018 között lakosainak száma 5,6-szeresére emelkedett, 2050-re a jelenlegi népességszáma megduplázódik, a század végére megközelíti a 4,5 milliárd főt.

2100-ra az afrikai kontinensen élőknek a világ népességében becsült aránya (40 százalék) alig marad el Ázsiáétól (43 százalék). Mindez azt jelenti, hogy a következő évtizedekben fokozódhat a migrációs nyomás Afrika felől.

Spanyolország lett a migránsok új Mekkája

Idén egyébként eddig már több mint 60 ezer migráns érkezett a földközi-tengeri útvonalon keresztül az idén Európába. Több mint 24 600 migránst fogadott Spanyolország, körülbelül 19 ezret Olaszország, mintegy 16 500-at Görögország, közel 250-et Málta, és több mint 100-at Ciprus. A tavalyi év folyamán ugyanez idő alatt több mint 117 ezer migráns érkezett Európába a Földközi-tengeren keresztül, míg 2016-ban több mint 263 ezer.

Spanyolországba „hála" az erősen bevándorláspárti Pedro Sánchez új szocialista miniszterelnök intézkedéseinek 22 858 migráns érkezett, szemben a tavalyi 6513-mal.

Ez 350 százalékos emelkedést jelent.

Idén csak július 25. és 29. között 1866 illegális bevándorló lépett spanyol felségterületre. Görögországba 15 970 migráns jött 2018 első fél évében, szemben a tavalyi 10 783-al. Így nagyjából 50 százalékos emelkedésről beszélhetünk. A tendenciákat figyelembe véve az Európai Unióba irányuló illegális bevándorlás a jövőben is nőni fog, elsősorban Spanyolország és Görögország felől érkezhetnek tömegesen a migránsok.

Most éppen Spanyolország lett a migránsok egyik legfőbb úti célja Forrás: NurPhoto/Guillaume Pinon/NurPhoto/Guillaume Pinon

Lehetetlenség a kiutasítás

Bár Németország 2015-ben tárt karokkal fogadta az illegális bevándorlókat, mára egyre inkább szabadulnának tőlük. Kormányzati információk szerint a Németországban tartózkodó külföldi állampolgárok nyilvántartásában 2018. június 30-án 689 970 olyan migránsról voltak adatok, akiknek menedékjogi kérelmét jogerősen elutasították.

Ennek ellenére mégsem tudják őket kitoloncolni, mert nem akarják elhagyni Németországot.

A hétszázezer főből álló csoport legnagyobb része török migráns (81 450 fő), utánuk jönnek az afgánok (75 643 fő), majd a koszovóiak (70 932 fő). Rajtuk kívül rengeteg az olyan iraki, szerb, macedón és bosnyák állampolgár, akik elutasított menedékkérelemmel rendelkeznek.

A kampány középpontjában

Az illegális migráció mára akkora problémává vált, hogy az minden bizonnyal a jövő évi európai parlamenti választások fő témája lesz. Eddig a tagállamok belpolitikai kérdései döntötték el a voksolás kimenetelét, ez az első eset, hogy van összeurópai téma - minderről Tóth Erik, a Századvég elemzője beszélt.

Saját mandátumbecslésük alapján az elemző "komoly néppárti dinamikát" és lejtmenetben lévő szocialista-szociáldemokrata eredményt jósolt a jövő májusi európai parlamenti választásra.