Az erdélyi Csíkszentdomokoson felavatták a megújult Márton Áron-múzeumot

Vágólapra másolva!
Csíkszentdomokoson, Márton Áron szülőfalujában felavatták a legendás gyulafehérvári római katolikus püspök előtt tisztelgő, felújított múzeumot.
Vágólapra másolva!

A helyi önkéntesek által létrehozott múzeum a Márton Áronról készített román titkosszolgálati feljegyzéseket bemutató résszel bővült, ugyanakkor digitális és mechanikus interaktív elemekkel is gazdagodott.

A román politikai rendőrség, a Securitate irattárában Márton Ároné a legvaskosabb megfigyelési anyag, összesen mintegy 75 ezer oldalt tesz ki.

Az eseményen elmondott beszédében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is azt emelte ki, hogy

Az ő tanításaként említette, hogy "magunkért és az igazságért mindig bátran kell harcolnunk".

Szerinte ezért nem lehet elmenni szó nélkül a székelység mai sérelmei mellett sem.

Ezek között

a marosvásárhelyi katolikus iskola zavaros és az orvosi egyetem rendezetlen helyzetét, valamint a terrorizmus vádjával elítélt Beke István és Szőcs Zoltán ügyét említette.

Az államtitkár úgy vélekedett, hogy 2016-ban, az államtitkárság által meghirdetett Márton Áron-emlékév rendezvényei során "Márton Áron újra összefogta nyáját, Torontótól Csíkszentdomokosig". Ezzel pedig sikerült teljesíteni a kitűzött feladatot.

A múzeumavatás előtt a helyi plébániatemplomban ünnepi misén idézték fel a 122 éve született püspök alakját. Prédikációjában Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kijelentette: Márton Áron áldozó papként, bíróként és tanítóként is "a tökéletesség fokán állott", ezért örök eszménykép a népe számára.

Hozzátette:

ezért kell imádkozni boldoggá majd szentté avatásáért.

A bírói nagyságát azzal példázta, hogy Márton Áron a kommunista börtönből szabadulva úgy számolta fel a kommunista állam által támogatott békepapi mozgalmat, hogy megbocsátott eltévelyedett papjainak, akiknek azonban ezt megelőzően lelki gyakorlatot kellett tartaniuk.

Az érsek felolvasta azt a táviratot, amelyet II. János Pál pápa jegyzett, amikor jóváhagyta a püspök hatodik nyugdíjba vonulási kérelmét.

Az azóta szentté avatott pápa "az úr legteljesebb, legkifogástalanabb szolgájának" nevezte Márton Áront.

Az ünnep részeként felolvasták Márton Áron püspök 1972. október 29-én Csíkszentdomokoson elmondott szentbeszédét, majd először vetítették le nyilvánosan azt a nemrég előkerült négyperces filmet, amely 1972-ben készült Márton Áron püspökről a málnásfürdői római katolikus kápolna meglátogatásakor.

A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt.

1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen,

amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki.

A második világháborút lezáró párizsi béketárgyalások idején

az erdélyi magyarság, a székelység önrendelkezésének egyik szószólója volt.

A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt.

1949-ben letartóztatták,

1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték,

majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott.

Püspöksége idején a római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal, és félig legálisan működött.