Orbán Viktor győzelme: egyre több európai országban szigorítják a bevándorláspolitikát

2018.09.06. 12:58

Orbán Viktornak és polgári kormányának a migrációs válságra adott válasza, beleértve a határzárat, egyfajta szimbólum lett Európában, és egyre szélesebb körben ismerik el, bizony, a magyar miniszterelnöknek volt igaza a kérdésben: szükséges gátat szabni a kontinenst érintő bevándorlásnak. Azt néztük meg, hogyan nyert teret a magyar kormányfő politikája Európában.

„A megfelelő válaszok megtalálását akadályozza, hogy nincs egyetértés a kihívás természetét illetően. Ez nem menekültválság. Ez népvándorlás, amely gazdasági bevándorlókból, menekültekből, menedékkérőkből és külföldi fegyveresekből is áll. Ellenőrizetlen és szabályozatlan folyamat" – mondta Orbán Viktor az ENSZ-közgyűlés rendkívüli menekültügyi tanácskozásán New York-ban 2015 szeptemberében, miután a magyar-szerb határon már állt a kerítés, míg a magyar-horvát határon már javában zajlott az építése. A magyar miniszterelnök gondolatmenetében az ellenőrizetlen és a szabályozatlan szavakon volt a hangsúly, hiszen a kontinenst 2015 áprilisában elérő „európai migrációs válság" kezelésére egész egyszerűen nem volt válasza az uniós politika elitnek. Pontosabban volt, csak az a legkevésbé sem minősült megoldásnak: Angela Merkel, német kancellár Willkommenskulturként elhíresült akciójával meghirdette a „minden menedékkérőt befogadunk Európába" politikáját. „Erkölcsi kötelességünk visszaadni ezen emberek számára otthonukat és országukat. Nem lehet az a célunk, hogy új európai életet nyújtsunk számukra. Abban kell támogatnunk őket, hogy visszakapják saját életüket saját hazájukban" –ezt szintén New York-ban szögezte le Orbán Viktor az ENSZ-közgyűlésen, rámutatva arra, hogy két különböző világ áll egymással szemben: a bevándorlást pártoló, és az azt ellenző erők. 

A magyar miniszterelnöknek ebből a mondatából kiderült: Magyarország a migráció kérdésében teljesen más utat akart járni, mint amit az európai uniós elit kijelölt neki. A magyar kormány az uniós tagállamok közül egyedüliként betartva a schengeni egyezményt az ország bizonyos határszakaszaira kerítést épített, gátat szabva a kontinenst elözönlő emberáradatnak.

Magyar-szerb határon a kerítés. MTI Fotó: Kelemen Zoltán GergelyForrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A nemzetközi politika felhördült, és éles támadásokat intézett Orbán Viktor és polgári kormánya ellen. „Az olyan drótkerítés felhúzása, amelyet még állatoknak sem csinálnak, le kell bontani" – jól jellemzi Laurent Fabius akkori francia külügyminiszter kritikája az abban az időszakban uralkodó, mainstream, nyugat-európai álláspontot. A magyar kormány ráérezve az idők szavára, nem hátrált meg, és következetesen képviselte álláspontját: fizikai értelemben meg kell állítani a migrációt, mert különben komoly gazdasági-társadalmi problémák lesznek belőle. Közel három és fél év telt el a krízis kezdete óta, és az európai politikai mozgások, az európai közbeszéd jobbratolódása, a bevándorláspárti erők megerősödése, mind-mind abba az irányba mutatnak, hogy Orbán Viktornak az illegális migrációt ellenző politikája a kontinens egyre több országában legitimitást nyert, és a folyamat visszaszorítására használt eszközei egyre szélesebb körben terjednek el. 

Lényeg, ami lényeg: az Orbán Viktornak és polgári kormányának a migrációs kihívásra adott válasza, beleértve a határzárat, egyfajta szimbólum lett Európában, és egyre szélesebb körben ismerik el, bizony, a magyar miniszterelnöknek volt igaza a kérdésben. 

Ezt mi sem mutatja jobban egy keddi nyilatkozatnál, ami alapjaiban támasztja alá az Orbáni politika sikerességét.

Szlovénia sem hátrál: marad a kerítés a horvát határon, és újat épít

"Az új szlovén kormány nem változtat eddigi határvédelmi rendszerén, és az elmúlt hónapok növekvő illegális migrációja miatt nem bontja le a kerítést a Horvátországgal közös határán" - mondta Bostjan Poklukar belügyminiszter-jelölt, a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásán két napja Ljubljanában. 

A műszaki akadályokat akkor távolítják el a horvát-szlovén határról, ha azt megengedik a körülmények, ez azonban most lehetetlen  

- hangsúlyozta a politikus. Majd a magyar kormány álláspontjával százszázalékosan egyezve hozzátette, 

  • Szlovénia különös felelősséggel tartozik a schengeni határok védelméért,
  • valamint a szlovén polgárok,
  • és az Európai Unió is azt várja tőlük, hogy garantálják a biztonságukat. 

Szlovéniában júniusban tartottak parlamenti választást, amit ugyan a jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyert meg, ennek ellenére minden bizonnyal egy ötpárti koalíció alakulhat a balközép Marjan Sarec Listájának (LMS) vezetésével a jövő csütörtöki parlamenti szavazást követően - külső szélsőbaloldali segítséggel. Ismert, Szlovénia 2015-ben 176 kilométer hosszú pengés drótkerítést épített a migrációs hullám miatt a Horvátországgal közös, mintegy 670 kilométeres határán. A napokban kiderült, minden bizonnyal nem lett a folyamatnak vége, újabb kerítésszakaszt húzhatnak fel a szlovénok:

sajtóhírek szerint a szlovén kormány már döntött arról, hogy a héten újabb kerítésszakaszt épít a Kolpa folyó mentén a délkelet-szlovéniai Bela Krajina községben, a szlovén-horvát határon, ahol a legtöbb migráns próbál meg illegálisan belépni az országba.

Kerítés a szlovén-horvát határonForrás: AFP/JURE MAKOVEC

A Balkánon is kerítéssel próbálják megfékezni az illegális migrációt

"A kerítés elkészült a 133 kilométeres határszakaszon, jelenleg szögesdrótot és olyan elemeket szerelnek fel rá, amelyek elriasztják a vándorló vadállatokat" - jelentette ki Janko Ivanov bolgár mezőgazdasági miniszterhelyettes augusztus végén. A politikus a Novinite hírügynökségnek közölte, hogy a kerítést rekordidő alatt, négy hét alatt sikerült megépíteni. Az intézkedés oka, hogy 

a bolgár határtól mindössze 50 kilométerre lévő, legnagyobb romániai sertésfarmot elérte az úgynevezett afrikai sertéspestisjárvány. 

Nem ez volt az első eset, hogy a balkáni ország ehhez a módszerhez nyúlt. Görögország évekkel korábban tizenkét és fél kilométer hosszú és három méter magas kerítést épített a török határszakaszon. A négy méter magas szögesdrótkerítést hőérzékelőkkel és infrakamerákkal is ellátták. A fal elkészülte után az embercsempészek és az illegális határátlépők célpontja Bulgária lett. Ennek hatására a bolgár kormány is lépett, döntött egy három méter magas fal építéséről. A szíriai polgárháború kitörése, 2011 márciusa óta ugyanis érezhetően megnőtt az országba érkezett menekültek száma. A 32 kilométer hosszú fal 2014 nyarára készült el, az építkezés költségei 10 millió levára (csaknem 1,5 milliárd forintra) rúgtak. 2016-ban Orbán Viktor is megtekintette a bolgár miniszterelnök társaságában a görög-török határszakaszon létesített kerítést. 

2016-ban felmerült a lehetősége annak, hogy a görög határra is kerítést építene a bolgár kormány, az országba érkező migránsok számának növekedése miatt. 

Ausztria is bekeményített

Szükség esetén lezárná Ausztria határait Herbert Kickl szabadságpárti osztrák belügyminiszter, aki aggódik a balkáni útvonalon érkező migránsok számának növekedése miatt - erről az APA osztrák hírügynökség tudósított idén májusban. A belügyminiszter leszögezte, nem ismétlődhet meg a 2015-2016-os menekültválság, ezért meg kell tenni minden előkészületet. A tárcavezető szerint naprakész helyzetértékelésre van szükség, és ha a jelenlegi határvédelmi keret nem elég, akkor bevethető lenne a feltöltés alatt álló határ- és idegenrendészeti egység. 

Az 500-600 fős csoporton kívül mozgatható határkerítések, konténerek és egyéb eszközök biztosíthatják a hatékonyabb határvédelmet - tette hozzá májusban Kickl. A politikus akkor felvetette annak a lehetőségét, hogy végső esetben az ország határai lezárásra kerülhetnek. 

"Ha Ausztria lezárja déli határait, ezzel Olaszországnak tesz szívességet" – ezt már Matteo Salvini olasz belügyminiszter mondta az osztrák kormány álláspontjának ismertetését követően. Hozzátette, hogy ebben az esetben Olaszország is szigorítja majd északi határainak ellenőrzését. Ismert, a magyar kormány kerítésépítését követően, a migrációs válság tetőpontján Ausztria az osztrák-szlovén határon fekvő spielfeldi átkelőnél emelt határzárat.

Olaszország a bevándorlásellenes harc vezetője lett Magyarország mellett Európában

Olaszország új fejezetet nyit az európai migrációs politikában - ezt Matteo Salvini mondta júniusban egy milánói sajtótájékoztatón. A tíz napja beiktatott olasz belügyminiszter leszögezte: 

felemeltük a szavunkat, és megérte! 

A korábbi erősen balliberális olasz kormány leváltását követően nagyot fordult az olasz politika, hiszen hosszas koalíciós tárgyalásokat követően két bevándorlásellenes párt, az Öt Csillag Mozgalom és a Liga alakított koalíciót. Ismert, Salvini nagy felháborodást kiváltva nem engedélyezte az SOS Mediterranée és az Orvosok Határok Nélkül (MSF) közös hajójának, az Aquariusnak a kikötését az olaszországi partokon. Nem véletlen a felháborodás, hiszen a korábbi balközép olasz kormány nem zárta le a kikötőket, a jelenlegi római kormány ezzel szemben „kontinentális" üggyé emelte a migráció problémáját. Salvini konzekvensen követte a szigorú migrációt ellenző politikáját, és később további hajók kikötését tiltotta meg.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter fordulatot hozott a mediterrán ország bevándorláspolitikájábanForrás: AFP/Piero Cruciatti

A politikus a nemzetközi politika élvonalába került karakán kiállásával, az európai sajtó előszeretettel cikkezik róla pozitív vagy negatív felütéssel. A napokban Milánóban fogadta Orbán Viktort, ahol egy Soros- és Macron-ellenes szövetség alapjait fektették le. A két vezetőt erősen összeköti, hogy hasonló álláspontot képviselnek abban a kérdésben, hogy az illegális migrációt meg kell fékezni, és a bevándorlókat vissza kell fordítani szülőhazájukba. Ennek mentén a jelenlegi uniós elittel szemben meghatározva magukat, célul tűzték ki egy új szellemi alapokon álló Európa felépítését.

Nyugat-Európa is reagált a migránsáradatra: Calais-nál is fal épült

A közel 4 méteres „Calais-i Nagyfal" felhúzása 2,3 millió fontba (818 millió forintba) került a brit kormánynak, amelynek az építése 2016-ban kezdődött meg. Az volt a célja a lépésnek, hogy megakadályozza, hogy a migránsok az Egyesült Királyságba tartó kamionokra szálljanak.

Calais és a fal 2017-benForrás: AFP/Philippe Huguen

Nyugat-Európa is igyekezett reagálni a migránsáradatra ezzel a közel egy kilométeres fallal, amely  a kikötőváros autóútjának északi szakasza mellett húzódik, és csak néhány acélajtó található rajta.

Spanyolország már korábban használta a kerítést

Spanyolország a schengeni egyezmény 1995-ös hatálybalépését követően határozta el, hogy kerítéssel veszi körül a Gibraltári-szoros túlpartján, az afrikai kontinensen fekvő, Marokkó területébe beékelődő két enklávéját, Ceutát és Melillát. Ceutát már 1993-ban 8,4 kilométer hosszú kerítéssel vették körül, de amikor 1995-ben megindult az afrikai menedékkérők tömeges beáramlása, meg kellett erősíteni a határvédelmet. A kikötővárost több mint három méter magas, kettős vaskerítéssel vették körül, a rendszer 2001-re készült el. Melillánál 33 millió eurós költséggel harmadik kerítést is felhúztak a két már meglévő mellé a 2005-ös menekültbetörést követően. A több mint 11 kilométer hosszú vaskerítés magasságát meg kellett duplázni. Időközben mozgásérzékelőket, infrakamerákat is felszereltek, ellenőrző pontokat építettek ki. Az Európai Unió támogatta a határvédelem megerősítését. 2013-ban szögesdróttal erősítették meg a biztonsági kerítést. Az egyik legsúlyosabb incidens 2005. szeptember 29-én robbant ki, amikor a kerítésen kívül várakozó migránsok megrohanták a kerítést Melillán, a spanyol határőrök gumilövedékekkel, a marokkói katonák éles puskatűzzel próbálták megakadályozni az illegális bevándorlók bejutását, legalább 13 ember meghalt, több mint ötvenen megsebesültek.  2014. február 6-án Ceután több százan rohamozták meg a több méter magas biztonsági kerítést, ám amikor ezen nem tudták keresztülverekedni magukat, egy kisebb csoport a tenger felől próbálkozott. A spanyol csendőrség gumilövedékekkel és könnygázzal próbálta megakadályozni a rohamot: ennek a konfliktusnak tizenöt áldozata volt.