Az EU történetének legnagyobb hibáját követte el a Sargentini-jelentés elfogadásával

2018.09.12. 17:57

A Horvát Demokratikus Közösség, a német CDU és a lengyel Jog és Igazságosság poltikusai is károsnak tartják a szerdán elfogadott Sargentini-jelentést. A német kereszténydemokrata Arnold Vaatz szerint ez az EU történetének egyik legrosszabb döntése volt, a horvát Dubravka Suica pedig úgy látja, hogy a jelentés csak arra jó, hogy megossza az Európai Néppártot.

A horvát jobboldali pártok nem támogatták a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést az Európai Parlamentben (EP) – közölte az N1 horvát hírcsatornának adott interjúban szerdán Strasbourgban Dubravka Suica, a horvát kormányzó jobboldali párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) EP-képviselője.

Az Európai Néppártot akarták megosztani

Mint mondta, Magyarország szomszédos ország, amellyel jószomszédi viszonyt szeretnének ápolni.

Az európai bíróságok előtt számos eljárás folyik Magyarország ellen, amelyeknek meg kellene várni az eredményét – hangsúlyozta a képviselő.

Úgy vélte, jól döntöttek, hogy nemmel szavaztak.Szavai szerint „a jelentés érdekes, így is, úgy is meg lehetett írni”.

Kiemelte, hogy a szerző baloldali, a jelentés pedig szerinte az Európai Néppártot akarja megosztani, ami elfogadhatatlan a HDZ számára.

Azt szeretnénk, ha a csoport egységes maradna. Jogot kaptunk a szabad döntésre, a szabad gondolkodásra. Úgy ítéltük meg, hogy a bíróság döntéséig mi így voksolunk. Semmi drasztikus dolog nem történt, mindenkit tiszteletben kell tartani, ez a demokrácia – húzta alá Dubravka Suica.

A HDZ három képviselője mellett Marijana Petir, a Horvát Parasztpárt (HSS) és Ruza Tomasic, a Horvát Konzervatív Párt (HKS) európai parlamenti képviselője is a jelentés ellen szavazott.

Pusztító hatása lesz

Arnold Vaatz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője szerdán Berlinben úgy fogalmazott a jelentés elfogadása kapcsán, hogy

története egyik legnagyobb hibáját követte el az Európai Parlament Magyarország megbüntetésével.

A magyar közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy nagyon sajnálja az EP döntését, és azt is, hogy számos párttársa részt vett a „Magyarország elleni büntető akcióban”.

Az EP döntésének „pusztító” hatása lesz, mert „a kelet-európai országok az eddiginél is komolyabban elgondolkodnak azon, hogy miként fordulhatnak el Európától nagyobb anyagi veszteség nélkül” – mondta Arnold Vaatz.

Nem élték meg a pártállami viszonyokat

A Sargentini-jelentésben a magyar sajtó helyzetéről tett megállapításokat bírálva hozzátette: a jelentés nyugat-európai készítői abból indulnak ki, hogy Nyugat-Európában természetes adottság a sajtó teljes szabadsága, holott a német média működését tekintve kérdés, hogy ez valóban így van-e.

Kiemelte: számos felmérés bizonyítja, hogy Németországban az újságírók nagyjából 80 százaléka baloldali pártok híve.
Mint mondta, a jelentést összeállító nyugati politikusok nem élték meg az 1989-90 előtti, pártállami sajtóirányítás rendszerét, amelyben minden egyes szóról a pártközpont döntötte el, hogy bekerülhet-e az újságokba.

A jelenkori magyar sajtóviszonyokat ehhez a rendszerhez hasonlítani annyira súlyos melléfogás, hogy hatására „a nullához közelít” majd a kelet-európai társadalmak hite abban, hogy az EU fel tudja fogni a valóságot és meg tudja érteni a társadalmi folyamatokat.

Saját erejükből szerezték vissza a szabadságukat

A CDU/CSU frakcióvezető-helyettese előítéletekkel és ideológiai elfogultságokkal terhelt, professzionális elemzést nélkülöző dokumentumnak nevezte a Sargentini-jelentést.

Kiemelte, hogy a jelentés és a róla folytatott vita elfogadhatatlan minősége a nyugat-európai politikusok „lelkiállapotának” is tulajdonítható. Nyugat-Európa ugyanis semmit sem tett a kelet-európai országok társadalmai által 1989-90-ben kivívott átalakulásért, a térség népei saját erejükből szerezték vissza szabadságukat, ami az utóbbi évszázadok egyik legnagyszerűbb történelmi fordulata volt. Európa nyugati része ebből kimaradt, ami sérti az ottani politikusok hiúságát – fejtette ki Arnold Vaatz.

Hozzátette: megértést kér Magyarországtól a nyugat-európai társadalmak „irigysége és kisebbrendűségi érzései” iránt, amelyek jellemző megnyilvánulása a Sargentini-jelentés.

Képtelenek megbékélni a választási eredményekkel

Az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás kezdeményezése Magyarországgal szemben megkérdőjelezi az Európai Unión (EU) belüli szolidaritást és egységet – hangsúlyozta szerdán az MTI-nek nyilatkozva Ryszard Terlecki, a lengyel alsóház alelnöke, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) frakcióvezetője.

A lengyel politikus szerint az EP szerdai döntése rossz, mert konfliktust teremt a különféle kérdésekre vonatkozó tagállami és az uniós döntéshozatal között.Úgy tűnik, az uniós struktúrák „képtelenek megbékélni az egyes tagállamokban történt választási eredménnyel, amikor ez nincs ínyükre” – jegyezte meg, megemlítve ebben az összefüggésben az EU-lengyel viszonyt is.

Az eddig az EU-ban betartott elvek megsértésének minősítette, hogy a tagországokra az uniós intézmények „ráerőszakolnák akaratukat, amikor az uniós illetékesség egy adott ügyben nem egyértelmű”.

Megerősíti az együttműködést

Szerinte a Sargentini-jelentés megszavazása azért is kockázatos, mert a jövő évi európai parlamenti választások előtt „megerősíti a széttartó tendenciákat”.

– Mi is, a magyarok is az EU megmaradása (...), fejlődése és megerősítése mellett állunk ki, nem egyezünk bele viszont, hogy az unió megkérdőjelezze a demokratikus választások eredményét (...), a demokratikus kormányzást a tagállamokban – húzta alá Terlecki.

Arra a kérdésre, hogy az EP-szavazás eredménye milyen hatással lehet a közép-európai térségre, Terlecki úgy válaszolt: „az EU-n belül a mi régiónkkal kétségtelenül rosszabbul bánnak, mint a »régi unióval«, az uniós intézmények vezetésében egyes politikusok arra törekednek, hogy több sebességre osszák Európát”.

– Ebbe mi nem egyezünk bele, és szerintem a magyarok sem helyeslik – mondta. Meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország e téren szolidárisan cselekszik. Az uniós helyzet a kelet-közép-európai térség többi országát is arra készteti, hogy megerősítsék együttműködésüket, a Balti-tengertől a Földközi-tengerig – szögezte le Terlecki.

Nem szoktak konszenzusra jutni a külpolitikában

Arra vonatkozóan, hogy egyes térségbeli EP-képviselők, köztük az Európai Néppárt lengyel tagjai a Sargentini-jelentés mellett szavaztak, Terlecki leszögezte: sajnos sem Lengyelországban, sem más államokban a pártok nem szoktak konszenzusra jutni a külpolitikában.

– Az a helyzet, hogy létezik a lengyel ellenzéki képviselőknek egy olyan csoportja, amely most Magyarország ellen lépett fel, de fel szoktak lépni Lengyelország ellen is – jelentette ki. Ezzel a helyzettel szembesülni kell – fűzte hozzá, és bizakodásának adott hangot, hogy „a jövő évi EP-választások után ez változni fog a valódi uniós közösség és szolidaritás javára”.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK