Egyetlen szuverén állam sem fogja elfogadni, hogy az Európai Parlament bíróként tetszelegjen

2018.09.13. 20:04

Az Európai Parlament Magyarországgal szembeni döntését követően a legolvasottabb francia napilap, a Le Figaro oldalán állt ki Magyarország mellett Julien Aubert és az „Oser la France" szervezet. Felhívták a figyelmet az EP legitimációjának hiányára és döntésének kettősségére.

 Véleményük szerint a döntés az egész európai konstrukciót sodorta veszélybe, mivel

egyetlen szuverén állam sem fogja elfogadni, hogy az EP politikai bíró szerepében léphessen fel.

A szankcionálást a gonosz elleni harcnak próbálják beállítani. Az eljárás jogilag is furcsának mondható, hiszen nem tények alapján kezdeményezték. Az Orbán Viktornak biztosított idő pedig korlátozottnak tűnik a megaláztatás kísérletének fényében.

Az írás megállapítja, hogy Macron hozzáállásával – vagyis, hogy magát a bevándorláspárti erők vezetőjének nyilvánította, és Orbán Viktor fő ellenfeleként definiálta magát - felgyorsíthatja az EU felbomlását.

Sokáig a szélsőjobbnak tulajdonították, az identitás kérdése azonban fősodorrá vált – írta az egyébként balliberális francia napilap, a Le Monde. Az európai politika újjáalakulásának alapjai egyelőre a Le Monde szerint zavarosak. Az írásban a máskülönben a bevándorlással meglehetősen megengedő újság elismeri Orbán Viktor erejét, és kritikusan beszél a baloldal gyengeségeiről is.

A cikk az identitás kérdésének aktualitásaként olyan sportolókat említett, akik ilyen jellegű kérdéssel szembesültek a közelmúltban. Természetesen a kérdés megmutatkozik a politikai életben is. Francis Fukuyama nemrég megjelent könyvében azt állítja, hogy míg a huszadik században gazdasági kérdések uralták a demokráciát, a XXI. században az identitás kérdése váltja ezt fel. Donald Trump amerikai elnökké választását is ezen a szemszögön keresztül érdemes nézni. Európában is ez érezhető, hiszen a populista diskurzus nyomására, a globalizáció hibái következtében, és azért mert a közép-európai kormányok nem szélsőjobboldaliként védelmeztek nacionalista álláspontot, az identitás kérdése fősodorrá vált. A 2015-ös migrációs válság elkerülhetetlenül felgyorsította az identitáspolitika kialakulását,különösen a 2008-as gazdasági válság által leginkább érintett társadalmakban

A Le Monde arról is ír, hogy az identitásnak nem kell feltétlenül megosztania, vagy kizárnia. Yascha Mounk, a Harvard professzora könyvében például „befogadó hazafiságról" írt. Fukuyama szerint, az identitás, amely egyesít, a populizmus gyógymódja lesz. Ez a küzdelem európai szinten a még mindig rosszul definiált „progresszívek" és az Orbán Viktor által képviselt „nacionalisták" közti csatában, a keddi európai parlamenti vita alapján kegyetlen lesz.