Mint ahogy arról korábban az Origo már beszámolt, Benalla, Macron szadista testőrparancsnoka először megtagadta, majd később ugyan elfogadta a Szenátus vizsgálóbizottsági idézését, de a Szenátusról, annak tagjairól gusztustalan hangnemben nyilatkozott. Érdemes megjegyezni, hogy a francia jogrendszerben a Szenátus egyfajta felsőházként működik, részt vesz a jogalkotásban, szinte 1795-től. A tiszteletben álló szenátorok a francia politikai élet fontos és megbecsült, részben megválasztott szereplői.
Alexandre Benalla pedig egy pszichopata, szadista ember, akiért Macron elnök rajong, személyes testőrségének a parancsnoka, és aki szabadidejében rendőrségi álruhában tüntetőket ver, egyszerű passzióból. Gyakorlatilag az egész francia jogrendszer megpróbálta megakadályozni, hogy Benalla lebukjon. Nem sikerült, mert az internetet elárasztották a Benalla szadista akciójáról készült felvételek, később a Le Monde is közölt részleteket. A botrány csúcspontján Macron elnök szükségét érezte, hogy nyilvánosan bejelentse: Alexandre Benalla nem a szeretője.
A mostani, már említett telefonbeszélgetésen Macron kemény hangon kritizálta a Törvények Bizottsága vezetőjét, Philippe Bas-t, aki a konzervatív Republikánusokat képviseli a Szenátusban. A francia sajtó, így a világ egyik legtekintélyesebb napilapja, a Figaro is összefüggésbe hozza Macron telefonhívását a szadista testőrparancsnok, Benalla szeptember 19-i kihallgatásával. Különös tekintettel arra, hogy a meghallgatásra éppen a Törvények Bizottságában kerül sor, amelyet éppen Philippe Bas vezet...
Az előzmények alapján - és erről az Origo már többször is beszámolt - nyilvánvaló, hogy Macron befolyásolni akarja a Szenátust, nyomást akar gyakorolni, hogy védencét, szadista testőrparancsnokát segítse.
Emmanuel Macron, aki magát a bevándorláspártiak vezetőjének és Orbán Viktor fő ellenfelének írta le, Franciaországban a valaha volt legnépszerűtlenebb elnök. Szegényellenes politikája miatt már a baloldali médiumok - így a Le Nouvelle Observateur - is kezdenek ellene fordulni, az ígért adókedvezmények körüli szerencsétlenkedése miatt pedig az egész francia társadalom dühével néz szembe.